A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)
1963-12-22 / 51. szám
Óriási a tudásszomj a felszabadult afrikai országokban. Szokatlan konfekció: Modibo Kelta képé •/el díszített ruhába Öltöznek ünnepélyes alkalmakra a mali lányok. Ez is Afrika még: ősi módon élnek az emberek a nagyvárosoktól távol a busóban, az őserdőkben. Afril:sii I: is |i i; as I sí |i „Afrikába átázol? Beszereztél már trópusi sisakot (maláriatablettákat, szótárt, napolajat stb. stb.j? Okvetlenül magaddal kell vinned tartös szalámit, kétazersfiltet (Hanzalka és Zikmnndnál olvashatod, életbiztosítást kell kütnöd, állandóan napszemüveget hordanod stb.)! — Tudod, hogy az állandó párás hűségtől testhez tapad a ruha (ott még tfibbnejüség van, a majmok kókuszdióval dobálóznak, legjobb magasszárú csizmát hordani a kigyók miatt stb.)?“ — Ilyen és ehhez hasonló tanácsokkal láttak el úton-ótfélen rokonok. Ismerősök. • Megjártuk Airikát és egészségesen tértünk haza. Egyikünk sem esett a vadállatok áldozatául. Noha nem követtük a kígyómarás elleni szérumra és a magasszárú csizmára vonatkozó jótanécsokat“ Hogy egészen Őszintén legyünk: ha nem visznek el barátaink a bamakói és a kamasz! állatkertbe, anélkül hagyjuk el Airikát, De ez Is Afrika: szülőotthonok, modern kórházak épülnek a nagyobb városokban. Az orvosok, a műszaki értelmiség nagy része a szocialista államok főiskoláin tanul. hogy egyetlen kígyót, krokodilt vagy leopárdot láttunk volna. • Mamadou volt állandó kísérőnk Maliban, foglalkozásra nézve tanító és jelenleg az ifjúsági szervezet titkára. Segouban bemutatta nekünk Nénét, a menyasszonyát. „jól választottatok, a szüleid és te!“ Márnádon ugyanis mér korábban elmesélte, hogy Nénét és őt ősi maláj szokás szerint már gyerekkoruk óta egymásnak szánták a szüleik. „De hát mi tökéletesen egyetértünk a szüléinkkel“ — fűzte hozzá. „Ez ha nem értenétek velük együtt“? — kérdeztük tőle. Mamadou válasza határozott volt: „Akkor nem házasodnánk ősszel“ Az Afrikában jelenleg végbemenő változások az élet egyetlen területén sem olyan szembetfinőek, mint éppen a szerelem és a házasság kérdésében. Alkalmunk volt összehasonlítani Mamadou és Néné házasságát szüleiével. Apja, Dia barátságosan fogadott minket házának udvarán. Mellette két egyformán öltözött asszony állt. „Anyám — matatta be az egyiket Mamadou. — £s ez itt apám másik felesége. A harmadik éppen nincs Itthon“. Nem csoda, hogy rövidesen vagy harminc-negyven ember vett körül bennünket; mert Dia családjához az apán, feleségein és gyermekein kívül a fivérei és nővérei, vejei és menyei, nnokaöccsel és húgai, unokát Is tartoznak, akik a nagy udvart körülvevő, fából és vályogból épült házakban laknak. Dia atyja foglalkozásra nézve kereskedősegéd. Es hogy három feleséget tart, az arra mutat, jól bírja magát. Hiszen azelőtt a férfi mindén egyes lányért, akit feleségül akart venni, vételárat — elsőnek most kell felépülnie), helyi szokás szerint általában két Minden egyes tábla csokoládét tehenet — kellett hogy fizessen, külföldül kell behozni és devizá- Ma a nők vételét-eladását tör- val fizetni érte, amire igen nagy vény tiltja. Ehelyett a vőlegény szükség van a nemzeti ipar fel- 20 000 frankot (mintegy 1200 ko- építéséhez, róna) köteles a menyasszoy szü- • leinek a kelengyére adni. (Ma- „A konzorcium szándéka, hogy madou érdeklődésünkre ezt mond- afrikalzilja a vállalatot“ — méta: „A 20 000 frank rég benn van sélte Monsieur Legrand. „A „kona takarékban!“) zorcium“ egy amerikai, nyngatné-Még nem tiltották meg a több- met, francia, angol és svájci alunejttséget. „Az öregek közül sok- mfniumkonszernekből álló egye nak van még két-három felesége, sülés. A gyár Friában van, a de ml fiatalok már csak egyet guineal Konkouré folyó völgyében, akarnak“ — mondta Mamadou. és 1200 tonna aluminlumozldot • termel. Ez a világ legnagyobb ha„Jó dolguk van az afrikai gye- sonló üzeme, csak három évvel rekeknek, annyi csokoládét esz- ezelőtt készült el. A produkciú nek, amennyit akarnak!" — mond- legnagyobb része azokba az orta a fiam, amikor egy jókora ka- szágokba irányul, amelyeknek tőkaóbab-hüvelyt kicsomagoltam keérdekeltsége van a vállalatban, otthon ét a hatalmas kakaócser- „Mit ért ön atrikalzálás alatt?“ jettltetvényekről meséltem. — kérdeztük Legrand személy A kakaócserjék hasonlítanak a zeti főnőktől. „Nos azt, hogy egy mi mogyoróbokralnkhoz. A sár- szép napon a gyár valamennyi gásplros kakaóbab-hüvelyek köz- alkalmazottja, az udvart söprövetlenül a törzsön nőnek és hn- gető munkástól az Igazgatóig, atszonnégy szürkésfehér babszem rikal lesz.“ Ma a 1200 alkalmasan mindegyikben. Bonbon a fá- zott közül még 400 a fehér, tőréi? Természetes, magunk Is ként francia. A 41 mérnök közül megkóstoltuk, de semmiféle cső- egy afrikai. kóládé Ize nem volt. Inkább mint Tehát dicséretes szándék a a savanyúcukorkának, olyan volt konzorcium részéről? Maguktól a friss kakaóbab ize. Hogy az biztosan nem jöttek az nrak erre igazi aromát megkapja, banánle- az ötletre: a conakry-i kormány vélbe csomagolva, egy hétig kell jónéhány kikötést tett, amikor a termésnek állnia. Aztán napon engedélyt adott a trial gazdag kiszárítják, és kész az ún. szá- alumíniumlelőhelyek kiaknázásárazkakaó, amiből Ghana ezportál ra. Ezek közé tartozik guineaiak legtöbbet a világon; ez az or- szakmunkássá és specialistává vaszág nyújtja a világprodukció 16 kiképzése, egy kórház, egy isegy harmadát. kola és egy nagy, korszerű lakúfes mégsem volt igaza a fiam- telep építése a munkások részére, nak: a legtöbb gbanal gyerek Es a konzorcium természetesen sokkal kevesebb csokoládét eszik, jövedelmének egy részét be kall mint 0. Ghánának még egyetlen hogy fizesse a guinea! államkaszkakaófeldolgozó üzeme sincs (az szóba. WERNER MICKE 5
