A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-02-16 / 7. szám
Kis hazugság nem hazugság? Valamikor, nem la olyan régen egyik tanítóm így magyarózta a hazugságot: „Hazugság az, mikor nem mondunk igazat.“ Valahogy Ilyenformán próbáltam én Is magyarázni tanulóimnak, hogy mindig Igazat kell mondani, egyenes úton kell Járni, mert aki hazudik, az csal is, és lopásra is képes. Akkor jelentkezik az egyik tanulóm és kérdezi: — Tanító néni kérem, osak a gyerekeknek nem szabad hazudni, a felnőtteknek szabad? — Miért? — kérdeztem — te kit hallottál hazudni? — Volt nálunk egy bácsi —• feleli a gyerek —, hívta apukámat segíteni, Apukám meg is Ígérte, de mikor elment a bácsi azt mondta, hogy majd bolond lesz ingyen dolgozni, eszébe sincs elmenni. Hazugság volt ez, vagy nem? Akkor kezdtem el gondolkozni, hogy hány hasonló esettel találkozunk naprólnapra és fel sem tűnik, elsiklunk fölötte. Például telefonálunk a szénraktárba: — Kérem én már két megrendelést küldtem, mi lesz a szénnel? Vagy még harmadikat is küldjék? — Holnap vagy holnapután ott lesz a szén hangzik a vőlasz, persze a szénre a legjobb esetben Is csak egy hónap múlva kerül sor, ha közbe nem jön valami, ki nem önt a folyó, el nem akad a vonat stb. Bemegyünk az üzletbe, kérünk valamilyen szezon árut. Nincs kérem — feleli az Uzletes — tessék bejönni holnap, vagy holnapután, holott árut csak két hét múlva kap. Az építkezési vállalatnál megrendelünk valamilyen munkát, amit csak jó időben lehet elvégezni. Megigérik, megcsinálják B költségvetést, ml befizetjük a pénzt, aztán várhatunk, most már van idő másik szeptemberig. Most én kérdezem: Hazugságok ezek? Vagy csak nem mondanak igazat? Van különbség a hazugság és a nem igaz között? A kis hazugsög az nem hazugsőg? Kisebb dolgokban tudatosan félrevezetni az embereket az nem hazugság? De hogy magyarázzam meg ezt diákjaimnak? Olyan jó pedagógus nem vagyak, hogy meg tudjam magyarázni, hogy van kis hazugság és nagy hazugság, és hogy a kommunizmusba való átmenet Idején nem lehet az embereknek minden szavukat elhinni és arra építeni. Mert miért ne mondhatná az a raktáros, hogy egy hónapon belül küldök szenet? Miért ne mondhatná az Uzletes, hogy két hét múlva tessék benézni, akkor kapok árut? Miért non) mondhatnák meg az építkezési vállalatnál, hogy psak tavaszra tud' jók a megrendelt munkát elvégezni? Megszoktuk ezeket a szólamokat és nem tudunk tőlük szabadulni. Meg aztán kényelmesebb is sokszor, mint mpgman; danl az Igazat. Érdemes ezen elgondolkozni. Ha Így folytatjuk, hová jutunk? A kommunista erkölcs nem tűri a hazugságot. Mi az ifjúságot a kommunista erkölcs szellemében akarjqk nevelni és akkpr a felnőttek helytelen viselkedésükkel tönkre tepsik fáradozásunk minden eredményét. KOHÁRY ETEL Párkány - jegyzetfüzetből ■ A Duna bal partján, a Garám torkolata közelében fekszik. Nagyon régi település. Már a római császárság idejében Is lakott terület volt. Szenvedett a tatárdúlástől, a törökellenes háborúktól, a kuruc lovasok portyázásaitól. Ám a történelem kemény csapásai alatt nem roppant össze. Sokszor fenyegette pusztulás, legutóbb a második világháborúban, amikor a németek lakosságát kitelepítették. Elevenen él még az emlékezetben az öreg utca asszonyainak hősiessége, amint szembeszálltak a kilakoltatással. Bátorságukat versben is megörökítették: öld meg fiamat, ha van gyermeked — Krónikás ének Párkány asszonyairól. ■ Párkány... Se nem falu, se nem város. Falunak nagy, több mint 7000 lakosával, városnak meg elég kicsi. Ipara Jelentéktelen. A XIX. század második felében indul el a kapitalista fejlődés útján. 1850-ben elkészül a Vác—Párkánynéna vasútvonal, majd a párkánynána—pozsonyi útszakasz is. A huszadik század második évtizedében kisebb üzemek létesülnek, a máig is meglevő Közel háromezer embereek állítanak ki vasátl igazolványt tégla- és keményítőgyár, a gépgyár, a szőnyegszövő, a kötődé, a kőfaragó műhely, a varró üzem, jóval később, a felszabadulás után a közszolgáltatások üzeme és az autóbuszjavitó vállalat. Kevés munkaerőt foglalkoztatnak. Sokan Járnak Innen Ojvárba, Lévára, Bratlslavába és Ostravára dolgozni. ■ Fiatalsága alig van. Akik Itthon maradtak, a kocsmában gyülekeznek, a Duna és a Garam vendéglők füstös termeiben keresnek szórakozást. A Garamot különösen kedvelik, ott eldobálhatják a csikkeket, megereszthetik a hangjukat, duhajkodhatnak kedvükre. És biliárdozhatnak is... Külön élete, külön terme az ifjúságnak nincs. Ha gyűlésre édesgetik őket és befűtik a művelődési ház kistermét, egyszerűen nem mennek el. A helybeli iskolák tanulói a tantermekben élnek szervezeti életet. Rangos mt kedvelő színjátszás folyt Párkányban 49-től 54-ig, majd kisebb szünettel egészen 59-lg. Azóta jóformán semmi. Tavaly decemberben közvetítette a Csehszlovák Rádió magyar adása Tamási A vonat nem áll meg Utcarészlet A városi népkönyvtárban Városrólvárosra
