A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)

1963-07-21 / 29. szám

HI a t e i k a

Péter

ötven esztendeje

Matejka Péter festőművész kiállítással ünnepli meg ötven éves jubileumát. A Szlovák Nemzett Képtárban gondosan válogatott gyűjteménye szemléltetően mutatja azt az utat, amit a prágai Képző művészeit Főiskola egykori növendéke megtett. Kréta, ceruza és szénrajzal kifejezik munkásságának minden jelentősebb területét. A „Felkelés” dklus drámai kifejező ereje lenyűgözi a szemlélőt, akárcsak a „Háború” ciklus. Ezek mind a szenvedés, a rettegés, a borzalom rajzai. A bányász-rajzok Is sötét tónusúak, mégis optimista világnézetet tolmácsolnak, egy kiegyensúlyozott művész munkába vetett hitét. Talán még jobban tükrözik optimista szemléletét az aratást mozzahatok és a háború befejezése óta egyre növekvő számú portréját, csendéletet.

Miben a legerősebb és legsajátosabb Matejka Péter művészete?

Szerintem talán a monumentális festészetben, a képzőművészetnek eme sajátos ágazatában.

„A szocialista művészetnek alaki és tarMatejka Péter festőművész egyik tehetséges tanítványával

talmi szempontból Is újat kell hoznia — mondotta a jubiláló művész. 0] tartalom, új forma... az új formák megértése a neveléssel függ össze. Valljuk be, a képzőművészeit alkotások megértése az Irodalommal és zenével összevetve hiányos, pedig a képzőművészet jelentősége, nevelőereje roppant nagy, csak nem használjuk ki teljesen. Az újkort képzőművészet fejlődést folyammában jelentősen érvényesült és örvendetesen fejlődik a monumentális és a dekoratív festészet, s ezzel a fejlődéssel lépést tart a Szlovákiát monumentális festészet ts."

Matejka Péter az élet különböző mozzanatainak széles skálájú ábrázolására, érzések, indulatok megörökítésére, drámai és lírai érzelmek maradéktalan kifejezésére törekszik. Az ötven esztendős művésznek további sok sikert kívánunk.

fényképezzünk/

Műfénynél való fényképezés VII.

Míg a szabadban való fényképezés teljes mértékben az Időjárástól, évszaktól, napszaktól és egyéb körülményektől függ, addig a műfény segítségével függetleníthetjük magunkat a külső megvilágítástól, és a fény Irányát és erősségét úgy választhatjuk meg, mint az az adott esetben szükséges. A fotoamatőr esetében leginkább a lakásban elkészítendő portré-felvételekről van szó, és erre a célra elegendő egy vagy két reflektor erős, 500 W fotolámpávai és valamilyen világos karton vagy vászon, melyet mint visszaverő felületet alkalmazunk, ami bizonyos mértékben további fényforrást helyettesít. Ha a reflektorok belső felülete matt, akkor ezek lágy, szórt fényt adnak, melynek az a tulajdonsága, hogy apró részleteket, mint pl. az arcbőr kisebb hibái, bizonyos mértékben eltüntet. Ezzel szemben a fényes belső felületű reflektorok kemény fényt adnak, amelynél ezek az apró részletek, az arcbőr pórusai,

ráncok és egyéb hibák sokkal jobban látszanak a fényképen. Ezt fontos tudnunk pl. gyermek vagy Idősebb személy fényképezésénél, amikor az arcbőr struktúráját el akarjuk nyomni; esetleg ellenkezőleg, hangsúlyozni kívánjuk. Az is fontos, milyen irányból esik a fény a fényképezendő tárgyra vagy személyre. Ezáltal a legkülönbözőbb fényhatásokat tudjuk elérni. Főelvünk az legyen, hogy az egyik lámpa szolgáljon a főfényforrásként és egy másik lámpával, esetleg visszaverő felülettel derítjük az árnyékokat, esetleg a felvétel meg nem világított részelt.

Egy 500 W égő használatánál 21°DIN-es filmre megközelítőleg ezek az expozíciós adatok szolgálhatnak alapul:

A müfényhez tartozik az ún. vakufény Is, melynél minden villanáshoz új körtét használunk, valamint az elektronikus villanófény Is, az fin. örökvaiku. Sokan nem tudják, hoA lámpa távolsága m-ben:

Fényrekesz

2,8

3,5

5,8

6

1

1/100

1/50

1/25

1/10

1,3

1/50

1/25

1/10

1/5

2

1/25

1/10

1/5

1/2

3

1/10

1/5

1/2

1 mp

gyan kell a villanófénynél az expozíciós Időt kiszámítani. Ez elvben igen könnyű, de feltétlenül Ismernünk kell a berendezés „irányszámát“, melyet a készülék, illetve a vakulámpa gyártója a használati utasításban megad, vagy pedig kísérletileg magunk állapítunk meg. Tegyük fel, hogy a készülék Irányszáma 21°DIN-es filmnél 33. Ezt a számot elosztjuk a villanófény és az objektum közötti távolsággal (méterben) és az eredmény megadja, milyen rekesz-értéket kell alkalmaznunk. Ha tehát esetünkben a fényképezett személy vagy tárgy a villanófény égőjétől pl. 3 méternyire van, akkor a helyes rekesz 11, 2 méternél 16 lesz stb. Ezenkívül az is fontos, milyen zára van a fényképezőgépünknek. Redőnyzáras gépeknél azt az expozíciós Időt állítjuk be. melyet a gyártó a használati utasításban megad, ez rendszerint 1/30 mp. körűi van. Központi zárás gépeknél, mint pl. a Flexaret, nem lényeges, milyen expozíciós Időt alkalmazunk, de ha a helyiség, melyben villanófénnyel fényképezünk, amúgy Is erősen ki van világítva, nem szabad túl hosszú expozíciós időt használnunk, nehogy a filmen a villanófényen kívül a terem megvilágítása is erős nyomot hagyjon, mivel az eredmény életlen, elmozdult kép lenne.

A villanófényt természetesen csak olyan gépeknél lehet jól alkalmazni, amelyek szinkronizálva vannak, tehát a kioldó megnyomásával nemcsak exponálunk, hanem egyúttal a villanófényt Is bekapcsoljuk.

17