A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-03-22 / 12. szám
tatott félvezetőkről ugyanis kiderült, hogy rendkívül érdekes és értékes tulajdonságokkal rendelkeznek. Megjelenésük óta több száz millió készült belőlük, sok területen szinte teljesen kiszorították az elektroncsöveket. Legbecsesebb tulajdonságaik: kis helyet foglalnak el, üzemükhöz nincs szükség fűtőáramra és fűtőáramforrásra, a készülékben tehát helyet és természetesen költséget takarítanak meg. Ezenkívül jobban bírják a külső mechanikai behatásokat, mint az elektroncső, s minthogy nincs bennük elhasználódó alkatrész, élettartamuk gyakorlatilag végtelen. A félvezetők kicsiny áramszükséglete lehetővé tette az áramforrások parányítását is. Alakjuk és kis méretük alapján találón nevezik gombakkumulátoroknak a légmentesen lezárt nikkel-kadmlum akkumulátorokat. A 15 mm átmérőjű és 5 mm vastagságú gombakkumulátor súlya mindössze 4 gramm, feszültsége 1,2 V. 10 órán keresztül 5 mA-ra terhelhető. Élettartama kb. 2 év. Új forradalom az elektronikában A párányltás területén az új építőelemek (mikroelemek és mikromodulok) újabb határkövet jelentenek. Reális feltevések szerint néhány év múlva kockacukornál kisebb rádiók lesznek, amelyeket karszíjjal csuklóra erősítve vagy kulcskarikán hordhatunk. A televíziók laposak lesznek, mint a falra függesztett képek. A hírek szerint rövidesen piacra kerülnek a levéltárca nagyságú diktafonok, állítólag kisebbek és laposabbak lesznek, mint a mai legkisebb magnetofonok. így.néz ki a Telstar Hogy semmi félreértés ne legyen, a Telstar egy telekomunikéciós mesterséges hold, amely lehetővé teszi, hogy például televíziós programokat közvetítsenek Amerikából Európába az Atlanti óceán felett. A Telstar! az amerikaiak küldték fel főldkOrüli pályájára. A képen látható mesterséges hold már a Telstar egy tökéletesített típusa, amelyet Syncomnak neveztek el. Az amerikai tervezők kiszámították, három Ilyen mesterséges hold elég lenne ahhoz, hogy bármely földrészről sugárzott televíziós program, — néhány hely kivételével a sarkukon — az egész földön látható legyen. Ennek azonban természetesen az a feltétele, hogy a mesterséges holdakat olyan pontosan bocsássák fel pályájukra, hogy sebességük megegyezzen a föld forgásának sebességével, ami azt jelenti, állandóan egy pontban helyezkednének el a föld mellett. Mind ez ideig azonban Uyen pontosságot még nem értek el. Emlékezhetünk, hogy a Kennedy elnök temetéséről sugárzott televíziós adást Is csak rövid ideig lehetett fogni Európában. A világ legfiatalabb gépkocsivezetője Ez a cím nyilván Fiona Eggleston tizennyolc hónapos angol kislányt illeti meg. Édesapja, egy Cumberland! (Nagy- Britannia) autómechanikus készítette számára a képen látható léghűtéses motorral és két sebességi fokozattal rendelkező kocsit, amely óránként 10 kilométeres sebességet érhet el. Egy speciális biztonsági berendezés automatikusan leállítja a kocsit, ha ez valamibe beleütközik. Alumínium-telefonfülke A berlini Isolierungen vállalat (NDK) érdekes alumínium-telefonfülke gyártását kezdte meg, amely különösen a pályaudvarok csarnokaiban érvényesül. Sokkal elegánsabb, mint az eddigi telefonfülkék s olyan tökéletes hangszigeteléssel rendelkezik, hogy a mozgó vonatok zaja sem zavarja a beszélgetést. Drágák az űrrepülések A nyugati szaklapokban heves vita folyik az X-20 kísérleti repülőgép konstrukciójának és gyártásénak célszerűségéről. Ezt a speciális repülőgépét tervezői a legnagyobb elérhető magasságban való repülésre tervezték, melyet az ismert Titán rakéta segítségével ér el. Az X-1S jelzésű kísérleti rakéta-repülőgép sikere vezetett az X-20 megvalósításának gondolatához. Ez az új, javított tipus ugyanis ugyanazokon a pályákon képes repülni, ahol a műholdak repülnek. S abból a tényből, hogy a repülőgép terveivel az USA légügyi minisztériuma foglalkozik, következtethetjük, hogy tervezésénél kimondottan katonai célokat követnek. A tervek szerint a Titán III. rakétának kell az X-20-at röppélyéjéra feljuttatni és ott 28 000 km óréiikénti sebességet kel neki adnia. A pilótával Irányított repülőgép aztán speciális fékezőberendezéseivel annyira csökkentené sebességét, hogy normőlisan leszállhatna a földön. Ennyiben különbözne a mesterséges holdaktól. Felmerül azonban a kérdés — mennyibe kerül mindez? A tervezés kezdetétől 1983-ig a munkálatokra (amelyeket Dyna — Soar) elnevezés alatt folytattak 300 millió dollárt fordítottak, és csak természetes, hogy ez az összeg a Boeing cégnek — amely az X-20 repülőgépet gyártja — nem elég. Így tavaly a háromszázmillió dollárhoz az amerikai polgároknak még további 85 milliót kellett hozzáadniok. Némely amerikai szakemberek nyíltan elismerik, hogy a négyszázmillió dollárt egyszerűen kidobták az ablakon, azért mert az X-20 nem repül állandóan, és ha a nemzetközi feszültségben további enyhülés következik be, egészen felesleges lesz, ha nem az mér ma is. [Technick? magazin] Gigászi szovjet vízierőmű A Szovjetunióban 1980-ig kb. 500 millió kW Ö8szkapacitású új erőművek építését tervezik, ami az ország mai energetikai berendezései kapacitásának mintegy ötszörösét képviseli. Közép-Azsiéban a Narinu folyó összeszűkült mély medrében megkezdték a tdktoguli vízerőmű építését, amely 1,2 millió kW teljesítményt fog szolgáltatni. Az erőmű völgyzárógátja 230 m magas lesz s egy 285 km2 kiterjedésű tavat hoz létra. — A képen a Narinu folyón épülő erőmű helye.
