A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-02-23 / 8. szám
A főváros, Kuala Lumpur főutcája műit év szeptemberében négy napon ét azőltak a királyi Zenekar harsonái és dobjai Koala Lumpur utcáin, hirdetve, hogy sikerült tété alá hozni az ú] Malaysia Allamszövetséget, melynek megszületése kürül Duncan Sandys, a brit nemzetközösségi ügyek minisztere bábáskodott. A Merdeka stadionban megrendezett pompás ünnepségeken ott feszítettek a napernyők alatt a brit gyarmati fötisztvlselök. Megvalósult a nagy terv, sikerült összekovácsolni a Malaysia Államszövetséget a Nagy-Britanniátől függő Maiayábél, Singapore SEATO-támaszpontbél és a Borneo szigetén lévő két angol gyarmatbúi: Sarawookből és Sabahbúl [korábban fiszak-Borneo). Az új államszövetség magve, Malaya nyújtja a világ nyersgaml és sótermelésének felét. Sabahban hatalmas, eddig még kiaknázatlan ásványi kincsek vannak — szén, vasérc, ásvány olaj és arany. Sarawak értékes faféleségeket, évi 200 000 tonna bauxitot és 15 000 tonna borsot exportál. Singapore a Délkelet-Ázsiai Szövetség (SEATO) legnagyobb és legfontosabb tengeri erődje. Az angolok számára megérte hát a fáradságot a „Greater Malaysia“ terv megvalúsítása. De Tunku Abdul Rahman, Malaya volt s Malaysia mai miniszterelnöke is lelkesen részt vett a terv megvalósításában. Számára a kínai lakosság nagy száma és gazdasági befolyása volt a fő probléma. Singapore lakosságának 75, Malayáénak 40, Sarawakénak 30 és fiszak-Bornoóénak 20 százaléka kínai. Ezek a kínaiak, mint mindenütt Délkelet-Azsiában, kis- és nagykereskedők iparosok, vagyis erős, gazdag burzsoá réteget képviselnek. Fajllag, nyelvileg, vallásilag elütnek a környező népektől, és érthetően nagy befolyással vannak rájuk a Kínai Népköztársaság gazdasági és politikai sikerei. Malayában a közelmúltban drasztikus rendszabályokkal próbálták megoldani a „kínai kérdést“ -— a kompakt tömegekben élő városi kínaiak egy részét a maláj lakosság közt szétszórva falura telepítették. A Malaysia Államszövetség megalakulásával, a malájföldi politikusok véleménye szerint, „felhígul“ az új államban a kínaiak száma. Az államszövetséghez tartozó területek történelme hasonló vonásokat mutat. A középkorban Délkelet-Az8ia hercegségei és királyságai a két keleti nagyhatalom, Kína és India befolyása alatt álltak. A 16. században Jelentek meg a holland, a portugál és az angol gyarmatosítók. Singapore szigetét 1819-ben a johoret szultán adta el a Brit Kelet-Indiai Társaságnak. Dél-Klnából Importált kulik százezreinek véres verejtéke árán lett Singapore gazdag és hatalmas. Stratégiailag pedig ugyanaz, mint nyugaton Gibraltár és Málta. Sarawaknak éredességképpen fehér szultánja Is volt. 1841-ben Sir James Brocke angol tiszt segítséget nyújtott Brunei szultánjának egy lázadás leverésében és szolgálatai fejében megkapta tőle Sarawak területét. Brooke és utódai mint önálló államfők (radzsák) uralkodtak egészen 1948. április 15-lg, amikor Sir Charles Vyner Brooke, az utolsó sarawakl radzsa lemondott országáról Nagy-Brltannla javára. Azúta lett Sarawak a szomszédos fiszak-Borneúval együtt angol gyarmat. Három cél vezette az angolokat a Malaysla-terv megvalósításában. Fékezni akarták a felszabadító mozgalmak politikai befolyását, melyek a fiatal nemzeti államokban, Indiában, Indonéziában, Burmában és Ceylonban látják példaképüket. Meg akarták szilárdítani gazdasági pozícióikat és végül biztosítani kívánták katonai támaszpontjaikat a délkelet-ázsiai térségben és elsősorban SIngapore-ben. Ezért terjesztették ki a korábban Malájfölddel kötött „védelmi és kölcsönös segélynyújtási egyezmény“ hatályát egész Malaysiára. Az egyezmény értelmében angol, ausztrállal és űjzélandi csapatok állomásozhatnak Malaya területén. Ami Sarawakot és Sabahot illeti, ott Is tartózkodnak brit csapatok, és harcban állnak a helyi partizánokkal. A szomszédos Indonéziának — amely területi követeléseket támaszt egész Borneo (Kalimantan) szigetére — minden oka megvan, hogy ne nézze tétlenül a határai mentén lejátszódó eseményeket. A Fülöp-szlgetek kormánya sem értett egyet Malaysia megalakulásával, Így aztán Abdul Rahman miniszterelnöknek meggyűlt a baja szomszédjaival. A brit kormány mindent elkövet, hogy megőrizze befolyását ezeken a területeken. E manőverek egyik láncszeme volt Robert Kennedy amerikai Igazságügyminiszter legutóbbi délkelet-ázsiai útja is. Robert Kennedy igyekezett közvetíteni a Fülöp-szlgetek, Indonézia és Malaysia között. Sukarno indonéz elnök kijelentette, hazája slkraszáll azért, hogy a Malaysia Államszövetséggel összefüggő kérdéseket az érdekelt ázsiai államok tárgyalások útján oldják meg. Ha az angol katonai alakulatokat visszavonják a malaysial határról, akkor lehetővé válik a partizán háború megszüntetése az említett körzetben. A tárgyaló felek egyike tehát már kinyilatkoztatta békülést célzó szándékait, kétséges azonban, hogy helyreáll-e a béke a világnak ebben a csücskében, amíg fennáll a neokolonlalizmus új kreációja — Malaysia. — ta — Tunku Abdul Rahman, Malaysia miniszterelnöke Modern riksakuli Slngapore-ban Elkeseredett harcokat folytatnak az angol csapatok fizzak—Borneóban a partizánok ellen m