A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1964-03-01 / 9. szám

Minden tunlszlnak megvan a törzskávéháza — persze csak a férfiaknak ... A modern civilizáció utat tűrt magának a mohamedán társadalomba Is. A fiatal tunéziai nők ma már kezdenek európai mádra Öltő*, ködül vagy legalábbis elhagyják a fátylat A régi fis az fi) Karthágó Régi terv Maghreb, a nagy nyugati arab birodalom felújítása. Ha ez megvalósul, Tunézia játssza majd a legfontosabb szere­pet az új államalakulatban. A három nyu­gati arab állam — Marokkó, Algéria és Tunézia — közül ugyan a legkisebb (125 180 km2) és lakossága Is a legkeve­sebb, (alig 4 millió), de politikailag és gazdaságilag konszolidált. Tunézia mai területén 1. e. 800 körül fö­níciaiak jelennek meg, legyőzik az őslakó numldiaiakat és megalapítják a később ha­talmas állammá nőtt Karthágót. Hatszáz év után a rómaiak győzelmes háborúkban megsemmisítik Karthágót és megalapítják a római Africa tartományt. Tunézia terü­letét a népvándorlás korában vandálok foglalják el, akiket a bizánciak váltanak fel. 647-ben meghódítják az országot az arabok s Tunézia a bagdadi kalifátus, majd később az oszmán birodalom része lesz, bár a szultán fennhatósága csak névleges. 1705-ben Husszein ben Ali tunéziai bej elszakad Törökországtól és örökletes mo­narchiát alapit. 1881-ben Franciaország határsértés ürügyén megszállja Tunéziát, s a bejt kényszeríti, hogy ismerje el a francia védnökséget. A francia uralom el­len Tunézia lakossága több Ízben fegyvert fogott, a franciák azonban a bennszülöttek felkelését mindannyiszor vérbe fojtották. A sokat Szenvedett ország végül is 1957- ben kivívta szabadságát és függetlenségét. Akárhová lép a turista Tunézia földjén, mindenütt letűnt kultúrák nyomaival talál­kozik. Nem messze a fővárostól, Tunisztól fekszenek Karthágó romjai. Sousse kikö­tőjét a 9. században alapították időszá­mításunk előtt. El Djem falu mellett áll a világ második legnagyobb római amfi­teátruma, mely 70 000 nézőt fogadott be. Az ország ókori kultúrájának szép gyűj­teményét őrzi a tuniszi Nemzeti Múzeum, ahol többek között kétezer évvel ezelőtt elsüllyedt római gólya maradványai, vagy egy római kori palota teljes berendezése és használati tárgyal láthatók. Tunézia a középkor folyamán az arab világ jelentős területe volt. Kairouan, a régi főváros, mely ma a sivatagos öve­zetben fekszik, Mekka után az Iszlám legjelentősebb szent városa volt. A város­nak ma 45 000 lakója és — 500 mecsetje van. Az új kor másfajta, új értékmérőt állí­tott fel. A francia hódítók mindenek előtt a kikötőket tartották becsben. Blzertában kiépítették a francia haditengerészet négy legfontosabb támaszpontjának egyikét (a másik három: Brest, Toulon és az algériai Mers-el-Khéblr). A kitünően védett öböl, Gyermekkori elképzeléseink szerint ■ Szahará­hoz okvetlenül hozzátartozik a teve fis a vad kinfizfisfi berber. A sivatag hajója fis berber gazdija ma mfir csak a turisták kedvéért van Itt A főváros utcáin fnrcsfn keveredik a régi az ójjal, modern limuzinok öszvérekkel, kivágott estélyi ruhához való ékszerek urcffitypllal, amit a Korán fr elő a jól kiépített, modern repülőtér, az öböl fölé kiszökellő sziklákba mélyen bevágott légvédelmi állások — ezek miatt nem akarták a franciák kiüríteni a Földközi­­tenger kulcspontjában fekvő bizertal ten­gerészeti- és légitámaszpontot. Amint is­meretes, 1961-ben elkeseredett harcokra került Itt sor, melyek több száz emberélet­be kerültek. Akkor a francia csapatok még maradtak, később azonban mégis kiürítet­ték Bizertát. A tunéziaiak most hatalmas olajkikötőt rendeztek be a támaszpont he­lyén. A Tunéziai Köztársaság igyekszik felújí­tani és kifejleszteni az egykor híres nép­­művészeti és kézműiparát. Kairouanban, Tuniszban, El Djemben ős Gafsában híres szőnyegszövő manufaktúrák működnek. A bűbájos Djerba szigeten fekvő Nabeul­­ban kitűnő a fazekasipar, Sfaxban és Ham­­mametban híres az ötvösművészet és a bőrdíszműé ru készítés. Az ország történel­mi emlékeire és a kézműiparra alapozta a tunéziai kormány az érdekes, modern Ipa­rok egyikét, a turizmust. Nem, ez nem té­ves megállapítás, a turizmus ma valóban Jelentős iparág, amely értékes devizaforrás a turistákkal kellőképpen törődő államok számára. Tunézia Igazán mindent megtesz, hogy a külföldi látogatók jól érezzék ma­gukat. Ezt a csehszlovák turisták is bizo­nyíthatják, akiknek tunéziai útjáról Itt közlünk néhány képet. — ta — J. Mlkula felvételei Tin

Next

/
Thumbnails
Contents