A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-02-16 / 7. szám
című rádiójátékét a párkányiak előadásában. Klubhelyiség kellene, ahol olcsón lehet szórakozni, ahol kávét és alkoholmentes italokat is felszolgálnának. Helyiségük nincs, a pártház viszont a területi átszervezés óta üresen áll, nincs eléggé kihasználva... A művelődési házban vasárnaponként táncra, ismerkedésre összejönnek az iskolák tanulói! ■ A felnőttek élete tömören: papucs és televízió. Valahogy így magyarázható a pangás, a bezárkózás, a visszahúzódás és a közöny. Pedig csak a felületes szemlélő okolhatja a sok papucsot és az 1833 rádiót, Illetve 646 televíziót. A Zárkózottság, a kulturális munka iránti érdektelenség a munkalehetőség hiányában keresendő. Vegyük mindjárt az adatokat. 7280 lakos. 4420 munkaviszonyban. 2651 a városban találja meg számítását, a többi 2886 személy idegenben keres munkát. Majd háromezer ember dol-Frandl Sándor felvételei ■ A felnőttek élete tömören: papucs és televízió. A polgárok kapujukon belül maradnak. Élik a maguk megszokott, kispolgári életét. Szomszédolnak, rokonokat látogatnak — ennyiben merül ki érdeklődésük. Igv aztán a mozíterem kong az ürességtől, csupán a kivételesen jó filmeknek van népesebb közönsége. A párkányiak még mindig nem fedezték fel Párkányt. A csehek nyáron ezrével özönlenek ide, sátort, csónakot hoznak magukkal, ök megelégednek a kertészkedéssel és a szőlészettel. Esetleg még a gyümölcsfáikkal szórakoznak. A gyűlésektől, a néppel való beszélgetésektől többnyire távol tartják magukat. Kérték városuk nevének megváltoztatását — kívánságukat nem teljesítették. Többször kérték a HNB- től a kétnyelvűség következetes érvényesítését — kérelmük ismét süket fülekre talált. Kérték azt is, hogy a HNB épületét évről évre más utcába helyezzék, legalább akkor ott is sor kerül parkosításra. Még ezt az irónikus javaslatukat sem vették figyelembe ... Csoda-e a közöny, az érdektelenség? A legutóbbi választások előtt véleményüket kérték a jelöltekről. Megmondták nyíltan néhányan — érezték is a következményét. Nagyon elterjedt szólás-mondás errefelé; ne szólj szám... Van Is benne valami! Mert mondjuk, ki merné szemébe mondani Juhafták HNB elnöknek, hogy helytelenül és funkciójához nem illőn viselkedett, amikor saját lakható házét eladta és beköltözött az épülő papírgyár bérházába? Ki merné szemébe mondani és a hatás kedvéért leszögezni a tényt, hogy a lakásokért yerekednek a polgárok... hogy a HNB-n 750 lakhatatlan lakást tartanak nyilván__ hogy 230 kérvény fekszik elintézetlenül a hivatalban? ■ A Csemadok helyi szervezetének 300 tagja van. Megfelelő helyiséggel ők sem rendelkeznek. Ablakán talán kibújhatna egy ember. Tavaly a Járás kezdeményezte, hogy a művelődési házban teremtsenek komoly kulturális életet, ötvenezer korona anyagi támogatást is felajánlottak. A vezetőség megtárgyalta és elfogadta a Jvaslatot, ám ß kezdeményezés feledésbe merült s a felajánlott összegnek is nyoma veszett, ötvenkilencben alakéit meg a járási tanítói énekkar hetven taggal. A szakszervezet és a járási Iskolaügyi szakosztály finanszírozásával. Aztán a járás Párkányban megszűnt. Aztán két év múlva az énekkar is elénekelte hattyúdalát. Klubélet kell. Enélkül egye-Az impozáns művelődési ház sületi élet nincs. A Csemadok évzáró közgyűlésen az új vezetők ígéretet kaptak, hogy a művelődési házban megkapják a kis termet. Tervbevették a Lidércfény betanulását, irodalmi színpad és tánccsoport szervezését. Jó, hogy bemehetnek a művelődési házba. Úgysem használják ki kellően az épületet. Jelenleg színdarab és táncpróbák folynak benne, itt rendezik meg az iskolai gyűléseket és a gépkocsivezetői tanfolyamot is. Most van indulóban egy magyar nyelvtanfolyam a vasútállomás szlovák nemzetiségű alkalmazottai részére. Eddig kb. tizenkettő a jelentkező. Persze ilyen szép nagy épületben ennyi akció vajmi kevés ... Nemrégen a CSISZ-nek volt itt bálja, Igen kis számú résztvevővel. Ugyanis előtte a magyar kilencéves iskola rendezett a tornateremben nagysikerű, műsorral egybekötött farsangi mulatságot ■ A Városi népkönyvtár tavaly 812 olvasót tartott számon. Az olvasók 65 százaléka magyar nemzetiségű. A könyvespolcok összállománya 12 638. Ebből 5700 könyv magyar, 1500 orosz, a többi szlovák. A lakosság összetétele: 80 százaléka magyar nemzetiségű. Sürgősen fel kell tölteni magyar könyvekkel az állományt, ha azt akarjuk, hogy a párkányiak is gazdag választékú könyvtárral rendelkezzenek. A kulturális forradalom ügye parancsolja ezt így! Egyébként itt hangzik el panaszképpen az Esztergom felé nyúló párkányi csonka híd, amely má!g emlékeztet a háborúra. Itt vetődik fel jogosan a kérdés: miért van a Léva közelében fekvő Zseliznek kórháza, s miért nincs Párkánynak? Miért van Érsekújvárnak Turista irodája s miért nincs Párkányban legalább fiókja? A jámbor polgár abban a reményben, hogy most már igazán nagyon gyorsan elintézik az útlevelét, száz kilométert utazik oda-vlssza, míg pipázva, cigarettázva, hegyeseket köpve rájön, hogy nem neki találták ki a bürokráciát... gozik a várostól távol. Ezek naponta, he tente vagy havonta utaznak, s örülnek, ha napi, heti, havi távoliét után családjuk körében lehetnek. Ha beledughatják lábukat a papucsba, ha bekapcsolhatják a rádiót vagy a televíziót. Mi a megoldás? Mi a kivezető út? A közönytől, az érdektelenségtől való szabadulás? ■ 1963. november 17-én rakiták le az épülő papírgyár alapkövét. Ünnepélyes keretek között indult meg az építős. Az első szakasz 1967 végéig készül el. És 1400 dolgozót foglalkoztat. S ha a korszerű üzem teljesen elkészül, közel ötezer embernek, ad munkát. Új városrész épül a gyár körül, új munkásnegyed kórházzal, közszolgáltatások üzemével s több mint 1000 lakásegységgel. Még senki sem tudja pontosan körvonalazni, milyen hatással lesz Párkányra a gyár, hogyan befolyásolja életét, hogyan rajzolja meg arculatát. Én azonban már le merem írni: a majd háromezer főt számláló kiraj zó párkányi letelepedik a gyár körül, mentesül a felesleges és fárasztó utazástól, okosan használja fel a maga és közössége számára szabad idejét... s a tulajdonképpeni kulturális forradalom ebben a városban 1967 után veszi kezdetét, amikor a százhatvan méteres gyárkémény füsteregető kedvét sokáig csodálni fogja a vidék. MACS JÖZSEF Járek Karol mérnök, a papírgyári építkezés vezetője
