A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)
1963-12-08 / 49. szám
A röntgenfelvétel egy húsz éves lányról készült, akinek a veséiébe bevezették a veseköveket feloldó folyadékot szállító berendezést. A képen jól látható, hogy a kövek mindkét vesét megtámadták. A gyógyítás után normálisan kezdtek dolgozni és fő néhány éve a felgyógyult betegnek semmilyen nehézségei nincsenek velők Harc ° legfájdalmasabb kövekkel Az emberi testben különféle üledék-anyagok keletkeznek, amelyek az epében és a vesékben néha néhány centiméter átmérőjű kövekké nőhetnek. Ha egy ilyen vesekő megmozdul és a húgylevezető csőbe kerül, kólikát okoz, amely a legelviselhetetlenebb fájdalmak közé tartozik. Ez ideig nem sikerült még megállapítani, hogy ml okozza a vesekövek képződését, ezért meglehetősen nehéz ellenük a védekezés. A kövek ugyanis nem azonos anyagúak és felépítésűek. Alapos röntgenvizsgálat vagy sebészeti beavatkozás után az orvos szigorú diétát írhat elő, amellyel elejét vehetjük (illetve csökkenthetjük) a vesekő képződésnek. Az utőbbl időiben új orvostudományi ág, a b-lomíneralógia keletkezett, amely a vesekövek kérdésével foglalkozik. Ez ideig az orvostudománynak kevés hatásos eszköz állt rendelkezésére ebben a harcban. Rohamok alkalmával csillapíthatta a fájdamakaí, orvosságokat alkalmazott, amelyek elősegítették a vesekőnek a húgylevezető csövön történő, könnyebb átjutását, de komolyabb esetekben, amikor a kövek annyira megrongálták a vesét, hogy már nem működött, sebészeti beavatkozással sokszor el kellett távolítani a vesét. Egy hamburgi orívoscsoport módszere szerint újabban speciális összetételű folyadékkal, úgynevezett „Titrdplex III“-vel öblítik ki, amely feloldja a veseköveket. Módszerük egyelőre még nagyon bonyolult és nem minden esetben hatásos. Dr. B. Btbus orvostanár véletlen felfedezése, tudniillik, hogy a citromsav hat bizonyos összetételű vesekövekre, új Irányt adott a kutatásnak. BIbus tanár egy páciensét vizsgálta ki, aki hasonló „házi“ kúrával gyógyítgatta magát, s még hozzá teljes sikerrel. A gyógyító módszer meglepően egyszerű: a betegnek néhány hónapon ét naponta két citrom levét vízzel és cukorral kell meginnia. A további kutatások azonban kimutatták, hogy más összetételű veseköveknél viszont éppen ellenkezőleg, a citromsav a kövek növekedését idézheti elő, ezért az orvosok előzetes vizsgálat nélkül óva intenek ennek a gyógymódnak a használatától, A probléma végső megoldása minden bizonnyal a vesekövek összetételének analízisétől függ. A Harvard Egyetem tudósainak kísérleti állatoknál sikerült előállítani mesterséges úton vesekövet, mégpedig úgy, hogy az állatokat B6 (pyrodoxin) vitaminban és magnéziumban szegény táplálékkal étették. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy ha ellenkezőleg, ezekben Mitjelent'» Agresszió A* emberiségnek azon a hosszé korszakén keresztül, amíg a háborút természetes állapotnak vagy a korlátlan államhatalom megnyilvánulásának, avagy éppenséggel az Önsegély eszközének tekin tették, az agresszió — vagyis a támadó cselekmény, Illetve a támadó háború — fogalma nem volt ismeretes a nemzetközi jogban. Első fzben az első világháborút lezáró versallles-i békeszerző désben került megemlítésre. A Nemzetek Szövetsége (Népszüvetség) pedig már a tagállamoknak azt a kötelezettségét mondta ki, hogy „tiszteletben tartják és minden külső agresszióval szemben meg védik a Szövetség összes tagjainak Jelenlegi területi épségét és politikai függetlenségét". Ily módon a háborúra való korábbi kor láttán joggal szemben — megtörtént a kollektiv biztonság létre hozásának és az agresszió jogellenessé nyilvánításának első nagy szabású kísérlete. Az agresszió, vagyis a támadó háború eltiltása terén újabb lépést jelentett a Briand-Kellog-paktum néven ismert 1928. évi Párizsi Egyezmény, melyben a szerződő felek (60 állam) elítélték a há borút mint a nemzetközi viszályok megoldásinak módját, és az egymás közötti kapcsolatokban lemondtak róla mint a nemzeti politika eszközéről. Ennek az egyezménynek azonban nem volt gyakorlati jelentősége. A Szovjetunió 1923-ban tizenegy, nagyrészt szomszédos állammal megkötötte az én. Londoni Egyezményt, melyben a Szovjetunió javaslata alapján megállapították, hogy agresszornak azt az államot kelt tekinteni, mely elsőnek követi el a részletesen felsorolt katonai jellegű témádé cselekmények valamelyikét. A két világháború közötti Időszakban az elvben létrejött agreszsziétilalom nem akadályozta meg a fasiszta hatalmakat támadásaik előkészítésében és megvalósításában. A fasiszta hatalmak sorozatosan követtek el agressziót a második világháború előtt és alatt, pl. Olaszország Etiópia ellen, japán Kína ellen, Németország több kapitalista állam, majd a Szovjetunió ellen. Ezeknek a tapasztalatoknak alapján a második világháború után az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) alapokmánya már szélesebb körű tilalmat állapított meg, és kimondotta, hogy a tagok nemzetközi kapcsolataikban kötelesek tartózkodni mindennemű olyan erőszak vagy erőszakkal való fenyegetés alkalmazásétól, mely mis államok területi épsége vagy politikai függetlensége ellen irányul vagy egyébként összeegyezhetettten az ENSZ céljaival. Az ENSZ Biztonségt Tanácsának hatáskörébe tartozik annak megállapítása, bogy valamely cselekmény agresszió-e. Amíg azonban a Biztonsági Tanács nem -dönt, a tagoknak joguk van önvédelemre, és Így a gyakorlatban az a helyzet állhat elő, hogy csupán későbben, a Biztonsági Tanács döntése után, utólag dől el, melyik tél tevékenysége agresszió és melyik jogos önvédelem. Ez a felismerés arra késztette a Szovjetuniót, hogy 1950-ben az agresszió meghatározását célzö újabb Javaslatot terjesszen elő, mely az addig érvényes egyezményeket egy újabb ponttal kiegészítené. Eszerint agresszió lenne az is, ba egy állam szárazföldi, tengeri vagy légierői egy másik állam területén engedélye nélkül partra szállnak vagy átlépik határait, avagy megszegik a tartózkodási engedély Icltételeit. A Szovjetunió javaslata szerint az agresszió tógáimét a következő cselekményekre kiterjesztenék: 1. Katonai agresszió. 2. Közvetett agresszió, vagyis más orszá gok ellen Irányuló felforgató tevékenység támogatása, polgárháború kirobbantásénak előkészítése, az agresszor érdekében fordulat előkészítése más államban. 3. Gazdasági agresszió, vagyis olyan gazdasági nyomás, mely sérti egy másik állam szuverenitásét, gazdasági életének alapjait, továbbá olyan Intézkedések, melyek akadályoznak más államot abban, hogy természeti kincseit kiaknázza, végül egy másik államnak gazdasági zárlat alá helyezése. 4. Ideológiai agresszió, vagyis háborús propaganda timogatésa, tömeglrtő fegyverek alkalmazásának propagálása, illetve Ilyen propaganda támogatása és faji, vallást, nemzetiségi gyűlölet propagandájának lehetővé tétele. 5. Minden más cselekmény, melyet a Biztonsági Tanács határozata agressziónak minősít. Ezt a javaslatot máig sem tárgyalták meg, és így még mindig nincs kielégítően meghatározva az agresszió fogalma. Ám a múlthoz képest, amikor még nem volt szú az agresszió meghatározásáról és elítéléséről, nagy haladást Jelent, hogy Immár nemzetközi egyezmények megbélyegzik és eltiltják az agressziót. Dr. BALOGH-DÉNES ÁRPÁD • az anyagokban gazdag táplálékkal táplálják az állatokat, hatást fejtenek ki a vesekő képződése ellen'. A Winston-Salein orvostudományi Intézet orvoscsoportja veseköves betegek vizeletében különleges anyagot fedezett fel, amelyet Matrix-Substance A-rtalt neveztek. Ügy vélik, hogy ez okozza a vesekő képződését. Ez az eddig ismeretlen anyag azonban csak akkor képződik, ha a szervezetben bizonyos enzimek hiányoznak. Ha ezeket az enzimeket pontosan meghatározzák és szintetikusan előállítják, az emberiségnek olyan fegyver lesz a kezében, amellyel végleg legyőzheti a legkibírhatatlanabb fájdalmat okozó köveket. A Svát v obrazech nyomán 8
