A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-01-12 / 2. szám
A világ teremtése , Kísérlet, amelyhez 120 éra, 20 grumm metearltpor és egyszerű műszaki berendezés kell Erről a kísérletről A. Vinogradov akadémikus számolt be: Már ősrégi Idők óta tartja magát az az elképzelés, hogy a földgolyó több, anyagában és szerkezetében különböző héjból áll. A földgolyó „kltapogatásának" legújabb geofizikai módszereivel is megkülönböztetjük a magot, a köpenyt és a kérget. De mindmáig nyitott kérdés: milyen módon rőtegeződött bolygónk anyaga ezekre a héjakra? A tudósok többsége úgy véli, hogy a Föld hideg meteorítpor összetapadásából keletkezett, s a továbbiakban, főként a rádloaktív elemek által fejlesztett hő hatására változásokon ment át. A hő hatására a Föld belső zónáinak körzetei részben megolvadtak. Így bolygónk külső körzeteibe kerültek a könnyen olvadó és illő anyagok, a mélyen fekvő kőzetek pedig nehezen olvadó anyagokkal dúsuitak. Ez a folyamat vezetett a Föld különböző burkainak, a földkéreg, a vízburok és a légkör kialakulásához. Kell-e mondanunk, hogy bármely feltevés legjobb bírája a kísérlet? Megpróbáltuk hót laboratóriumban újra felidézni a „világ teremtését“. A réteges olvasztási módszerhez folyamodtunk, amelynek alkalmazása igen elterjedt a különböző anyagok finomításánál. Kísérletünk kiindulási anyaga kőmeteorit volt, hiszen feltételezésünk szerint a Föld hasonló anyagból keletkezett. A meteorit porrá őrölve és összesajtolva csövecskébe A „Szaratov“ meteorit, amely a kísérlet anyagául, a planéták ösonyagfinak modelijátil szolgált A „Föld fejlődésének" egyik pillanata. A kísérletet A. jarosevszklj A Szovjet Tudományos Akadémia Geodéziai Intézetének dolgozója végzi Került, e körül pedig lassan mozgott egy nagy-frekvenciájú árammal melegített spirál. Az olvadás folyamán megoszlottak a meteorit anyagai: az alumínium, a kálium, a nátrium, és az urán, valamint sok más elem a cső egyik végébe szorult — kristályos masjza képződött, amely összetételében megegyezett a földkéreg kőzeteivel, a bazaltokkal, A visszamaradó hőálló fázis nagy magnézium- és vastartalmú olivid kőzetnek bizonyult, s összetételében ahhoz a réteghez hasonlított, mely a külső földkéregben mélyebben fekszik. Az illó anyagok — a nitrogén, argon, víz — az olvadáskor kiváltva, két másik burkot képeztek; a vízburkot és a légkört. Ogy vélem, Önök bizonyára több kérdést szeretnének feltenni. Meg kell Jegyeznem, nekem Is sok kérdésem volna. Éppen ezért nem is akarok végső következtetéseket levonni. Kísérletünk Jelentőségéről csak egyet mondhatok: a Földünk keletkezésére vonatkozó legvalószínűbb feltevések ellenőrzésére teremthet alapot. A Szovjetunió nyomán Találkozhat-e két civilizáció? Ax emberi képxelet már régóta benépesítette élőlényekkel a végtelen mtndenség világát. A csillagászat később megerfisltette az élet létezésének lehetőségét Idegen világokban, amikor bebizonyította, hogy Földünk a naprendszernek csak egyik bolygója, a Nap pedig szintén csak ogy a közönséges csillagok közül. Cppen ezért széles körben elterjedt az a felfogás, hogy naprendszerünk minden bolygóját és a többi égitestet is értelmes lények népesítik be. Sokáig senki sem vonta kétségbe ezt az elképzelést. Mit mondhatunk ma az eddig Ismert tudományos tények alapján az élet elterjedtségéről a világűrben, az élet magasabb formáiról, ax Idegen világok értelmes élőlényeiről? Az első mikroorganlzmnsok a Földön bolygónk kialakulása után csak mintegy két, két és fél milliárd évvel jelentek meg: magasabbrendfi szerves formák mindössze néhány százmillió éve léteznek, vagyis a Föld életkorához képest elég rövid Idő óta; értelmes lények pedig lényegében a legutóbbi geológiai korszakban jöttek létre. Földünk azonban sajátos kivétel. Olyan rendszerhez tartozik, amelynek központjában csak egy égitest világit, nem pedig több, mint ahogy az galaktikánkban igen gyakran előfordul. Ezért a Föld egyszerű, majdnem kör alakú pályát Írhat la a Nap körül, vagyis a középponti égitesttől való távolsága nem változik számottevően. Ez eléggé állandó, kellő mennyiségű napsugárzást biztosit számára. mivel a Föld tömege kicsi, a könnyű gázok — főleg a hidrogén és a hélium — túlnyomó többsége annak idején kiválthatott és eltávozhatott a környező térségbe, a nehezebb és höálló eleinek pedig megmaradtak. Ezenkívül a Naprendszer keletkezésének időszakában a csillagközi gáz- és por közeg már nehéz és radioaktiv elemekkel bővült, amelyek azelőtt hiányoztak. A Föld anyagába bekerült rádloaktív elemek nélkül nem mehetett volna végbe a Föld jelentős felmelegedése, sőt még a folyékony mag képződésével járó részleges megolvadása, a Föld mélyéből a légkör kiválása sem. Igen, fontos, hogy a Föld keletkezésekor viszonylag nagy forgatónyomatékot kapott. A Föld mágneses terében nemrég sugárzási övezeteket fedeztek fel. Ezek több ezer kilométer magasságban veszik körül a Földet, felfogják, a Nap erősen aktív korpuszkuláris sugárzását és ax elsődleges kozmikus sugarakat, amelyek pusztulással fenyegetnék a földi életet. Földünkön tehát rendkívül kedvező feltételek alakultak ki az élet fejlődéséhez. Es mégis legalább két milliárd évnek kellett eltelnie (miközben a mlndenségből érkező hatások egyszerű szerves vegyülotekkel gazdagították a földi légkört), mielőtt a Földön létie|öhettek volna a legegyszerűbb mikroorganizmusok. A naprendszer többi bolygója nem rendelkezett Ilyen kedvező feltételekkel. így állunk az élet problémájával a Naprendszerben és ez nem valami biztatő. Oe galaktlkánhoz körülbelül százmilliárdnyi csillag tartozik. Nagyon is lehetséges hogy néaelylk körül olyan bolygók is keringenek, amelyek alkalmasak arra, hogy élőlények lakjanak rajtuk. Az értelmes lények létezésének lehetősége azonban bonyolult kérdés. Ennek eldöntésénél nemcsak a mechanikai és a sugárzási feltételeket kell figyelembe vennünk, hanem azt Is, hogy milyen gyorsan zajlik le az összefüggő csillagrendszert képező galaktikánk fejlődése. Értelmes lények által lakott bolygókat csak elég régi 4—S milliárd éves csillagok körül kereshetünk, mivel az élet létrejöttéhez és fejlődéséhez Igen hosszú Időre van szükség. Másrészt viszont ezek a csillagok nem lehetnek túlságosan öregek sem. Éppen ezért feltételezhetjük, hogy a bolygórendszernek csak elenyésző része lehet értelmes lények lakhelye. Teljesen haszontalan foglalatosság Ilyen lényeket keresgélni óriási tejútrendszerünkben. A tudomány tehát ma Ismét visszatér ahhoz a felfogához, hogy a Földön létező értelmes élet ténylegesen kivételes esetnek számit. Az ember Igen ritka, csodálatos teremtménye a természetnek, azért kellő megbecsülést és féltő gondoskodást érdemel. Vaszllij Feszenkov akadémikus
