A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)
1963-12-22 / 51. szám
társat, barátot még a legnehezebb helyzetben sem hagyjuk el, segítjük munkájában, átadjuk egymásnak tapasztalatainkat, közös erűvel próbáljuk megoldani termelési feladatainkat. Munkahelyeinken sok-sok kollektíva alakult ki az utóbbi éveikben, melyeknek tagjai már így cselekszenek. Ezeknek a példáját követhetnék azok is, akik a munkahelyükön ma még széthúznak, egymás ellen áskálódnak, olyanok, akik szemedbe hízelegnek, hátad mögött meg kígyót-békát kiabálnak rád. Ma már nincs szüksége kétszínűségre az embernek. Funkció kell valakinek? Vállalhat annyit, amennyit csak elbír. Üj munkabeosoíásra vágyik? Kereshet olyan szakmát, amihez csak kedve van. Mi hiányzik hát? Mi más, mint tiszta vizet önteni a pohárba, s tisztán élni, elvtársi, baráti megértésben. Ehhez talán hozzájárul az is, ha szabad időnket felhasználnánk olvasásra, művelődésre, több tanulságos beszélgetésre. Még mit nem — szakít valaki félbe —, hogy az eddiginél is többet gyűlésezzék az ember, szívja magába a füstöt, hallgassa az elcsépelt beszédeket? Már megint ott vagyunk, ahol elkezdtük, az embereknél. Mert ki más csinálja ezt mind, mint az emberek. Azok, akiket közösen választottunk, vagy kineveztünk üzemeink, szövetkezeteink, szervezeteink élére. S ha nem felelnek meg, itt a választások időszaka, lehet jobbakat is javasolni helyükbe. A mi demokráciánk ezt is megengedi. Különösen a helyi „kiskirályok“ helyébe, akik gyakran mit sem törődnek azzal, hogy országunkban már rég megkezdődött a személyi kultusz maradványainak felszámolása. Azok helyébe, akiknek sem a nép szava nem mérvadó, sem a felsőbb utasításokat nem tartják be. Jó lenne, ha ezek is magukba néznének a 'karácsonyi ünnepek alatt, elgondolkoznának, mit tettek jól és mit nem. Ám hiba volna, ha életünket csak sötét szemüvegen át néznénk, s nem tekintenénk körül mindennapi lüktető életünkben. Mert hát mégis csak volt öröm és boldogság is ebben az évben. Persze ezt a boldogságot nem elég csupán a karácsonyi ajándékok gazdagsával mérni. Ezek mögött van a mindennapi munka öröme, az a boldogság, amit egy-egy munkateljesítmény vagy tanulási eredmény okozott az embernek. Boldogságot jelentett sok ezer családnak, hogy új lakásba költözött, mások meg, hogy autót vettek. Boldogan tölti el az embereket a nyári üdülés öröme is. Sokan televízióra, jégszekrényre, új bútorra vagy ruhára tettek szert, s ez mind, mind örömet jelent az életben. S vajon nem jelentett-e számukra nagy örömet a béke. Az a tudat, hogy a karácsonyi ünnepeket teljes nyugalomban és békességben tölthetjük el. Azt mér tudjuk, hogy ezt főleg a Szovjetuniónak és a szocialista világtábornaik köszönhetjük, mely mindent elkövetett ez évben is a világbéke megvédéséért. Fontos eredmény volt ezen a téren az atomrobbantások betiltásáról Karácsony R. Helexa jelvétele Ezüst esőbe száll le a karácsony ', a kályha zúg, a hóesés sűrű; a lámpafény aránylik a kalácson, a kocka pörg, gőzöl a tejsürü. Ktk messze voltak, most mind összefönnek a percet édes szóval ütni el, amíg a tél a megfagyott mezőket karcolja éles, kék jégkörmeivel. Fenyőszagü a lég és a sarokba ezüst tükörből bókol a rakott fa, a jóbarát boros korsóihoz von. IRészlet) KOSZTOLÁNYI DEZSŐ szóló Moszkvai Szerződés aláírása, mely nemcsak a levegő tisztaságát hivatott megőrizni, de a világbéke megőrzése terén is nagy lépést jelent. A béke gondolata mellé további nemzetek sorakoztak fel, munkások, mérnökök és tudósok, sőt diplomaták és államférfiak is reálisabban kezdték mérlegelni a béke kérdését ez évben. Számunkra ma a béke sokkal többet jelent, mint bármikor ezelőtt. Egyrészt azért, mert a háborús konfliktus szörnyű világégést jelentene, másrészt, mert most valósítjuk meg évszázados harcaink célját, a szocializmus építését, amihez ugyancsak béke kell. Mi pedig a béke megvédéséhez, hazánk felvirágzásához az elvtársi egyetértés és megbecsülés elmélyítéséhez úgy járulunk hozzá, ha az ünnepek után fegyelmezetten térünk vissza munkahelyünkre, oda, ahol mindnyájunkra nagy feladatok várnak, hol apró munkánkkal járulunk hozzá a közös nagy eredmények megvalósításához, bőséges árutermeléshez, mely létünknek, gazdagabb életünknek és boldogságunknak biztosítéka.
