A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)

1963-07-28 / 30. szám

haradzsák Is nagyobb földterü­letek ural voltak, mint Cseh­szlovákia)) II. Károly belenuván az egész históriába, tudnilllka házasságba meg az Indiai nász­ajándékba, úgy könnyített a kettős bajon, hogy legalább az egyiket, a kisebbiket, lerázta a nyakáról: bérbe adta az in­diai birtokot a Kelet-Indiai Társaságnak, mégpedig — évi tíz forint sterling bérösszegért. A Kelet-Indiai Társaság viszont az egész földdel nem sokat tö-Hlndu templom Madrasban rődött, hanem teljes erővel Bombay város fejlesztéséhez fogott. India nyugati partja ugyanis nagyon szegény meg­felelő kikötőkben, míg ellen-' ben Bombay, amely tulajdon­képpen egy — ma már a szá­razfölddel magas töltéssel ösz­­szekapcsolt szigeten fekszik, a Jó kikötő minden tulajdonsá­gával rendelkezett. Innen szár­maztatják a nevét is, amelyet még a portugálok adtak neki: Boa Bahia, annyi mint „jó öböl“. Bombay ma Is India legfon­tosabb kikötője. Forgalma el­képesztő, nem is csoda, hiszen egész India kivitele — főként a gyapot — és behozatala Jó­részt ezen a kikötőn át bo­nyolódik le. A hatalmas met­ropolis utcái élete Is a lehető legélénkebb. Autók, autóbu­szok, villamosok, kerékpárok, lovaskordék áradata, mindenfé­le fajú és vallású emberek tar­ka forgataga szinte karneváli felvonulásra, emlékezteti az embert. Rengeteg a templom: indus szentélyek, mohamedán mecsetek;; katolikus és angli­kán templomok, protestáns tmahézfík. ■ Nem. ritka látvány az olyan mohamedán, - aki a legforgal­masabb helyén téríti le kis szőnyegét, hogy ha itt az ide­je — elvégezze kötelező Imád­ságát. Egy sarkon jogi ül elré­­vült szemmel, teljes mozdulat­lanságban. Szögekkel kivert deszkán fekvő fakir, kígyöbű­­vőlő és minden másfajta kók­ler szintén az utca megszokott képéhez tartoznak. Micsoda tarka keveréke a sokféle színű, sokféle ruházatú és sokféle nyelven beszélő embereknek! Megjegyzendő, hogy Indiában 150 különböző nyelvet és dia­lektust beszélnek. A hivatalos nyelv ugyan a hindi, de 1965-lg az angol Is. Angolul Jelennek meg például a legna­gyobb napilapok. Felszedjük a horgonyt és In­dulunk tovább. Másfélnapi uta­zás után elérjük Goát, az egy­kori portugál gyarmatbirodal­­lom nemrég még utolsó terri­tóriumát Indiában. Ma az al­­klrályi palotán az Indiai Köz­társaság narancs-fehér-zöld zászlaját lengelti a szél — miközben az ősi székesegyház kriptájában Vasco de Gama alussza örök álmát... Goa és Calicut között, amely üt másfél napjába került a Pionyrnak, a part jóformán se­hol sincs megszakítva. Goán alul a hegyeket viruló növény­zet borítja s a part egyetlen gyönyörű szőnyegként terül el előttünk. Megkerüljük India déli csú­csát, a Cap Comorint, átkelünk a Palk-szoroson és északnak folytatjuk utunkat India keleti partja mentén. A párt szinté egyenes vonalban fut, sehol öböl vagy bemélyedés, sehol egy földnyelv vagy sziget, ami szükséges ahhoz, hogy csak fé­­llg-meddig védett öble legyen a hosszú partnak. Ennek az őrtásl hátránya, hogy a Bengé- 11-öböl hullámai óriási erővel verődnek a parthoz. Hogy az ebből származó rendkívül ne­héz hajózási viszonyok között miképpen tudott Madras — ez a ma már kétmilliós metropo­lis — olyan fontos kereskedel­mi és stratégiai gócponttá fej­lődni, az valóban csodálatos. Négy nap alatt érjük el az ötmilliós Kalkuttát, India leg­nagyobb városát. Hajónk befor­dul a Ganges deltájának leg­nyugatibb ágába, a Hugli tor­kolatába. A delta legkeletibb ága, a Meguna, amely a Gan­ges és a Brahmaputra folyók egyesüléséből keletkezett kö­zös torkolatnak a legnagyobblk ága, Innen több mint 250 ten­geri mérföldre esik. A folyó két partján egymást éri a sok bója, amelyek a szigorúan be­tartandó viziutat mutatják, mert rengeteg a zátony, a ve­szélyes örvény. Mi is megvár­juk a dagályt, hogy behatol­junk a folyó Iszapos sárga vi­zére. Jön a révkalauz, aki majd a hajót fölfelé kormá­nyozza a folyón. Még egy-két órai hajózás, míg végül a sűrű zöld lombozat mögött feltűnik a város, s a folyóparton a ren­­•geteg lépcső, amelyekről hin­duk szállnak le a folyóba, ri­tuális fürdésre. Megérkeztünk. •—to— 5a Bombay-tól Kalkuttáig 1498-ban, május 23-án, tehát hat évvel azután, hogy Kolum­­mus Kristóf Amerika földjére lépett, Jelent meg Vasco da Gama Callcutban. Két évszáza­don keresztül az új portugál gyarmatnak egyetlen városa sem volt képes jelentőségre szert tenni. Még Bombay Is, ebben az időben a legjelenté- Bombay i utcarészlet kenyebb, 1880-ban még olyan jelentéktelen volt, hogy Kata­lin portugál Infánsnő nász­ajándékképpen kapta az egész bombayl kerületet, amikor férjhez ment- II. Károly angol királyhoz. A portugál király­lány révén Indiával összeháza­sított angol király azt sem tudta, mit kezdjen a furcsa nászajándékkal, melyből volt ugyan valamely haszna, de an­nál több baja keletkezett vele: Mindenekelőtt küzdenie kellett a portugál katolikus papság által felbujtatott portugálok­kal, akiknek sehogyan sem tetszett a protestáns vallású új király, azonkívül tömérdek 'baja volt a szomszédos tör­zsekkel és a kisebb maharad­zsákkal (ezek a „kisebb“ ma- RizsszálHtó vitorlás birka Kalknttai gyerekek TengHYl^kikötíl^Eniliírek 5

Next

/
Thumbnails
Contents