A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-03-22 / 12. szám
irodalom Borsán keresztül megismerjük á szombatosok vallási szektáját Is. Kemény jellem- és lélekábrázoíás terén kitűnt kortársai, Irétársal közük A történelmi események hiteles felidézésével és megrajzolásával példát mutátött a későbbi regényíróknak Is. Móricz Zslgiftönd nagyrá becsülté munkásságát és megpróbálkozott A rajongók mái nyelvre való átírásával Is. A korabeli kritikusok — Pé'terfy Jénő és Gyulai Pál — Keniény regényírói tevékenységét többre értékelték |éka! Munkásé ágánál. de fékei fokozódó népszerűkégéftek ez nem sokát ártott. Lávákén! oAtottá magából « sok Színes é6 érdekes történetet; nyelvi “szempontból, pedig Ketoéfty nehezen állta Volna ki véle áí összehasonlítást. jókat Mór 1825-ben született Komáromban. Apjá nemesi származású ügyvéd volt. A fejlődő, kereskedő és dunai kikötőváros mozgalmas, színes életével kétségtelen nyomot hagyott az Ifjú lelkében. TÍZ éves korában német szóra Pozsonyba küldik a szülei. Két esztendőt töltött az akkori Magyarország második legnagyobb városában. Az 1841/42*es tanévet Pápán tölti. A híres református kollégium diákja, itt Ismerkedett meg Petőfivel. A következő évben már Kecskeméten találjuk, ahol jogot hallgat M ügyvédi vizsga letétele után — valószínű Petőfi bátorítására — azonban mégis az Irodalom mellett döntött. Tagja lett a Tizek Társaságának, 1847-ben átvette az Életképek szerkesztését, mely az ő keze alatt a radikális ifjúság — a Fiatal Magyarország — fórumává vált. Petőfi oldalán részt vesz az 1848-as márciusi események szervezésében és Irányításában. Kossuth lelkes híve, akit toborzó útra is elkísér, majd Habsburg-ellenes cikkekben foglal állást a forradalom mellett. Petőfi plebejus forradalmiságálg nem jut el, követi a kormányt Debrecenbe, de ott egyre Inkább a Békepárt hatása alá kerül. A világosi katasztrófa híre Aradon érte. A bukás után egy Ideig az osztrák rendőrkopók elől bujdosni kényszerül. Később felesége, Laborfalvl Róza menlevelet szerez számára, Így álnév alatt visszatérhet Pestre. Az önkényuralom Idején szabadságharcot Idéző munkáival a letlport nemzeti millióiba öntött reményt. Az ötvenes évek derekán öt tartják a legnépszerűbb magyar írónak. Az 1881-es országgyűlésen a határozati párt politikáját támogatja, később átveszi Tisza Kálmán lapjának a szerkesztését. A kiegyezés után Is részt vállal a politikai életben. A két párt fúziója után követi Tisza politikai Irányvonalát. Ez a kormánypárti szereplés megtépázza népszerűségét. 1873 törést jelent írói munkásságában is. írói tevékenységének 50 éves évfordulóján nemgetl ünneplésben részesítik. A király főrendiházi "taggá nevezi ki. Feleségé halála után Ismét rdegnősül, de ez korántsem hozta meg számára az alkotáshoz oiy fontos nyugodt légkört. Élete utolsó szakasza szakadatlan munkában telt ei. Í904*ben halt meg. fókái Művészetében fordulópontot jelent a szabadságharc. A Hétköznapok még a szélsőséges francia romantika Jegyeit viseli mügén. Az önkényuralom Idejében ez a romantika megszelídül. Jókai vállalja azt, amit Arany, Tompa és a legjobbak tettek: a nemzet vigasztalását, a forradalom eszmélnek megőrzését. Fő témája a szabadságharc emlékeinek Idézése. (Csataképek, Egy bujdosó naplója). A cenzúra miatt kénytelen történelmi eseményeket feldolgozni, így születnek meg az első történelmi regényei. Célja az, hogy a múlt példáinak bemutatásával szóljon a jelenhez. (Erdély aranykora, Törökvilág Magyarországon, Janicsárok végnapjai.) A törénelml regények írásával ezután hosszú Ideig felhagy, csak húsz év múlva nyúl Ismét történelmi témához. Az Egy magyar nábob és Kárpáthy Zoltán című regényeiben a reformkori arisztokrácia rajzát adja. Munkájában tükröződik az ötvenes évek nagy Illúziója a nagybirtokos nemesség nemzetvezető, polgári fejlődést szolgáló hivatásáról. Itt figyelhetjük meg a romantikus és népies elemek szerencsés összekapcsolását. A Szegény gazdagok Jókai egyik legsikerültebb kalandregényei közé tartozik. Főhőse a kettőséletü Hátszegi báró. Az író elítéli az Ilyen gazdagok önző, harácsoló, becstelen életformáját. A regényt egyébként megfilmesítették. A Politikai divatok önéletrajzi elemekkel átszőtt vallomás a szabadságharc alatt viselt személyes dolgairól, édesanyja és felesége áldozatvállalásáról. Felvillantja előttünk a bujdosás keserű napjait. A regény mondanivalója helytállásra buzdít a Schmerllng-elnyomás Idején. Az új földesúr (1883) című regényében Is a nemzeti ellenállás fontosságára utal, de nagyon rózsaszínben festi az eseményeket. A regény végső kicsengése, hogy a passzív rezisztencia megold mindent. Nem esik szó hangsúlyozottan a renegátokról, a behódolt pecsoVicsokról. A történet azt hangsúlyozza, hogy az önkényuralom megtörik a magyarság ellenállásán, sőt ml asszlmilál- J ukaz Idegen betolakodót. Ez hamis Illúziókban ringatta az erre amúgy Is hajlamos köznemességet. Stílus szempontjából ez a regény mutat legközelebbi rokonságot Mikszáth stílusával. Legjelentősebb írói korszaka a kiegyezés utáni évekre esik és 1875-ig tart. Ebben az Időben Írja legnagyszerűbb regényeit, A kőszívű ember fial a szabadságharc prózában megírt eposza. A kiegyezésben csalódott Jókai a nagy idők nagy eseményeihez fordul. Nemzedékek tanulták meg a Bara- Űlay-fiúktól, hogy ml az lgazj hazaszeretet, hogy válságos helyzetben mit kell tenni az embernek. Es mégis mezog a föld című regényében a reformkor pezsgő életét Idézi, de itt a haladásért nem az arisztokraták, hanem köznemesi ifjak küzdenek. A nemzeti iparosodás fontosságának problémája kap Kemény Zslgmond Jókai Mér helyet a Fekete gyémántokban. A nemzeti tőkés alakja foglalkoztatja Az arany emberben Is. 1875 után munkásságában megmutatkoznak a hanyatlás jelel. Elfordul a közéleti problémáktól és a maga által épített világba menekül. Ekor regényei tematikailag Igen változatos képet nyújtanak. Említsük meg két kuruckori regényét: A lőcsei fehér asszonyt és Szeretve mind a vérpadig című munkáját, Észreveszi a századvégi kapitalizmus ellentmondásait, Egy szebb, emberibb világba vágyik (Gazdag szegények). A Rab Ráby cselekménye IJ. József uralkodása Idején játszódik. Vádirat a megyerendszer ellen, Felveti a haza és a haladás dialektikus egy= ségének fontosságát, Jókai a legtermékenyebb é$ a legnépszerűbb magyar regényíró. Romantikus hőset közel állnak az ember érzelmi világához, megérezzük bennünk a költői álmot, az emberi nagyot akarást. A magyar regényírás tovább fejlesztője és népszerűsítője. Müveit száz kötetben adták ki. íróink közül külföldön Petőfi mellett az ő neve a legismertebb, Itt levágandó! kérdések: ' f Nevezzen meg három müvet Jósika regi' nyel kózül. [, Ki a Btüu Jegyzőiének főszereplője? J Ki az a szereplő, (Jókai, És mégis mozog a Jóid o. regényében) akt Jenőy Kálmán temetése napján érkezik haza külföldről? ■§ S a> 1. a. e 'S * a: Magyar 2 irodalom 1. 2. 3.
