A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)
1963-08-04 / 31. szám
Apró halporontyok a kagyló belsejében Engen Balon: — Mélység hat méter. . . ^ cím elolvasása után valószínűleg kevesen sejtik, hogy a továbbiakban édesvizeink egyik apró halíajtájáról lesz szó. A szlvárványos ökle (népiesen keserűhal, lapistyán, petlkehal, sárogla, Szent Péter hala] egyike legszebb halainknak, lvása Idején a hím pompás fémes csillogást! nászruhát ölt magára, oldalai megkékülnek, hasa narancs- vagy cseresznyeplrossé válik, hát és alíelőszója sötétvörös lesz. Felmerül a kérdés; miért éppen a szlvárványos ökle érdekli dr. Eugen Balont, a bratlslavai Ichtfoyológlal Intézet tudományos dolgozóját? A „kihasznált“ kegyló Mindnyájan Ismerjük az édesvízi kagylókat, gyerekkorunkban „békateknőnek“ hívtuk üres héjukat. Hogyan táplálkozik a kagyló? Teste hátsó felén, a kemény héján két nyílás van, ez egyik a kloekanyllás, amelyen a bélsár, elhasznált víz és csírasejtek jutnak a külvilágba, a másik a kopoltyúnyllás, amelyen a légzéshez szükséges víz hatol a kagyló testébe. A kagylók táplálkozásukkal, azáltal, hogy állandóan belélegzik és mintegy megszűrik a vizet — mert apró növényi és állati részecskékkel táplálkoznak — tisztítják vizeinket, és így közvetett hasznot hajtanak. S a szlvárványos ökle a kagylónak éppen ezt a táplálkozó berendezését használja ki. Említettük már, hogy Ívás Idején a halacska híméi szivárványszínű ruhát öltenek. A nőstények nem változtatják színüket, ellenben a végbélceatornájuk közelében vékony tojócső növekszik, amely sokszor túlnyúlik a farkukon és kénytelenek maguk után cipelni. A tudósok megfigyelték, hogy ívás Idején a hímek kikeresnek a sárban egy kagylót, 4 „szagolgatják“ és a többi halakat elkergetik a környékéről. Ám, ha a kagylóhoz olyan nőstény úszik, amely készen van az Ivásra, és nem engedi elkergetni magát, a hím viselkedése megváltozik. Uszonyait széttárja, különös módon reszketni kezd, és a nőstényt a kagylóhoz „vezeti“. Ha a nőstény nem kíséri őt, a hívást megismétli. A nőstény néhányszor „megszagolja“ a kagylót, aztán megduzzadt tojócsövét hirtelen a kagyló kloáka-nyilásába dugja és 10—15 Ikrát ereszt belé. Aztán a hím következik, néhány „ülö-mozgást“ végez a kagyló felett és tejet ereszt a vízbe, amely a kagyló nyílásába Is bekerül. A kikelés folyamata általában egy hónapig tart, s akkor a kagylóból előjönnek a parányi halacskák és önálló életet kezdenek. így használja fel a szlvárványos ökle a kagylót porontyai számára keltetőül és alkalmi bölcsődéül, anélkül, hogy megfizetne érte. A vizek mélyén Mindezeket, amit Itt elmondtam, Bálon doktortól tudtam meg. Eugen Balon közepes termetű, szőkeszakállú, fiatal biológus. Dolgozószobájában azonnal felkelti a figyelmet egy legalább három kilós pisztráng kikészített bőre. Balon doktor munkakörébe főként a haltenyósztés, a halak és a halászat tartoznak. Visszaemlékezek az első találkozásunkra. Kétszemélyes gumicsónak úszik a Kis- Duna egyik csendes öblének vizén. A csónak mellett egyszer csak gyűrűzni kezd a víz és kiemelkedik belőle egy feketebőrü, mesebeli szörnyeteg, a mondák hírhedt Hány Istókja, modern kivitelben, Tudósok a Kis-Dunán ablakszerű szemüveggel és gömbölyű gumlmaszkkal a fején. Három éve figyeli Eugen Balon a szivárványos ökle életmódját, fajfentartásl tevékenységét és szaporodási módját, s ahogy mondja, a kutatás eltart még két-három évig. Kagylókat hoz fel különféle mélységekből, apró halakat boncol, mikroszkóppal vizsgálja belső szerveiket, felépítésüket. S mindez miért? A tudományos kutatómunkának akkor van Igazi értéke, ha gyakorlati célokat követ. Fontos probléma bizonyos esetekben a nők terhességének megállapítása. Eddig ezt kísérleti nyulak és egerek segítségével végezték az orvosok, ám a kísérleti állatok meglehetősen drágák, és ezért más módszereket próbálnak keresni e téren. A tudósok megfigyelték, hogyha a vízbe, amelyben szlvárványos ökle nőstényei úszkálnak, terhes nő vizeletét keverik, a halacskák úgy viselkednek, mint lvés Idején. Azonnal kibocsátják tojócsövecskéjüket és úszkálva keresik a kagylót, hogy petéiket lerakhassák. A módszer nincs még tökéletesen kidolgozva, nem egészen megbízható. Mindehhez a tudományos kutatók hosszú és kitartó munkája kell még, hogy az orvostudomány egy új, olcsó és megbízható vizsgáló módszerrel gazdagodjon. —duba— A nőstény szivárványét ökle a kagylóba rakja petéit Egy TM ravasz albérlő