A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-03-22 / 12. szám
A Varikap nevű miniatűr félvezető alkatrész a kondenzátor szerepét tölti be Lehetővé teszi az áramkörök könnyű behangolását akár távolból is. ]ól érvényesül a rádióvevőkben, tv-készülékekben, az iparban, az automalizálősnál, a szabályozó rendszerekben és a kibernetikában. A prágai A. Sz. Popov Kutató Intézet fejlesztette ki. Törpe óriások az elektronikában A technikában a méret- és súlycsökkentésre irányuló törekvést csaknem mindig a célszerűség, a hasznosság és nem ritkán a a szükségesség Jellemzi. Egy új gép, új műszer vagy bármilyen technikai találmány első példánya rendszerint ormótlan alkotmány. Ebben a kezdeti Időszakban még csak az a legfontosabb irányelv, hogy a kérdéses gép vagy műszer betöltse tervezett feladatát — ha kényelmetlenül is. Ha azután a kitűzött műszaki célnak a gép egyébként megfelel, kezdetét veszi a célszerűbb forma keresése. A tranzisztoros rádióvevőkészülék ma hétköznapi dolog. Akik még emlékeznek az első nagy méretű rádiókra, a technika csodájának tartják a miniatűr rádióvevőket. E „csoda“ megvalósításában főleg a tranzisztoroknak és az új technikának van legnagyobb érdeme: a zsebben elférő szekrénybe a rádiótechnikusok beépítettek egy félvezető ferrlt-pálcát, Így a rádió kitűnő s egyúttal apró antennát kapott. A huzalok szövedéke helyett síkbeli huzalozást (nyomtatott áramkörök) alkalmaztak, vagyis a rádió egyes áramköri utalt szigetelő anyagból készült lemezekbe préselik. A tranzisztoros rádióvevők csaknem korlátlan életűek, laposelemmel akár több száz óra hosszat Is üzemeltethetők. A „Szputnyik“ szovjet tranzisztoros vevőnek már telepre sincs szüksége: fogantyújába napelemeket szereltek, amely villamossággá alakítják át a rájuk hulló fény energiáját. Az ily módon nyert energia nemcsak a rádió üzemeltetéséről gondoskodik, hanem egy része kis akkumulátorban tárolódik, hogy szürkületben vagy sötétben táplálhassa a vevőkészüléket. Kis méret, több műszer Az elektronikában a parányítás sohasem öncélú, mindig valamilyen hasznos célt szolgál, sőt bizonyos technikai-tudományos feladatot parányítás nélkül meg sem lehetne oldani. Gondoljunk itt elsősorban a mesterséges holdakra, amelyekben a rendelkezésre álló helyzet a lehető leggazdaságosabban ki kell használni, hogy minél több műszert tartalmazzanak. Egy-egy mesterséges hold több rádió adó- és vevőberendezést visz magával, nem hiányozhatnak belőlük a pontos irányításhoz szükséges elektronikus számológép, a műszerek légiója és a mérési adatokat tároló elektronikus berendezések sem. E berendezések parányltása elengedhetetlen követelmény, mert a hasznos tehernek csak néhány ki20 lós csökkentése is a hordozó rakétának, illetve az üzemanyagnak tonnákkal mérhető sűlymegtakarltását eredményezi. Rádió — gyűrűben A parányítás persze nem csupán a mesterséges holdakra szorítkozik. A mindennapi életben Is találkozhatunk az elektronikus berendezések parányításának eredményeivel. Szó volt már a legelterjedtebb elektronikus berendezésről, a rádió vevőkészülékről. Miniatürizálása már olyan fokot ért el, hogy brilliánsgyűrű nagyságú rádióvevő is létezik. Antennájául egy aranykarika szolgál, a detektor és erősítő szerepét pedig egy gyémánt tölti be. Az állomás hangolása a gyűrűnek az ujjon való elfordításával történik. Mesébe illő találmány — persze az ára is mesés. Egyelőre csak J. G. Morgan Ismert milliárdos engedhette meg magának. Fülbe illeszthető hallásjavító készülékek A modern hallásjavító berendezések még a zsebrádió méreteinél is kisebbek, a parányltás valóságos remekművei. A külső füljáratba helyezett kicsiny műanyag vagy gumidugó tartja a gomb nagyságú hallgatót. A berendezés működtetéséhez szükséges áramforrás a készülékkel együtt levéltárca nagyságú tartályban foglal helyet. A legújabb hallásjavltó készülékek kisebbek a gyufásdoboznál, a parányítás további eredményeként pedig szemüveg szárába építették bele az egész készüléket a telepekkel együtt. A fülbe Illeszthető hallgató rövid zsinórral csatlakozik a szemüveg szárába elrejtett készülék kivezetéséhez. Ä műhang Bizonyos betegségek esetén a gégét a hangszalagokkal együtt műtéttel el kell távolítani. A megoperált beteg, noha korábban megtanult, mégsem tud beszélni, legfeljebb csak suttogni, mert a hangszalagok hiánya miatt nem képes hangrezgéseket kelteni. Az Ily módon súlytott ember helyzete sem kétségbeejtő. A technikusok már műbeszéd előállítására szolgáló hanggenerátort is kifejlesztettek. A mfihangot elektronikus Impulzusgenerátor állítja elő, a gerjesztett hang műanyagcsövön keresztül jut a beteg szájába. A feltűnés nélkül használható, parányltott elektronikus készülék nemcsak kényelmet biztosit, hanem a betegségből származó gátlásokat is megszünteti. Rádióadó a gyomorban Különösen hangzik, de a rádió Is bevonult az orvosi diagnosztika eszközei közé. A parányítás e remekműve a lenyelhető rádióadó. Az adó akkora, mint egy nagyobb gyógyszertabletta: 2,8 cm hosszú és 1 cm átmérőjű kis henger. A műanyagból kéJ szült henger egyik végén indukciós teke: őrsei felszerelt fémkupak, a másik végén pedig érzékeny membrán van. Középütt helyezkedik el a törpetelep és a parányi rádióadó. A membrán annyira érzékeny, hogy az adó — nevezzük rádiószondának — haladásának útján, tehát a gyomorban és a bélben, az összes fellépő nyomásváltozást érzékeli. A nyomásváltozás megváltoztatja az adó frekvenciáját, a felfogott jelekből tehát fontos adatokat lehet kapni a gyomorról és a bélrendszerről. A legkisebb televízióvevőkészülék A világ legkisebb tv-készülékét („SONY“) Japánban állították elő. Méretei: magassága 10,5 cm, hossza 19,5 cm, mélysége 18,5 cm, súlya 2,8 kg. Körülbelül olyan nagyságú, mint egy telefonkészülék. Csehszlovákia szintén lépést tart a parányítás terén folyó vetélkedésben. 1962- ben piacra került legkisebb tranzisztoros magnetofonunk, a „START“, méretei olyanok, mint egy női kézi táskáé. Félvezetőkből készült parányok Az elektronikái parányítás legnagyobb vívmányai a félvezetőkből készített különféle kapcsolási elemek. Legismertebb közülük a már többször említett tranzisztor. Első készítői, a Bsll-laboratórlum kutatói 1957-ben megkapták a Nobel-dljat. A félvezetők még ma Is a fizika és elektronika érdeklődésének középpontjában állnak. A korábban kevés figyelemre mél-A parányítás egyik remekműve ez a tv-kamera, amely az innsbrucki Téli Olimpián esett át a tűzkeresztségen. A Sylvania amerikai elektrotechnikai cég fejlesztetto ki. Fő előnye, hogy az operatőr bárhová eljuthat vele, a tv-nézőnek az a benyomőmása, hogy az események közvetlen részvevője. Az egész berendezést tápláló akkumulátortelep egy óra hosszat szolgáltat áramot.
