A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)
1963-12-15 / 50. szám
W 'S lfty éU H/i Amikor 75 perces repülős után (ennyi Ideiig tart a prága—amszterdami út] IL-18- as turbó lég csavaros gépünk leereszkedik e Schlnpol repülőtér betompályájáira, alig van az utasok között olyan, aikl tudatosítaná magában, hogy tulajdonképpen a víz alatt szálltunk le. Helyesebben, mondva, a tenger szintje alatt, minthogy ez a jelentős légi* kikötő négy méterrel fekszik a tenger szintje alatt: a kiszárított Haarleml-tenger fenekén épült. Ennek a 19 000 hektár terjedelmű medencének a víztelenítése még 1854- ben kezdődött, amikor első Ízben használtak nagyteljesítményű gőzmeghajtáeú szivattyúkat. Akkor a legfőbb cél elsősorban a jórészt cölöpökre épült közeli főváros védelme volt a tengerártól és a viharoktól. Am azóta a hollandok ezt a „poldert" — Így hívják a kiszárított tengerfeneket — termőfölddé és kitűnő legelővé változtatták. (Egyébként Amszterdam „főváros" elme csak névleges, mert a királynő és a kormány székhelye s’Gravanhage, vagyis Hága.) Annak, aki megszokta, hogy bizonyos ten{térszínt feletti magasságban mozogjon, furcsa érzés, hogy ott áll a szárazföldön, s a 8**1»» oilkSan lépétrOl lápéira halad a Xelat-tlavolandi kély vlsdbea. Ősid darák betontttmbakat raknak la * attán nak ét a láttalak kOsé poldar gátja ax IJnelkó se- i ixlvúbaggirik homokot emelözépkorban kiszárított Wlerlnpni-^ polder. ÉSZAKKELETI POLDER klszárltoti polderek DEL-FLEVOLAND _ 43 000 ha h jövőben további uoo lm Um blutet nyújt \ MARKERVAARD -v>nl j 1 60 000 ha W^KELET — \ '■"T'IFlevoland közeli gát mögül hallja, hogyan zúg-moraj- Uk feje fölött 5—7 méter magasságban a tenger, vagy ahogy vihar Idején a habzó, tarajos hullámok a betonfalat ostromolják. Ha nem volnának a szárazföldet védő parti düneeorok és kő- meg betongátak, akkor Németalföld területének (kereken 33 000 m2) felét állandóan elöntené a viharos dagály. Máir a XIII. századtól kezdve hozzáláttak a hollandok a földek kiszárításához, hogy tágítsák életterüket. Azóta már 370 000 hektár földet szárítottak ki, ami csaknem az ötödé a mai Hollandia területének. Igen találó az a mondás, mely szerint: „Az Isten teremtette a Földet, de Hollandiát maguk a hollandok teremtették." Németföld természeti szépségekben nem nagyon bővelkedő elk, lapos vidék. De minden Idegenre mély benyomást tesz az, amit Itt az ember találékonysággal, hihetetlen szívóssággal és szorgos munkával alkotott, hogy száraz lábbal járhasson a tengerfenéken. A modern technika fejlődésével kevesebb lett a fáradságos, kimerítő ember) munka, a hollandok azonban még merészebb célokat tűzték ki maguk elé. A XVII. századig a vízmentes! tés csak kis területekre szorítkozott. Csak a szívartyd.berendezéseket hajtó szélmalmok forgó fejének feltalálásával, amelyek minden Irányból fel tudják fogni a szelet, foghattak hozzá nagyobb területek kiszárításához. A tengeri kereskedelemből gyorsan meggazdagodó holland kereskedők keresték a lehetőségét, hogy a leggyümölcsözőbben helyezzék el tőkéjüket otthon. Kezdték kiszárítani a tavakat és a mocsarakat, egyrészt, hogy új termőföldekre tegyenek szert, másrészt, hogy kellemesebbé tegyék mezőgazdasági birtokaik környékét. Az újonnan szerzs ti földek gazdag termést hoztak. -
