A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)

1963-07-07 / 27. szám

VaMszfnfileg Így festett a Sírként rölgyi dinoesannux

előtte, hogy valamilyen Őskori Óriás lábnyomatról van szO. Bár a tudósoknak csak a lábnyomok maradtak rendelkezésükre, ezekből Is sok érdekességet olvastak kt arra az állatra vonatkozóan, amely maga után hagyta Okét, valamilyen folyó vagy tó fenekén, amely azon a helyen az őskorban volt.

A lábnyomok 50 centiméter hosszúak és 29 centiméter szélesek. Az állatnak négy uffa volt, közülük három hosszú, éles karmokkal ellátva, az újlakat erős hártya kötötte öszsze. Az első uff — hüvelykuli — rövid és köröm nélküli. A titokzatos állat léptei 70 centiméteresek voltak. A nyomokból azt Is kt lehet olvasni, hogy az állat szorosan egymás mögé rakta a lábalt.

A Kutatásból nyilvánvalóvá vált, hogy a lelet helyén Őskort dinoszaurusz Járt valami kor, sőt nem is egy, se kettő, mert a tudósok két egymás mellett lépegető állat nyomott fedezték fel. Abból a tény bői következtettek dtnoszatA ruszokra, hogy a mészkőréteg, amelyben a nyomokat találták, a mezozotkus másodkori Időkből származik. A karmok azt mutatták, hogy ragadozóról van szó, ám a lépések hosszá-Őskori lábnyomok

A Sírként folyó völgyében, 55 kilométerre a Tadzslk Szocialista Szovjet Köztársaság fővárosától, Dusanbátol Ftrdausz Haklmov szovjet paleontológus órtást áUatnyomokat talált. A nyomok a mészkOréteg hordalékába voltak belenyomódva. Bár alakjukat világosan meg lehetett határozni, Haklmov nem tudta megállapítani, milyen állat nyomat lehetnek. Kutatni kezdett eredetük után, mert azonnal nyilvánvaló volt

ból nem nagy gyorsaságra lehet következtetni, amellyel zsákmányát követte volna. Természetesen súlyos állat volt. A lépések hosszából a tudásoknak azt Is sikerült megállapítaniuk, hogy a dinoszaurusz hátsó végtaglal csupán 80—90 centiméter hosszúak voltak, tehát teste tömegével összehasonlítva aránylag rövidek, de roppant erősek. Az állat törzsének hosszúsága legfeljebb két méter lehetett. Hatalmas, alaktalan feje volt. Az első végtagját lényegesen rövtdebbek voltak, mint a hátsók, ami a ragadozó dinoszauruszok jellemző vonása.

A Sírként folyó menti leletből több érdekességet állapítottak meg ezeknek az állatoknak életére vonatkozóani a tudósok. Nem kétséges, hogy a ragadozó dinoszauruszok családjába tartoztak, de rövid hátsó végtagjaik és a hártya ujjaik között arról tanúskodnak, hogy valamilyen átmenetet képviseltek a növényevő és húsevő dinoszauruszok között. A szovjet tudósok ezt az állatfajtát Macropodosaurus Gravls-nak, azaz .jiehéz, tuskólábú gyíknak* nevezték el.

(A Svet soclallzmu nyomén.)

A tuskólábú ésgyfk lábnyoménak vázlata

A mészkőben maradt lábnyomok

Mitjelent •••

R e vizio n izmus

A revizlonizmu* az az Irányzat a munkásmozgalmon ét a marxista pártokon belül, amely a marzlzmus revízióiénak, felülvizsgálásának, Illetve „modernizálásának“ jelszavával lép fel. Látszólag a marzlzmus talajáról — a marxizmus álláspontját ellaposttva és meghamisítva — a legkülünfélébb területeken megkísérli a marxizmus „tdlhaladottságét“ bizonyítani.

Kibontakozása és térhódítása a nemzetközi munkásmozgalomban a XIX. század végén és a XX. század elején egybeesett a monopoltőke uralmának világméretű térhódításával és a marxizmusnak mint uralkodó ideológiai áramlatnak a nemzetközi munkásmozgalomban való rohamos elterjedésével. Lényegében azt hirdette, hogy a kapitalizmus átformálódott, mert az általános választójog megadásával a tókét állam már nem az osztályuralom szerve, és hogy reformok ótjén a kapitalizmus fokozatosan átalakul. Tehát azt a csalóka reményt akarta kelteni, hogy a kapitalizmus lassan átnő a szocializmusba. Ezért tagadta a tőkés uralom forradalmi megdöntésének, a proletárdiktatúrának szükségességét. A revízión izmus tehát lényegében arra irányult, hogy a munkástümegeket elvonja a forradalmi mozgalomtól, és megbékítse a kapitalizmussal.

A revlxionizmus első küvetói a munkásosztály kispolgári eredetű és a jobban kereső rétegeiből kerültek ki, mert ezek helyzetüknél fogva könnyebben kerültek olyan irányzat befolyása alá, amely határozottan ellenezte a kapitalizmus megszüntetésére irányuló forradalmi osztályharcot, és csak a kapitalizmus „megjavítását“ hirdette.

A marxizmus revízióját E. Bernstein hirdette meg 1899-ben „A szocializmus előfeltételei és a szociáldemokrácia feladatai“ című müvében. Az ő revizionista nézetei alapján alakult ki a reformista mozgalom a szociáldemokrata pártokban. A revlzlonlzmus a századfordulótól az I. világháborúig egyre erósödütt, és végül uralkodó irányzattá vált a II. Internacionálé pártjaiban. A revlxionizmus ebben az Időben Oroszországban ükonomizmus, legális marxizmus és mensevizmus néven érvényesült. A nemzetközi reakció a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta fokozott erőfeszítéseket tesz, hogy a revizlonizmus és követői segítségével meggyengítse a nemzetközi munkásmozgalmat.

Napjainkban a revlxionizmus újra felütötte fejét a nemzetközi munkásmozgalomban. Noha ez a revizlonlzmus más történelmi körülmények között Jött létre, és ezért nem azonosítható a Bernstein kezdeményezte revixionlzmussal, mégis lényegében egyezik a régi revizlonlzmus alapelvalvel. A mai revlxionizmus előtérbe helyez olyan marzistaellenos elképzeléseket, mint amilyen például a proletár nemzetköziség eszméjével szembenálló, a szocialista világrendszertől elkülönülő „sajátos nemzeti út“, a „nemzeti kommunizmus“.

A revlxionizmus eltérést, elhajlást jelent a marxizmus—leninizmustól ugyanúgy, mint a dogmatlzmus. De míg e dogmatixmus azért helytelen, mert csökönyösen ragaszkodik a marxizmus—lenlnizmus olyan tételeihez, melyek ina már teljesen vagy részben elvesztették érvényüket, addig a reeizion izmus a marxizmus—lenlnizmus érvényes tételeit meg akarja szüntetni.

A kommunista és munkáspártok képviselőinek 19Ö0. évi moszkvai értekezleta kinyilvánította, hogy folytatni kell a harcot a revizlonlzmus, de a dogmatlzmus ellen Is. Napjainkban azonban a fő veszély a dogmatlzmus.

Dr. BALOGH-DÉNES ÁRPÁD