A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1964-01-05 / 1. szám

fl!siI’I’SII’SI kill 158615Í

Fekete hangyáknak látnának ax emberek a hatalma* márvány tömbök között.

Akármelyik utcasarkon találhatsz egy ták maguknak a fehér márványra való joöregembert. Előtte az asztalon számtalan got. 1950-ben a mindenható Montecatlnl apró madonna — márványból faragott tröszt, a carrarai kőfejtés fő koncesszióemléktárgyak. S ez a márvány világhírű, nártusa, egyik napról a mástkra elbocsá mert nem sztnezödik el. Carrarai már- tóttá a munkások felét. A márványfeftés ványI Ez a város a márványból él, nélkü- ráfizetéses üzlet, jelentették kt lakontku le talán nem is léteznék. san. De a munkások már nem a régi mar-Carrara kincseihez a városból kifelé vezet mik voltak többé. Ott állt mögöttük az az út. Amikor Colonnata falucska takaros erős kommunista párt. Ha a Montecatlnl házal rádköszöntenek a zöld hegyoldalból, nem akarja folytatni a munkát ...mi manem vagy már messze a céltól. Már a ré- radunk. A Montecattnl kénytelen volt a gt rómaiak idején rabszolgák fejtették az kőfejtést a szövetkezetbe tömörült munértékes követ, Istenek és hősök szobrai- kásoknak alvállalatba adni, mindenesetre hoz. A nagy Mtchelaneglo csak ezzel a nem anélkül, hogy bizonyos haszonrészemárvánnnyál dolgozott. Személyesen jött sedést kt ne kötött volna magának. Es el ide, hogy maga keresse ki a megfelelő még egy hátsó gondolata volt a részvékövet. nyeseknek: a munkások nyilván nem lesz-A munka nehéz. Nem sokkal könnyebb, nek képesek gyümölcsözően folytatni az mint ezer esztendővel ezelőtt. De a mai üzletvitelt. De hát tévedni embert dologI ,m<trmt"-k (márványbányászok) már rég A kőfejtő munkásoknak ma eggyel kenem ugyanazok, mint az ókor „marmi - vesebb a gondja. Nehéz életük elvlselhe jat. Tizennégy éve immár, hogy kiharcol- több lett az utóbbi években. A döntő harcot azonban még nem vívták meg a Montecatlnlval. Hatálytalanítani kell a szerző- FllUtlnek hívták azokat a munkátokat, akik a márványtömböket felaprózzák. (Képünkön egy désnek azt a pontját, amely jutalékok köt Hllsti macchlnettájával dolgozik. Ezt a (ejtési módszert 12 évvel ezelőtt vezették be). De kt a fejtés jogáért.

még sok munkát kell Izomerővel végezni Mindezt a colonnatal kis osterlában tudod meg egy pohár remek chtantl mellett. Es újra meg újra hallodd az elismerő szavakat: A kommuntsta párt nélkül sohasem jutottunk volna el idáig ...

. Aztán ott állsz a Conalloiie dl Colonnata márványstvatagjában. Egy rokonszenves legény hozott ide a teherkocsiján. Köröskörül 20—30 tonna súlyú kifejtett márványtömbök hevernek, szállításra készen. Mintegy 45 tonna márványt szállít le naponta a völgybe, közli a fiatalember. Átkozottul veszélyes munka. Bólintasz és figyeled a szörnyű lármával dolgozó gépek, a macchtnetták munkáját. 900 méter hoszszú acélsodronyuk 500 tonnás márványtömböket fejt ki a sziklafalból — könnyen és tisztán, akárcsak egy szelet kalácsot. Es ha feljebb kapaszkodsz a hegyoldalban és visszanézel, apró fekete hangyáknak látszanak az emberek, a fehéren csillogó kőtömbök között.

Csalóka kép. Még mindig ezek a kövek határozzák meg az emberek életét, de semmt fatalizmus sincs már bennük. A legjobb úton haladnak ahhoz, hogy ural, gazdái legyenek a fehér kőstvatagnak.

—fald érvény emléktárgyak a turisták számára. Virágzik a kézműipar Carrarában. Itt van Nardo Dunchl, az Ismert olasz szobrász műhelye is. Nordo Dunehl az abu-szlmbell templom megmentésére vonatkozó legújabb tervek szerzője, amelyeket nemrég ax UNESCO elfogadott. 50 carrarai munkás vágná ki macchinettájával (lent) a templomot a sziklafalbél.