A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-03-01 / 9. szám
M inden fürdőhelynek megvan a maga keletkezési legendája. Smrdákynak is. Állítólag egy pásztor fedezte fel, aki fájós lábát áztatgatta a kénes szagú, feketéssziirke forrás vizében. A pásztor lába meggyógyult, és Így terjedt el a környéken a forrás gyógyító hatása, A szomszédos falvak reumás betegei szívesen keresték fel és csodákat zengtek róla. A falu, Smrdáky (Biidöskő) a forrástól kapta névét. Állítólag lakóinak a ruháján vásárok alkalmával már messziről megérezték a kén-szagot, és így ragadt rajtük a név, Áz 1800-as évek elején Vietoris józsef földbirtókos kastélyt épltetett a fürdő mellett, parkosította és tizenegy kádas fürdőházat Is emeltetett a forrás mellé. A közel) bécsi előkelőségek kedvenc szórakozóhelye lett. Vietoris színészekről, zenekarról is gondoskodott. Éjjelenként puskás hajdúk őrizték a forrást, hogy a „fehér gatyások“, mármint a falusiak „ne lophassanak“ a vízből! Vietoris azonban néhány év múlva belebukott a vállalkozásba, a költekező életmód felemésztette vagyonát, és a fürdőt elárverezték. Ezután kézről kézre vándorolt, az új gazdák inkább a hamar hasznot keresték és az építkezést elhanyagolták. Ez dióhéjban Smrdáky régi históriája. Swf&'öi laxapkúra Az új, 1948-tól az államosítás napjától kezdődik. Az elhanyagolt épületeket rendbehozták, a kastélyt renoválták, a vizet pedig orvosilag kivizsgálták. Megállapították, hogy Európa egyik Iegkénesebb forrása, csak a kaukázusi Szocsi vetekszik véle. Vize és Iszapja reumára, Isiászra és különböző bőrbetegségek gyógyítására nagyon alkalmas. A téli hónapokban is mintegy 150—170 beteg látogatja. Az ország minden részéből felkeresik. Legtöbben idősebb nyugdíjasok, de minden foglalkozási ágból található itt paciens: bányászok, acélöntők, kombájnosok, mozdonyvezetők, földművesek stb. Legtöbben azelőtt nem is hallották Smrdáky nevét. A térképen sincs feltüntetve. A csehek valahol Kelet-Szlovákiában képzelték el, a szlovákiaiak pedig Csehországban. Egy idős asszony, állítólag három napig utazgatott, míg ide talált. Senlcát, az utolsó állomást összetévesztette Szenccel. De akik már itt voltak, azok sohasem felejtik el, és pár év múlva ismét visszatérnek. HáClk Dani bácsi, aki csak bottal tudott Járni és a dereka úgy meggörbült, hogy orra majdnem a földet súrolta, két hét múlva szemmelláthatólag kiegyenesedett. A parki séták közben, ha találkoztunk, huszárosán kihúzta magát, fekete szeme csak úgy csillogott. S mikor elmellőztem, hátra is pislogott, hogy észrevettem-e Az apolöno a lüraovix noiuxat meri gyógyulását. A betegek Javulásának az orvosok és a szolgálatkész, szelíd, mosolygós nővérkék is örültek. Lenér bácsi, a Besztercebánya környéki idős pásztor, életében most látott először fürdőt. A hallgatag ember az első napokban nagyon meg volt hatódva. Meggyfabotját mindenüvé magával vitte. Később a szobatársai eldugták a botot, de az öreg nem bosszankodott. — Most már nem bánom — mondta —, bot nélkül is tudok járni. Felöltötte cifra bekecsét, tüskés hajét oldalra fésülte és kirándult a határba egy kis terepszemlére. Smrdáky évről évre gyarapodik. Nemcsak a hírneve nő, de a környező modern épületek Is szaporodnak. A valamikori kastélyra sem ismerne már rá a földesura. [ozsvald) A nyújiö pádon
