A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1964-02-16 / 7. szám

Kezdetben volt az aranyláz * A Zl A ban gazdag arattylelO helyekre I MlftfSbukkantak Kaliforniában. Arany■ ^^^^^SsOk éa kalandorok ezrei indultak ponyváskocalkon ,6a lovakon Nyugat felé. Egy máalk emberáradat a látszólag rövldebb utat válazztotta a közép-amerikai föld nyelv legkeakanyabb részén kerezzttll.

Nem egizzen ICO km volt az At, egy klcalny városkába, Panamába, ahonnan a bárkák Ázzak felá Kaliforniába Indultak. Csakhogy ez a száz kilométer a poklokon vezetett kereeztm — meredek hegyek, párás trépikus Őserdő, mocsarak, azAnyogok és váltüláz nehezítették meg az átjutást. Gyorzan szaporodtak a sírok Panama városka temetőjében.

Egy vállalkozé-szellemO amerikai, W. H. Asplnwall jött rá az ötletre, hogy vasutat építsen a töldszorosan keresztül. A kulik ezreit szállította Ide Kfnábél, akik tömegesen pnsztultak el az Őserdőben. Amikor a vasAtvonalat lBIS-ben átadták a forgalomnak, azt írták a krOnlkáaok: minden talpfa, amit itt leraktak agy emberéletbe került.

A caatornárOl, amely megrüvlditette volna a hozszO, fáradaégoa és veszélyes utat a délamerikai kontinens körül, egyelőre legfeljebb, ha álmodtak. Mindenesetre Nagy-Brltannia és az USA már 1850-ben egyezményt Irt alá, amely szerint az egyzzer itt megépítésre kerülő osatorna semlages lesz, és mindenfajta nemzetiségű hajó szabadon áthaladhat rajta. Nyilvánvaló volt, hogy az, aki megszerzi a osatorna fölötti hatalmat, hatalmas fegyverbe* jut a világpolitikában.

Afférok 6a Intrikák

A földszoros átvágásának jogát a Columbiai Államszövetségnél, amelyhez abban az Időben Panama tartomány mint szövetségi állam tartozott, agy francia részvénytársaság szerezte meg. Ez a társaság vállalkozott rá, hogy Ferdinand Lessepa, a Sznezi-osatorna építőjének tervét finanszírozza. A csatomé építési munkálatai IBSI-ben kezdődtek.

A részvénytársaság 1888-as bukása után a osOdper során kiderült, hogy a társaság Óriási összegeket költött miniszterek, képviselők, állami tisztviselők, hírlapok stb, megvesztegetésére. Ezerszám mentek tönkre a kisrészvényesek, s a válság egész Franciaországban éreztette hatását. A csatorna építését abbahagyták, a a területet Ajra birtokba vette az őserdő. 1902-ben a csatornaépítés jogát az Egyesült Államok vásárolta meg 1903-ban ajánlatot tett a columbiai kormánynak, annak a területnek a bérletére, amelyen a csatorna ásását tervezték. A columbiai szenátus elutasította a szerződést. 1903. november 3-án a panamai tartományban puccsot hajtattak végre, az USA tengerészgyalogságot tett partra éa megakadályozta a columbiai csapatok beavatkozását. Panama csakhamar kihirdette függetlenségét, amit az Egyesült Államok november 13-án elismert. Ugyanekkor szerződést kötött az Aj állam kormányával, amaly szerint az USA a csatorna-övezetért fizet 10 millió dollárt és kilenc évvel a szerződés aláírása után évi 2S0 ezer dollár bérleti összeget, Később ez az évi bér emelkedett, míg végül IBSS-tOl az USA 1,9 mlllié dollárt fizet. Az amerikai csatorna-társaságnak ezzel szemben évi 100 mlllié dollár haszna van a csatornahasználati dljakbél.

A csatornát 1904-ban kezdték építeni, és 1914. augusztus 19-én haladt át rajta az alsO hajé.

Panama 6a a csatorna övezet

Az új mesterséges vizlAt a Csendes-Óceánt és az Atlanti-Óceánt köti össze. Hossza 82

km, 12,9—14 m mély, legkeskenyebb részének

Állam az államban: a kis közép-amerikai Panama állam testét kettészelő Panama-csatorna

PANAMA

Avenida Central — a panamai főváros főutcája

vihar a csatorna fölött

Yankeek menjetek hazai namal diákok

követelik a pafenékszélezsége 91,8 m. 3 zsiliprendszer segítségével 28 m magasságkülönbséget egyenlít ki. A zsilipeket a víztárolóvá kiépített Gatún tfl (424 km>) látja el vízzel. A hajék átlag 7—8 Ara alatt haladnak át a osatornán, mely a New York—San Francisco közötti hajúutat 14 800 km-rel rövidíti meg. Mazlmális átkelési kapacitása napi 3B hajú. Itt halad át a földszoroson az Asplnwall által épített vasút egy hosszú szakasza is. Az amerikaiak a csatorna két oldalán 8—8 km szélességű szakaszt bérelnek, z ez az An. „Canal Zone** állam az államban. Itt fekszik mind a két kikötő Is, amelyek közül a Csendes-Óceáni, Panama-Clty, az állam fOvárosa. Éppen ezért ki van véve az amerikaiak hatásköréből. De az amerikaiaknak itt is privilégiumaik vannak. Külön negyedükben tiszta, elegáns villáikat magas falak és drútsövények veszik körül, hogy ne kerüljenek kapcsolatban Panama városának többi lakéival. Csak itt, a fővárosban engedték meg (azt is csak 1980-ban), hogy az USA csillagos-sávos lobogOja mellett Panama köztársaság zászlaját Is kitűzzék. Különben az egész csatorna-övezetben a legutolsó IdOktg tilos volt kitűzni a panamai zászlót.

Az U8A politikája egyre nagyobb ellenállást vált ki a panamaiak körében. Az amerikaiak viszonya a helyi lakossághoz semmiben sem különbözik a gyarmatosítóknak a „bennszülöttekhez“ valö- viszonyától. A csatorna-társaság Igazgatásában valamennyi fontosabb funkciót fenntartottak maguknak, 120 révkalanz szintén amerikai, akik lényegesen magasabb fizetést kapnak, mint a panamaiak.

V6r«s aortflz

A csatorna-övezet határai mentén amerikai katonák őrzik az eltorlaszolt őserdei utakat

Az utóbbi Időben többször került sor tüntetésekre az amerikaiak ellen. Ezek legsúlyosabblka volt a január 10-1, amikor diákok ki akarták tűzni a csatorna-övezetben a panamai zászlót. Ehhez tudni kell, hogy az Egyesült Államok a panamai kormány erélyes követelésére beleegyezett: a csatorna-övezet valamennyi középflletén ott loboghat a Panama Jelképes szuverenitását jelzű zázzlú. Amikor azonban a panamai fiatalok érvényt akartak szerezni jogunknak, eldördültek az amerikai fegyverek. 23 halálos áldozata és 400 sebesültle van az amerikai Imperialisták legújabb provokációjának, lázas sietséggel kezdődtek

meg a tárgyalások Panama és az Egyesült Államok kormányának képviselői között, minek eredményeképpen közölte a sajtó, hogy „Panamában normallzálúdik a helyzet“. Az újabb események azonban arra mutatnak, hogy a népi ellenállás következtében Roberto F. Chlarl elnök kénytelen a Panama csatorna*övezet teljes kiürítését követelni.

Az angolok kárörvendden figyelik az amerikai kormány „sznezl helyzetét". Panamában is elflbb-utúbb elérkezik az az IdO, amikor az övezet közigazgatása és a csatorna igazgatósága a panamaiak kezébe kerül. Egyre határozottabb Panamában a követelés: „Yankee go hőmet" —ta—