A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-01-05 / 1. szám
inéi részletesebbé válnak az ember ismeretet egyegy vidékről, országról, világrészről, sőt a világról, annál inkább bővül az otthon fogalma. Valamikor a gyalogos vándor számára egy nádfedeles házikó jelentette a világot, melytől, ha a sors pár száz kilométerre elsodorta, hamar mellészegődött a honvágy. Az a tény, hogy a távolság leküzdésére nem voltak megfelelő eszközök, az előttünk élő emberek részére alaposan leszűkítette a földrajzi és egyéb ismeretek szerzésének lehetőségét. A ma embere azonban talán nem ts sokára meghazudtolja a költőnek azt az állítását, hogy: „egész világ nem a mi birtokunkI“ Tudósaink ugyanis nagyon konkrét módon bizonygatják, hogy igenis: az egész világ a ml birtokunkká válhat... De mielőtt nevünkre íratnánk egy-két naprendszert, addig elégedjünk meg olyan könynyed sétával, mint például a Komárom-Nagykapos közötti távolság. A Komáromi Magyar Területi Színház működésének hatósugara ti. csak ilyen nagy. Hogy valaki ilyen területet otthonának vallhasson, ahhoz olyan kapcsolatok szükségesek, mint amilyenek a MATESZ tagjait fűzik ehhez a tájhoz és nem utolsó sorban e táj népéhez. Minden egyes Utunk meglep valami újjal, kellemessel. Itt egy újonnan készült utat szentelünk fel" másutt egy nemrég üzembehelyezett gyárat találunk. Nagy izgalommal szurkolunk az épülő kultúrházak sorsáért. A rozsnyól Karszt, a kassai Hutník és a nagykapost Druiba szállók összkonfortját élvezve hálásan gondolunk az építő kezekre. Viszont aggódva figyeljük a Nagykapos környéken sűrűn előforduló forgalmi baleseteket. — Hátha már megváltozatta helyzet — mondogatjuk. — Hátha már nem isznak a vezetőkI... — Hátha azóta már az üzleteken (kenyeres, hentes) is kt van írva, hogy hol mit árulnak ... S talán már a falatozóban ts lehet látni, mert a A sorompó az autósok réme. Minden esetben legalább félórás időveszteséget jelent Viszontlátásra, Komárom Most merre? A kocsivezető a térképet böngészi Ki mondaná ezekről a békés utasokról, hogy színészek múltkor még a cigarettafüsttől nemigen lehetett elolvasni a körülbelül tizenöt centiméteres betűket sem, hogy: „Tilos a dohányzást" — faj, a kisfiam nagyon beteg voltl — panaszkodik a tejcsarnokban a kiszolgálónö. JÓ barátként vtgasztálgatjuk. Az együttérzés mindenkinek jól esik... ... És a táj?l... Nehéz elfogultság nélkül szólanl róla... Az is gyönyörű, mint az embert eszme, amely birtokába vette a természetet és lelktismeretes gazdájaként napról napra még szebbé és kulturáltabbá igyekszik tenni mindenki életét ezen a területenI... S mert úgy érezzük, annak az Igyekezetnek mi is részesei vagyunk, otthonunknak valljuk ezt a vidéket Csallóköztől egészen Nagykaposlg. KOVÁCS JÓZSEF Fényképek: NAGY LÁSZLÓ ébredés után sajtószemle és olvasás következik 17 3t$É£
