A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1964-01-12 / 2. szám

is. Van ugyan a teremben biliárd meg egyéb társasjátékok, de a legnagyobb nép­szerűségnek a kaucsuklabda űrvend. Persze, csak így télen, mikor hótakaró fedi a fut­­ballpélyát, de tavasztól őszig Elzer István, a szőgyéniek „gólkirőlya“ és társai a leg­népszerűbbek. S nemcsak Szőgyénben. Ta­valy a harmadik osztályú bajnokságban el­ső helyezést értek el, az őszi fordulóban pedig a II. osztőlyban harmadik helyen vé­geztek. Így akartak méltók lenni az 1963- ban kapott ú] pólyához és öltözőhöz. Egy, kettő, ... harminc, harminchat. Har­minchat sorban sikerült felsorolnom a klub munkaterületeit s csak felsorolnom. Pedig mindenképpen külön kéne szólni pl. a tán­cosokról. Mert Szőgyénben ötven évvel ez­előtt a bevezetőben említett őradó kedvnek megfelelően még nem „kottára“ táncoltak, csak úgy ahogy klnek-kinek az egyénisége diktálta s megengedte. Érdekes szőgyéní táncmoth amok születtek Így, amelyeknek felhasználásával 1959-ben Tamás Vincéné „Zsuptánc“ címmel eredeti helyi táncot állí­tott össze. Felléptek vele Brünnben is, és — sikerük volt. A csoport további fejlődését Érsekújvár 1959, Zselíz 1959, Köbölkút 1960, Kéménd 1961--62 — állomások jelzik. Em­lékezetes volt a 62-ben bemutatott ún. „Spa­nyoltánc“, amelyet 16 lány táncolt, s Pá- Unkásné tanított be. Jelenleg a csoport­nak három szervezője, irányítója is van: Kovőcs Erzsi, Csernyánszky Erzsi és Juhász Marika. A hatvannégyes tervekről Kovács Erzsi tanítónő, egy nevető barna kislány tájékoztat bennünket. A csoport egyetlen problémája: a fiúk. Tizenkét állandó lőny­­tagjuk van, de Hú — egy se. Ha sikerül is néha megnyerniük néhányat, nem ma­radnak állandó tagjai a csoportnak. Viszi, hajtja őket a munka s a kaland, erre-arra. De az új évben remélhetőleg ez is megvál­tozik. Jelentkezők már vannak. Csak komo­lyan kell velük beszélni. A tervek megvaló­sításához ők is szükségesek. A legközelebbi feladat : egy „üveges tánc“ betanulása. S beszélni kell arról a szőgyéni „specia­litásáról Is, amely szintén egyfajta tuda­tosodást, magasabb szintű gondolkodást je­lent. A múlt év áprilisában a klub „Film­­tavaszt“ rendezett. S meghívta rá a „Nap a hálóban“ c. sikeres szlovák film két fő­szereplőjét, Olga Salagovát és Marian Ble­­llket. — Emlékszem falusi műkedvelő elő­adásokra, ahol a nézők együtt éltek az ala­kokkal; „Ogy kell nekll" — közbekiáltások­kal nyilvánítva ki, hogy a színpadot életnek fogják fel, s még csak meg sem fordul a fejükben, hogy kitalált alakokat s kitalált történéseket látnak, s természetesen Így a szerző sem érdekelhette őket különöseb­ben. S most egyszerre a legtermészetesebb­nek tartják, hogy az emelvényen az a két fiatal ember ül, akiket félórája még a mozi­vásznon láttak mosolyogni,sírni — egy egé­szen más világban mozogni. S természetes-„Film-tavasi“ 19B3 április nek tartják azt is, hogy a Bolondóra bemu­tatóján ott legyen a szerző, Slposs Jenő is, hogy utána kérdéseket tehessenek fel neki, elmondják észrevételeiket, s Így közvetve részt vegyenek az alkotásban. S meghívtak a múlt évben egy költőnöt is irodalmi estre, de a költőnő, sajnos, nem Jelent meg, s ta­lán ez a csalódás okozta, hogy nem próbál­koztak többször lróval-költövel. Majd ebben az évben. S nem hallgatom el a szőgyéniek büszke­ségét, az épülő új 14 tantermes Iskolát, a négy tanítói lakást, s az erre az évre tervezett úszómedencét s táncparkettet sem. Mind-mind takar, Jelez valamit: élni aka­rást, életképességet s lelkesedést. Ennyi terv, lelkesedés s eredmény után ki hinné, hogy Szőgyénben van eltemetve Pató Pál. A mai szőgyéniek nem a Pató Pálok, hanem az egyre gazdagabban élő Pék Lászlók, a Kianlcska Jenők, a Kovács Erzsik, a Karakán, Udvádi és Sonkoly ta­nítók népe. S az aktív, állandó szereplők és sportolók: a Valkóné, Sárai Gizellák, Berek Irénkék, a Madarászok, Gelle Istvá­nok és Piszton Ferenqek népe. Szőgyénben kb. 180 fiatal van, s Pék László szerint hatvanra őllandóan lehet számítani a klub munkájúban. Meg a tanítókra. Szinte nincs tanítójuk, aki ne végezne valamilyen Isko­lán kívüli munkát. De nem összeírásokat, s szövetkezeti könyvelést vezetnek, hanem rendszerint szakköröket és tanfolyamokat. S nem külső kényszer, hanem a belső ér­deklődés vitte őket a klubba. A klubba, mert ez a sokágú, gazdag te­vékenység itt összpontosul Valóságos szel-Jelenet a Huszárvágásból lemi fóruma lett s egyre inkább lesz a fa­lunak a szövetkezeti klub. A római „Fo­rum Románum“ gondolata támad itt fel ér­dekes formában, ez fogja össze Szőgyén minden gondolatát s értékes szellemi tö­rekvését. A közösségi élet sok más apróbb formája válik ezzel gyakorlatilag felesle­gessé, s Pék Lászlóék már tervezik is, hogy a klubban egyesítik a község minden tö­­megszervezetét, illetve létüket csak névle­gesen és szervezetileg hagyják meg, de dol­gozni valamennyi a klubban dolgozna. Érdekes gondolat, amelyet ki kell próbálni, s a gyakorlat majd nyugtázza vagy el­veti. A azógyénl labdarúgók A klub ténczenekara Prandl S. és a szőgyéni foto-klub felvételei 11962-G1 ÉVBEN JÁRÁSI 3. OSZTAIYU BAJNOKSÁGOT NYEflT SVOOÍNI LABDARUGÓ CSAPAT

Next

/
Thumbnails
Contents