A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)

1963-07-21 / 29. szám

HI a t e i k a Péter ötven esztendeje Matejka Péter festőművész kiállítással ünnepli meg ötven éves jubileumát. A Szlovák Nemzett Képtárban gondosan válogatott gyűjteménye szemléltetően mu­tatja azt az utat, amit a prágai Képző művészeit Főiskola egykori növendéke megtett. Kréta, ceruza és szénrajzal kife­jezik munkásságának minden jelentősebb területét. A „Felkelés” dklus drámai kife­jező ereje lenyűgözi a szemlélőt, akárcsak a „Háború” ciklus. Ezek mind a szenve­dés, a rettegés, a borzalom rajzai. A bá­nyász-rajzok Is sötét tónusúak, mégis opti­mista világnézetet tolmácsolnak, egy ki­egyensúlyozott művész munkába vetett hi­tét. Talán még jobban tükrözik optimista szemléletét az aratást mozzahatok és a háború befejezése óta egyre növekvő szá­mú portréját, csendéletet. Miben a legerősebb és legsajátosabb Ma­­tejka Péter művészete? Szerintem talán a monumentális festé­szetben, a képzőművészetnek eme sajátos ágazatában. „A szocialista művészetnek alaki és tar­Matejka Péter festőművész egyik tehetséges tanítványával talmi szempontból Is újat kell hoznia — mondotta a jubiláló művész. 0] tartalom, új forma... az új formák megértése a ne­veléssel függ össze. Valljuk be, a képző­művészeit alkotások megértése az Iroda­lommal és zenével összevetve hiányos, pedig a képzőművészet jelentősége, neve­lőereje roppant nagy, csak nem használ­juk ki teljesen. Az újkort képzőművészet fejlődést folyammában jelentősen érvénye­sült és örvendetesen fejlődik a monu­mentális és a dekoratív festészet, s ezzel a fejlődéssel lépést tart a Szlovákiát mo­numentális festészet ts." Matejka Péter az élet különböző mozza­natainak széles skálájú ábrázolására, ér­zések, indulatok megörökítésére, drámai és lírai érzelmek maradéktalan kifejezé­sére törekszik. Az ötven esztendős mű­vésznek további sok sikert kívánunk. fényképezzünk/ Műfénynél való fényképezés VII. Míg a szabadban való fényképezés teljes mértékben az Időjárástól, évszaktól, napszak­tól és egyéb körülményektől függ, addig a műfény segítségével függetleníthetjük magun­kat a külső megvilágítástól, és a fény Irá­nyát és erősségét úgy választhatjuk meg, mint az az adott esetben szükséges. A fotoamatőr esetében leginkább a lakásban elkészítendő portré-felvételekről van szó, és erre a célra elegendő egy vagy két reflektor erős, 500 W fotolámpávai és valamilyen világos karton vagy vászon, melyet mint visszaverő felü­letet alkalmazunk, ami bizonyos mértékben további fényforrást helyettesít. Ha a reflek­torok belső felülete matt, akkor ezek lágy, szórt fényt adnak, melynek az a tulajdon­sága, hogy apró részleteket, mint pl. az arc­bőr kisebb hibái, bizonyos mértékben eltün­tet. Ezzel szemben a fényes belső felületű reflektorok kemény fényt adnak, amelynél ezek az apró részletek, az arcbőr pórusai, ráncok és egyéb hibák sokkal jobban látsza­nak a fényképen. Ezt fontos tudnunk pl. gyermek vagy Idősebb személy fényképezésé­nél, amikor az arcbőr struktúráját el akar­juk nyomni; esetleg ellenkezőleg, hangsúlyoz­ni kívánjuk. Az is fontos, milyen irányból esik a fény a fényképezendő tárgyra vagy személyre. Ezáltal a legkülönbözőbb fény­hatásokat tudjuk elérni. Főelvünk az le­gyen, hogy az egyik lámpa szolgáljon a fő­­fényforrásként és egy másik lámpával, eset­leg visszaverő felülettel derítjük az árnyé­kokat, esetleg a felvétel meg nem világított részelt. Egy 500 W égő használatánál 21°DIN-es filmre megközelítőleg ezek az expozíciós ada­tok szolgálhatnak alapul: A müfényhez tartozik az ún. vakufény Is, melynél minden villanáshoz új körtét hasz­nálunk, valamint az elektronikus villanófény Is, az fin. örökvaiku. Sokan nem tudják, ho­A lámpa távolsága m-ben: Fényrekesz 2,8 3,5 5,8 6 1 1/100 1/50 1/25 1/10 1,3 1/50 1/25 1/10 1/5 2 1/25 1/10 1/5 1/2 3 1/10 1/5 1/2 1 mp gyan kell a villanófénynél az expozíciós Időt kiszámítani. Ez elvben igen könnyű, de fel­tétlenül Ismernünk kell a berendezés „irány­számát“, melyet a készülék, illetve a vaku­­lámpa gyártója a használati utasításban megad, vagy pedig kísérletileg magunk álla­pítunk meg. Tegyük fel, hogy a készülék Irányszáma 21°DIN-es filmnél 33. Ezt a szá­mot elosztjuk a villanófény és az objektum közötti távolsággal (méterben) és az ered­mény megadja, milyen rekesz-értéket kell al­kalmaznunk. Ha tehát esetünkben a fényké­pezett személy vagy tárgy a villanófény égő­jétől pl. 3 méternyire van, akkor a helyes rekesz 11, 2 méternél 16 lesz stb. Ezenkí­vül az is fontos, milyen zára van a fényké­pezőgépünknek. Redőnyzáras gépeknél azt az expozíciós Időt állítjuk be. melyet a gyártó a használati utasításban megad, ez rendsze­rint 1/30 mp. körűi van. Központi zárás gé­peknél, mint pl. a Flexaret, nem lényeges, milyen expozíciós Időt alkalmazunk, de ha a helyiség, melyben villanófénnyel fényké­pezünk, amúgy Is erősen ki van világítva, nem szabad túl hosszú expozíciós időt használ­nunk, nehogy a filmen a villanófényen kí­vül a terem megvilágítása is erős nyomot hagyjon, mivel az eredmény életlen, elmoz­dult kép lenne. A villanófényt természetesen csak olyan gépeknél lehet jól alkalmazni, amelyek szin­kronizálva vannak, tehát a kioldó megnyo­másával nemcsak exponálunk, hanem egyúttal a villanófényt Is bekapcsoljuk. 17

Next

/
Thumbnails
Contents