A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)

1963-07-21 / 29. szám

Marcel, 14 éves svájci fiú: „Ter­helő tanúvallomást kellett ten­nem ex anyám ellen..." „Válási árva" vagyok Egy svájci anya: „Tizenhét évi há­zasság után —■ válás . . . Két gyer­mekem folyton sír ... Férjem a hibás, törvényeink szerint mégis ö kapja a közös szerzemény két­harmad részét. . . Gyermekeimet arra fogják kényszeríteni, hogy időnként találkozzanak apjukkal,, akit hónapok éta nem láttak és ezzel elidegenítette éket magé­tól...“ Német nyelvterületen született ez a nálunk ismeretlen, kü­lönös és megrendítő szófüzés: válási árva (Scheidunsweise). Arról a gyerekről mondják, akinek a szülei élnek, de elváltaik. A Sie und Er című svájci képes hetilap riadót fújt a tragikus sorsú gyermekek védelmében. Meg kell akadályozni, írja a lap, hogy évről évre növekedjék a számuk. Most 50 ezer ilyen gyermeket tartanak számon, és 160 ezer svájci felnőtt Ilyen gyermek volt. A körforgás foly­tatódik: aki válási árva, az maga is hajlamosabb a házasság felbontására. .. Gátat kellene vetni ennek a folyamatnak. Svájc a szomorú „élvonalban” halad: Amerika és Svédor­szág után Itt a legnagyobb a válási arányszám. (Utána követ­kezik, a lap adatai szerint, Finnország, Franciaország és Bel­gium). Gátat vetni — de hogyan? Hallgassuk meg néhány gondterhelt svájci szakértő véleményét. Dr. Marie Boehlen, az Ifjúsági bíróság ügyésznője: „Az ököl­fog korszakára emlékeztető jogszabály, hogy a kisebbeket az anyának, a nagyobbakat az apának ítélik... Meggyőződésem, hogy nálunk a válást perekben még kevéssé vannak tekintet­tel a gyermekek lelki sajátosságaira.” Dr. Fritz Tanner házassági tanácsadó: „A válás — brutális kifejezéssel — kidobja a fiókákat a fészekből — mielőtt még repülni tudnak. A lelki károsodás a gyermek számára többnyi­re jóvátehetetlen” Dr. Jörg Odenheimer ügyvéd: „Több mint 50 esztendős elavult családjogi törvényünk nem veszt figyelembe, hogy azóta lénye­gesen megváltozott a nők, az anyák helyzete." Végül egy 14 éves fiú, Marcel vallomása: „Négy-öt éves le­hettem, amikor szüleim elváltak. Csúnya veszekedésekre emlé­kezem, semmi másra. Nyolc évig anyámnál laktam. Látnom kellett, hogy idegen férfiak járnak hozzá. Egyszer a rendőr­ségre vittek és mindenfélét kérdeztek. Elmondtam, amit tud­tam. Később anyám a bíróság előtt állt és meg kellett ismé­telnem a vallomásomat. Teljesen kábult voltam és abban re­ménykedtem, hogy megnyílik alattam a föld... Nevelőinté­zetbe kerültem! Nemsokára másodszor is tanúként idéztek a bí­róság elé, mert anyám fellebezett az elsőfokú ítélet ellen. Hogy sikerrel-e, azt nem tudom. Mindenesetre most megint meglátogathat, és apámat ts gyakrabban látom. Ha lehetne, szívesen visszamennék apámhoz ..." Gondterhelt svájci szülők, bírák, ügyvédek hangoztatják, hogy ez így nem mehet tovább. Egy javaslat: a fiatalok kötelező oktatása — az érettségi­hez hasonlóan arra, hogy a házasság, a szerelem is felelősség. ötvenezer válási árva szenvedése sürgeti a megoldást. Sellők a Moldván Így kapta lencsevégre B. NovotnQ fotoriportér a Ká­­roly-hídról ezt a három prágai ktslányt, akik az idei nyár örömeit élvezik a Moldván Néma párbeszéd A varsóiak az afrikai művé­szettel ismerkednek. Képünkön a „Királynő", egy faszobor az Elefántcsontpartról. Kényszer sztriptíz Brazil futballpályán készült a felvétel: szurkolók rohanták meg az ellenfél játékosait, s még a mezt is lerángatták ró­luk. Így készülnek a sportolók aktmodellfei? Gy. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents