A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1964-01-12 / 2. szám

A világ teremtése , Kísérlet, amelyhez 120 éra, 20 grumm metearltpor és egyszerű műszaki berendezés kell Erről a kísérletről A. Vinogradov akadémikus számolt be: Már ősrégi Idők óta tartja magát az az elképzelés, hogy a földgolyó több, anyagában és szerkezetében különböző héjból áll. A földgolyó „kltapogatásának" legújabb geofizikai módsze­reivel is megkülönböztetjük a magot, a köpenyt és a kérget. De mindmáig nyitott kérdés: milyen módon rőtegeződött bolygónk anyaga ezekre a héjakra? A tudósok többsége úgy véli, hogy a Föld hideg meteorítpor összetapadásából keletke­zett, s a továbbiakban, főként a rádloaktív elemek által fejlesz­tett hő hatására változásokon ment át. A hő hatására a Föld belső zónáinak körzetei részben megolvadtak. Így bolygónk kül­ső körzeteibe kerültek a könnyen olvadó és illő anyagok, a mé­lyen fekvő kőzetek pedig nehezen olvadó anyagokkal dúsuitak. Ez a folyamat vezetett a Föld különböző burkainak, a földké­reg, a vízburok és a légkör kialakulásához. Kell-e mondanunk, hogy bármely feltevés legjobb bírája a kí­sérlet? Megpróbáltuk hót laboratóriumban újra felidézni a „vi­lág teremtését“. A réteges olvasztási módszerhez folyamodtunk, amelynek alkalmazása igen elterjedt a különböző anyagok finomításánál. Kísérletünk kiindulási anyaga kőmeteorit volt, hiszen feltételezésünk szerint a Föld hasonló anyagból kelet­kezett. A meteorit porrá őrölve és összesajtolva csövecskébe A „Szaratov“ meteorit, amely a kísérlet anyagául, a planéták ös­­onyagfinak modelijátil szolgált A „Föld fejlődésének" egyik pillanata. A kísérletet A. jarosevszklj A Szovjet Tudományos Akadémia Geodéziai Intézetének dolgozója végzi Került, e körül pedig lassan mozgott egy nagy-frekvenciájú árammal melegített spirál. Az olvadás folyamán megoszlottak a meteorit anyagai: az alumínium, a kálium, a nátrium, és az urán, valamint sok más elem a cső egyik végébe szorult — kristályos masjza képződött, amely összetételében megegyezett a földkéreg kőzeteivel, a bazaltokkal, A visszamaradó hőálló fázis nagy magnézium- és vastartalmú olivid kőzetnek bizo­nyult, s összetételében ahhoz a réteghez hasonlított, mely a külső földkéregben mélyebben fekszik. Az illó anyagok — a nitrogén, argon, víz — az olvadáskor kiváltva, két másik burkot képeztek; a vízburkot és a légkört. Ogy vélem, Önök bizonyára több kérdést szeretnének feltenni. Meg kell Jegyeznem, nekem Is sok kérdésem volna. Éppen ezért nem is akarok végső következtetéseket levonni. Kísérletünk Jelentőségéről csak egyet mondhatok: a Földünk keletkezésé­re vonatkozó legvalószínűbb feltevések ellenőrzésére teremthet alapot. A Szovjetunió nyomán Találkozhat-e két civilizáció? Ax emberi képxelet már régóta benépesí­tette élőlényekkel a végtelen mtndenség vi­lágát. A csillagászat később megerfisltette az élet létezésének lehetőségét Idegen világok­ban, amikor bebizonyította, hogy Földünk a naprendszernek csak egyik bolygója, a Nap pedig szintén csak ogy a közönséges csilla­gok közül. Cppen ezért széles körben elter­jedt az a felfogás, hogy naprendszerünk min­den bolygóját és a többi égitestet is értel­mes lények népesítik be. Sokáig senki sem vonta kétségbe ezt az elképzelést. Mit mondhatunk ma az eddig Ismert tudo­mányos tények alapján az élet elterjedtsé­géről a világűrben, az élet magasabb formái­ról, ax Idegen világok értelmes élőlényeiről? Az első mikroorganlzmnsok a Földön boly­gónk kialakulása után csak mintegy két, két és fél milliárd évvel jelentek meg: maga­­sabbrendfi szerves formák mindössze néhány százmillió éve léteznek, vagyis a Föld élet­korához képest elég rövid Idő óta; értelmes lények pedig lényegében a legutóbbi geoló­giai korszakban jöttek létre. Földünk azonban sajátos kivétel. Olyan rendszerhez tartozik, amelynek központjában csak egy égitest világit, nem pedig több, mint ahogy az galaktikánkban igen gyakran előfordul. Ezért a Föld egyszerű, majdnem kör alakú pályát Írhat la a Nap körül, vagyis a középponti égitesttől való távolsága nem változik számottevően. Ez eléggé állandó, kellő mennyiségű napsugárzást biztosit szá­mára. mivel a Föld tömege kicsi, a könnyű gázok — főleg a hidrogén és a hélium — túlnyomó többsége annak idején kiválthatott és eltávozhatott a környező térségbe, a ne­hezebb és höálló eleinek pedig megmarad­tak. Ezenkívül a Naprendszer keletkezésének időszakában a csillagközi gáz- és por közeg már nehéz és radioaktiv elemekkel bővült, amelyek azelőtt hiányoztak. A Föld anyagába bekerült rádloaktív elemek nélkül nem mehe­tett volna végbe a Föld jelentős felmelegedé­se, sőt még a folyékony mag képződésével járó részleges megolvadása, a Föld mélyé­ből a légkör kiválása sem. Igen, fontos, hogy a Föld keletkezésekor viszonylag nagy forgatónyomatékot kapott. A Föld mágneses terében nemrég sugárzási övezeteket fedez­tek fel. Ezek több ezer kilométer magas­ságban veszik körül a Földet, felfogják, a Nap erősen aktív korpuszkuláris sugárzását és ax elsődleges kozmikus sugarakat, ame­lyek pusztulással fenyegetnék a földi életet. Földünkön tehát rendkívül kedvező felté­telek alakultak ki az élet fejlődéséhez. Es mégis legalább két milliárd évnek kellett eltelnie (miközben a mlndenségből érkező hatások egyszerű szerves vegyülotekkel gaz­dagították a földi légkört), mielőtt a Földön létie|öhettek volna a legegyszerűbb mikroor­ganizmusok. A naprendszer többi bolygója nem rendel­kezett Ilyen kedvező feltételekkel. így állunk az élet problémájával a Nap­rendszerben és ez nem valami biztatő. Oe galaktlkánhoz körülbelül százmilliárdnyi csil­lag tartozik. Nagyon is lehetséges hogy né­­aelylk körül olyan bolygók is keringenek, amelyek alkalmasak arra, hogy élőlények lakjanak rajtuk. Az értelmes lények létezé­sének lehetősége azonban bonyolult kérdés. Ennek eldöntésénél nemcsak a mechanikai és a sugárzási feltételeket kell figyelembe vennünk, hanem azt Is, hogy milyen gyorsan zajlik le az összefüggő csillagrendszert ké­pező galaktikánk fejlődése. Értelmes lények által lakott bolygókat csak elég régi 4—S milliárd éves csillagok körül kereshetünk, mivel az élet létrejöttéhez és fejlődéséhez Igen hosszú Időre van szükség. Másrészt viszont ezek a csillagok nem lehet­nek túlságosan öregek sem. Éppen ezért fel­tételezhetjük, hogy a bolygórendszernek csak elenyésző része lehet értelmes lények lak­helye. Teljesen haszontalan foglalatosság Ilyen lényeket keresgélni óriási tejútrend­szerünkben. A tudomány tehát ma Ismét visszatér ahhoz a felfogához, hogy a Földön létező értelmes élet ténylegesen kivételes esetnek számit. Az ember Igen ritka, csodálatos teremtménye a természetnek, azért kellő megbecsülést és féltő gondoskodást érdemel. Vaszllij Feszenkov akadémikus

Next

/
Thumbnails
Contents