A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)
1963-12-15 / 50. szám
A klMérftotl poldareken fl) farmok keletkeznek; as elsfl lármáit adják a földek. As agéis vldékan, amaddig a ásom illát, még agyatlan fa som áll Már a múlt században különféle tervek készültek a Zutder Zee-nek nevezett Öböl poldereeítésére. De csak 1918-ban, közvetlenül ez else világháború befejezése után hoztak törvényt a Zuider Zee gáttal velő elzárására és részlegéé kiszárítására. Először felépítettek egy 2,5 km hosszú gátat a ken neme rlandl partvidék és Wlerlngen sziget között. A gát mögött a lecsapolás után kb. 20 000 ha kiterjedésű poldert nyertek. A munkálatokat csak 1930-ban fejezték be, de már 1927. január 1-én hozzáláttak a Wlerlngen szigetet és a fríz partokat őszszekötű 32 km hosszú gát építőséhez, öt áv alatt elkészült a gát. 1932. május 28-én megszűnt létezni a sósvlzű Zuider Zee. Az IJssel folyó viza, lassacskán édesvizűvé változtatta a medence sós vizét. Néhány év alatt édeevlzü tö keletkezett, az Ijssel-tö, amelynek a vizét már nem fenyegette a dagály. A tenger szintje apálykor ugyanis sokkal alacsonyabb, mint az IJssel-téé, úgyhogy a gát öt zsilipén keresztül ki lehet bocsátani ez IJssel folyó által ldeszállltott fölös vízmennyiséget. Az IJssel-tű környékét öt területre osztották fel, amelyeket fokozatosan ki akarnak szárítani. Előszűr kiszárították a Wlerringen-poldert (20 000 ha); ezen 1932-ben több mint 500 mezőgazdasági üzem és 4 falu alakult. Közvetlenül a háború befejezése után, 1945. április 14-én azonban a német megszáll Ok két helyen felrobbantották a gátat, s a poldert újra elöntötte a víz. A legmodernebb technika felhasználásával a hollandok gyorsan kijavították a gátat, 1945. december 11-ig újra kiszárították a poldert és a kővetkező évben, művelés alá vették. A második, ún. északkeleti polderen Igen nehéz háborús viszonyok közi dolgoztak az 1937 és 1942 közötti években. Me 1800 farm, 300 zöldségkertészet ven ezen a területen; 10 falu épül és Emmeloord városa a polder középpontjában. A harmadik, ún. Kelet-Flevolendl polder kiszárítása 1950-ben Indult meg, amikor hozzákezdtek egy 90 km hosszú, félköralakú gát építéséhez. 1953. februárjában, amikor a gát már félig felépült, viharok és árvizek egy évre megszakították a munkát. A gát végűi Is csak 1958-ban készült el teljesen. 1957 június végéig mér teljesen száraz voll a polder, s ezzel újabb 54 000 ha termőföldet nyertek. E terület termékennyé tételének ée betelepítésének befejezése után újabb két poldert, a Dél-Flevolandl (40 000 ha) és a Markerwaardl (80 000 ha) kiszárítását vették tervbe Az egykori Zulder Zee Öbölből mindössze e 12 000 ha területű IJssel édesvlzA tó marad meg. A f le volán dl- és a Markerwaardl-poldereket egyméstöl és a kontinens többi részétől la széles csatornák választják el, amelyek egyben vízi szállítás céljaira is szolgálnak majd. Az első három évben, amíg kellőképpen termékennyé teszik az újonnan nyert földiákét, ez állam tulajdonában maradnak, s ez állam a lakó- és gazdasági épületekkel együtt bérbe adja őket a parasztoknak. Egy hektár mezőgazdaságilag értékesíthető földterület elhődltása a tengertől ée termékennyé tétele — a gazdasági épületek és lakóházak értékét is beleszámítva — mintegy 14 000 holland forintba kerül. A tengertől elhódított, sőtalanított, kiszárított és újra öntözött földeken búzát, árpát, repcét, lucernát és lent termelnek. Emellett A Hermevllet-polder Ilyen átareaiek vannak a tengert ni édesvlifi Ijiiel-tótAl elvAUaitá gátiéiban A régi Németalföld jallagiatesaégal — a nélmalmok, amelyek a máit uáiadokban a vitat aslvattyditék a tanger aslatjdadl alacsonyabban fekvő polderekröl elég legelő marad a híres fekete-fehér holland szarvasmarha tenyésztésére. Szokatlan látványt nyújtanék madártávlatból a szántóföldek és rétek szabályos négyszögei, köztük az ármenteeltő és öntöző csatornák szalagjaival és ez aszfaltozott utak sűrű hálózatával. Ha a Zulder Zee egész medencéjét kiszárítják, a holland mezőgazdaság további 10 százalék szántóföldhöz jut, amit ez emberek a tengertől hódították el. Felvételek: KLM Aerocarto ét Bart Hofmeestnr 19
