A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1964-02-16 / 7. szám

Kis hazugság nem hazugság? Valamikor, nem la olyan régen egyik tanítóm így magyarózta a hazugságot: „Hazugság az, mikor nem mondunk iga­zat.“ Valahogy Ilyenformán próbáltam én Is magyarázni tanulóimnak, hogy mindig Igazat kell mondani, egyenes úton kell Járni, mert aki hazudik, az csal is, és lo­pásra is képes. Akkor jelentkezik az egyik tanulóm és kérdezi: — Tanító néni kérem, osak a gyerekek­nek nem szabad hazudni, a felnőtteknek szabad? — Miért? — kérdeztem — te kit hal­lottál hazudni? — Volt nálunk egy bácsi —• feleli a gyerek —, hívta apukámat segíteni, Apukám meg is Ígérte, de mikor elment a bácsi azt mondta, hogy majd bolond lesz ingyen dolgozni, eszébe sincs el­menni. Hazugság volt ez, vagy nem? Akkor kezdtem el gondolkozni, hogy hány hasonló esettel találkozunk napról­­napra és fel sem tűnik, elsiklunk fölötte. Például telefonálunk a szénraktárba: — Kérem én már két megrendelést küldtem, mi lesz a szénnel? Vagy még harmadikat is küldjék? — Holnap vagy holnapután ott lesz a szén hangzik a vőlasz, persze a szénre a legjobb esetben Is csak egy hónap múl­va kerül sor, ha közbe nem jön valami, ki nem önt a folyó, el nem akad a vo­nat stb. Bemegyünk az üzletbe, kérünk valamilyen szezon árut. Nincs kérem — feleli az Uzletes — tessék bejönni hol­nap, vagy holnapután, holott árut csak két hét múlva kap. Az építkezési vállalatnál megrendelünk valamilyen munkát, amit csak jó időben lehet elvégezni. Megigérik, megcsinálják B költségvetést, ml befizetjük a pénzt, az­tán várhatunk, most már van idő másik szeptemberig. Most én kérdezem: Hazug­ságok ezek? Vagy csak nem mondanak igazat? Van különbség a hazugság és a nem igaz között? A kis hazugsög az nem hazugsőg? Kisebb dolgokban tudatosan félreve­zetni az embereket az nem hazugság? De hogy magyarázzam meg ezt diákjaim­nak? Olyan jó pedagógus nem vagyak, hogy meg tudjam magyarázni, hogy van kis hazugság és nagy hazugság, és hogy a kommunizmusba való átmenet Idején nem lehet az embereknek minden szavu­kat elhinni és arra építeni. Mert miért ne mondhatná az a raktáros, hogy egy hónapon belül küldök szenet? Miért ne mondhatná az Uzletes, hogy két hét múlva tessék benézni, akkor ka­pok árut? Miért non) mondhatnák meg az építke­zési vállalatnál, hogy psak tavaszra tud' jók a megrendelt munkát elvégezni? Megszoktuk ezeket a szólamokat és nem tudunk tőlük szabadulni. Meg aztán kényelmesebb is sokszor, mint mpgman; danl az Igazat. Érdemes ezen elgondolkozni. Ha Így folytatjuk, hová jutunk? A kommunista erkölcs nem tűri a hazugságot. Mi az ifjúságot a kommunista erkölcs szellemé­ben akarjqk nevelni és akkpr a felnőt­tek helytelen viselkedésükkel tönkre te­psik fáradozásunk minden eredményét. KOHÁRY ETEL Párkány - jegyzetfüzetből ■ A Duna bal partján, a Garám torkolata közelében fekszik. Nagyon régi település. Már a római császárság idejében Is lakott terület volt. Szenvedett a tatárdúlástől, a törökellenes háborúktól, a kuruc lovasok portyázásaitól. Ám a történelem kemény csapásai alatt nem roppant össze. Sokszor fenyegette pusztulás, legutóbb a második világháborúban, amikor a németek lakossá­gát kitelepítették. Elevenen él még az em­lékezetben az öreg utca asszonyainak hő­siessége, amint szembeszálltak a kilakolta­tással. Bátorságukat versben is megörökítet­ték: öld meg fiamat, ha van gyermeked — Krónikás ének Párkány asszonyairól. ■ Párkány... Se nem falu, se nem város. Falunak nagy, több mint 7000 lakosával, városnak meg elég kicsi. Ipara Jelentékte­len. A XIX. század második felében indul el a kapitalista fejlődés útján. 1850-ben el­készül a Vác—Párkánynéna vasútvonal, majd a párkánynána—pozsonyi útszakasz is. A huszadik század második évtizedében ki­sebb üzemek létesülnek, a máig is meglevő Közel háromezer embereek állítanak ki vasátl igazolványt tégla- és keményítőgyár, a gépgyár, a sző­nyegszövő, a kötődé, a kőfaragó műhely, a varró üzem, jóval később, a felszabadulás után a közszolgáltatások üzeme és az autó­­buszjavitó vállalat. Kevés munkaerőt fog­lalkoztatnak. Sokan Járnak Innen Ojvárba, Lévára, Bratlslavába és Ostravára dolgozni. ■ Fiatalsága alig van. Akik Itthon marad­tak, a kocsmában gyülekeznek, a Duna és a Garam vendéglők füstös termeiben keres­nek szórakozást. A Garamot különösen ked­velik, ott eldobálhatják a csikkeket, meg­ereszthetik a hangjukat, duhajkodhatnak kedvükre. És biliárdozhatnak is... Külön élete, külön terme az ifjúságnak nincs. Ha gyűlésre édesgetik őket és befűtik a műve­lődési ház kistermét, egyszerűen nem men­nek el. A helybeli iskolák tanulói a tanter­mekben élnek szervezeti életet. Rangos mt kedvelő színjátszás folyt Párkányban 49-től 54-ig, majd kisebb szünettel egészen 59-lg. Azóta jóformán semmi. Tavaly december­ben közvetítette a Csehszlovák Rádió ma­gyar adása Tamási A vonat nem áll meg Utcarészlet A városi népkönyvtárban Városrólvárosra

Next

/
Thumbnails
Contents