A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)
1963-12-22 / 51. szám
tio fß M W \w u a t A titkolódzás hatalmas méreteket ölt ezekben a napokban. Eltitkoljuk megtakarított pénzünket, a prémtu mot, a mellékkeresetet s télikabátunk kopott könyökét (nehogy újat kelljen vennünk). Elmarad a reggeli féldeci és az ebéd utáni fekete, csökkentjük a kitöltendő Sportka-szelvények számát és a cigarettát... Illetve ezt az utóbbit csak szeretnénk csökkenteni, mert ez irányú szándékunk kudarcot vafl. Izgalmas napok ezek, cigaretta-emésztő napok — szégyenkezés nélkül bevallhatjuk. Csatangolunk a szeles utcákon, orrunkat a hővös ablaküveghez nyomjuk, és felmérjük a helyzetet: Igen, igen, ez a szürke bunda nagyon illene az asszonynak, régen szeretne már valami hasonlót, de akkor minden egyébről lemondhatsz, s akár száműzheted magad a kirakatok tájékáról... míg ha megelégjj^ilnL *► I L| s idillt' §§ reift' szel azzal az egyszerű, de nagyon elegáns téllkabátial... Egyelőre az a legjobb, amit én csinálok, s amit szaknyelven, ha jól tudom, önszuggeszciónak neveznek: meghúzódom az előkelő áruház egyik sarkában, és szigorúan korholom magam: „Barátom, ez már felháborító; mt az ördögöt bámulsz azon a bundán? Először ts vedd tudomásul, hogy te itt hivatalos küldetésben vagy, mint a közvélemény és közhangulat közepesen fizetett kutatója. Személy szerint téged nem érdekelhet, hogy ebben az üzletben női konfekciói árulnak és nem interkontinentális rakétákat, nyugodtan figyelmen kívül hagyhatod a kosztümök legújabb vonalait és az áramvonalas babakocsit... Ez csak természetes ... Ha mégse tudod elvonatkoztatni magad az egésztől, annak se te vagy az oka ebben a zűrzavarban ... Igenis, kész zűrzavar. Jön a katona és női kézitáskát vásárol. Jönnek a diáklányok és villanyborotvát kérnek, és sorban állnak férfi pulóverért. Törékeny háziasszonyok kezében kubai szivar ... gal tér vissza. A csomagban gyermekholmi. Ezután az asszonyka tűnik el az üzlet főbejárata mögött. Míg odajár, a férfi egy másik csomagot vesz kl felöltő/e zsebéből és a párnák alá rejti a kocsiban Meglepetésére ott két újabb csomagot talál. Egy ideig kíváncsian szemléli, aztán csettint egyet, s nyugodtan mellé teszi a maga csomagját is. Nem tudsz ellenállni a kíváncsiságnak, s lopva bepillantasz a kocsiba. A kocsi belseje, (a párnáktól eltekintve) nagy megrökönyödésedre üres. Jobban szemügyre veszed, s az egyik kerék fölött megleled a dróttal oda erősített árjegyet. A többit kitalálod, s magadban szerencsét kívánsz a fiataloknak. Jó, hogy van karácsony is — legalább egyszer egy évben. Hihetetlen, mi mindenre képes. Egy ismerősöm, akinek a kezében állítólag még nem láttak könyvet, a szemem láttára olvasta el (a vonatban) Fejes Rozsdatemetőjét, amit a menyasszonyának vett ajándékba. Jó, hogy van karácsony, s jó lenne többször is megismételni egy esztendőben. Vagy legalábbis állandósítani a karácsonyi derűt és önzetlenséget... N. L. {Prandl S. felvételei! S mindezt a titkolódzás rosszul palástolt pátosza lengi körül. Kész összeesküvés a város, az emberek elhatározták, hogy ha törik, ha szakad, meglepik egymást. S úgy látsztk, ebből az alkalomból tökéletesen megváltoztak. Elfeledkeztek saját személyükről... Szinte hihetetlen, mire képes a Karácsony! Az emberek, akik tegnap mogorván, önmagukba zárkózva ültek veled szemben a villamoson s leszedték rólad a keresztvizet, ha véletlenül a lábukra tapostál, most rád mosolyognak. Ha őket látod, hajlamos vagy arra, hogy a valószínűtlen távoli múltba vetítsd minden tegnapi, tegnapelötti keserűséged. Aki ajándékot vásárol, rossz ember nem lehet — fogalmazod meg a legújabb bölcsességet. Persze, szentimentálisán hangzik, ám tény, hogy ezek a rajtélyes arcú vásárlók nem rejtegetnek hadititkot, nincsenek világhódító szándékaik. Ezek az emberek most csupán örömet akarnak szerezni egymásnak. Fiatal házaspár érkezik — fehér gyerekkocsival az áruház elé. Rövid megbe szélés, a férft besiet az üzletbe, s tíz perc múlva díszes szalaggal átkötött csomag
