A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)
1963-12-29 / 52. szám
Négyhónapos konyak Valamikor bírom évig éiitak a szenes madeira musttal teli hordókkal megrakott kajók a tengeren. Hosszú útinkról pontosan csak húrom év múlva térhettek vissza, mert addigra éppen ..megérett“ a hordókban lévő must és illatoz madeirává vált. Ma a madeirát és a rumot már néhány nap alatt gyártják. De hogyan van ez a konyakkal? Az flveg címkéjén a három csillag lakonikusan azt mondja, hogy a konyak három ávlg „született“. Az asztalon néhány borostyánszinfi folyadékkal teli üveg áll. Színük vagy akár az lsük szerint Is, nehéz lenne megkülönbttztetnl éket. S valamiben mégis különböznek. Az első üvegben lévé konyakot bárom évig készítették, a másodikban lévöt csak négy hónapig. Alekszander Szesziasvlli, az új konyakkkészltésl múd szerzője érdekes dolgokat mondott el múdszeréröl. A három csillagos konyak készítéséhez nemcsak bosszú Idő, de nyolcvan éves tölgyből készült hordók is szükségesek. A hordókat 15 méter magasra rakiák egymás fölé és időnként átrendezik. A tölgyfa sejtjeiben lévő fermentnmok a levegő, napfény és víz hatására oxidálják a szerves anyagokat és aromatikus vegyületekké változnak. Három év múlva, amikor végetér a fermentnmok oxidációjának folyamata, ragasztott tölgyfalemezekből hordókat készítenek, és beléöntlk a félig kész konyakot. S az előbbi három év után, további három év következik, amíg a konyak a fogyasztóhoz kerül. Az egész érési folyamat tehát hat évet tesz. Az új módszer megtartja a konyakkészltés klasszikus technológiáját. A titok nyitja a fermentumok oxidációjának meggyorsításában rejlik, Szesziasvlli módszere szerint ez tölgyfa hordók nélkül történik és tízszer gyorsabban zajlik le, mint a régi módszer szerint. Az új berendezés, amely évente százezer liter kiváló minőségű grúz konyakot állít elő és mindösze négy négyzetméternyi helyet foglal el. A régi módszerrel ugyanannyi konyak előállításánál kétszáz négyzetméternyi helyet foglaltak el három évig a hordók az üzem udvarán. (Svet sociallzmu) A gyémánt csörgőkígyó éhségsztrájkja Jantsch Miklósnak, a budapesti Állatkert zoológusának a foglalkozását éppenséggel nem irigy élhetjük. Az Állatkert mérges kígyóinak ő szedi el a mérgét, hogy a gyógyszeripar értékes orvosságokat gyártson belőle. A kígyó, amelyet a képen a kezében tart, a legveszélyesebb mérgeskígyók egyike, az úgynevezett gyémánt csörgőkígyó. Esetünkben azonban nagyobb veszély fenyegeti a kígyót, mint a zoológust. Az értékes állat néhány hónapja megtagadta a táplálkozást — egyszerűen éhségsztrájkba kezdett —, és félő volt, hogy elpusztul. Megmentése érdekében Jantsch tanár radikális lépésre szánta el magát, sorozatos vitamlnlnjekciók Után mesterségesen elaltatott tengeri malacokkal kezdte etetni a sztrájkoló csörgőkígyót. Gyógyító kecskegidák A hollandiai Haaga városka kórházában érdekes kísérleti gyógymódot kezd tek alkalmazni. A gyermekkórház igazgatója a kedvét vesztett és unatkozó kis betegek részére állat látogatókat hívott meg a közeli birtokról. A kecskegidák és klsborjúk látogatása — némelyikükre még fel is ülhettek a gyerekek — váratlan sikert eredményezett, a gyermek betegek gyógyulása jelentősen meggyorsult. Mit szólnak az ötlethez a mi gyermekorvosaink? Kibernetikus macska A kibernetikus állatvilág újabb példánnyal gazdagodott; a kibernetikus teknősbéka és egér példájára P. Tyuhtyin szaratovi rádióamatőr megszerkesztette a kibernettkus macskát. Az ügyes „állatkát", amely elektroncsövei és tranzisztorai érzékenységének következtében „érzékeli" a fényt, a hangot és a különféle tárgyakkal való érintkezést, szerkesztője a szovjet rádióamatőrök moszkvai kiállításán mutatta be. P. Tyuhtyin hasonló elvek alapján megszerkesztette a szaratovi technikai Üveggyár berendezéseit automatikus ki- és bekapcsoló kibernetikus szerkezetet ts. Kibernetikus macskája egyedüláló macskafajta a világon, az első, amely nem akarja elfogyasztani a „kibernetikus" egeret és hajlandó békében élni vele.
