A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)
1963-11-24 / 47. szám
}ndla a titkok, virágok, a színek, a mély szemű, szép járású gyönyörű nők földje; a gyönygyök az ősi kultúra, csodálatos architektúra, festészet, zene és egzotikus táncok országa. Az élet Indiában azonban' ezeknek a szép ségekmek ellenére sem könnyű, S különösen nem a vidéken, ahol a gyorsan fejlődő Ipar még nem érezteti kellőképpen hatását. Az indiai falu jellemzője még ma Is a 'kemény, száraz föld, a vízhiány s • a föld ebből eredő terméketlensége. Nem egyszer megesik, hogy a falu egyetlen kútja kiszárad, s a falusiak kénytelenek tíz kilométert gyalogolni, állatjaikat maguk előtt terelgetve, a víz után. S csodálatos, hogy ez a nép e kemény életforma ellenére is mennyire szereti a táncot, a nótát. Gyakran ámultunk, hogy az Indiai emberek az egész napi megfeszített munka után' s a kábító melegben Is milyen nagy kedvvel, energiával s temperamentummal táncoltak, énekeltek. Csoda-e hát, ha India szerte sok a tánccsoport, a népi együttes. Ezúttal egy országosan híres, s jellegénél fogva szinte egyedülálló csoport megalakulásáról és munkájáről számolunk be. Éppen nyolc éve, hogy egy fiatal koreográfus, Shantl Bárdiban, egy zeneszerző, Abanl Das Cupta és négy táncművész új együttest alakítottak, amely egyedülálló módszerekkel és stílusban kezdett dolgozni. Később a csoport létszáma felszaporodott huszonnégyre. A nagyobbrészt fiatal táncosoki India legkülönbözőbb társadalmi rétegeiből és sarkaiból jöttek. Némelyik más csoportból lépett át Ide, de túlnyomó többségűkben műkedvelő egyesületekből. A kezdet nagyon nehéz volt, s egyedül Shantl Bardhama türelmének és kitartásának köszöntető, hogy a csoport nyolc év alatt gyönyörű munkát végzett. A táncosok és zenészek Bombay együk perem negyedében élnek. Épületük egy elvadult, fával sűrűn benőtt kert kör zepén fekszik. Ebben a környezetben nyugodtan, zavartalanul próbálhatnak, készülhetnek fellépéseikre. Neipl háromszor két órát próbálnak, ami figyelembe véve a tropikus éghajlatot, elég kimerítő. A vigyázatlak galambok fennakadtak a vadé» által klfeazltett hátúban Az együttes a klasszikus és népi indiai táncokra épít, az új életfeltételek figyelembe vételével. Az együttes anyagi helyzete nem a legjobb. A különböző kosztümöket és maszkokat a művészek saját maguk, készítik, nagy találékonysággal és kézügyességgel. Csodálattal adóztunk ügyességüknek, mikor Gul, az egyik kedve® táncosnőjük sorra, mutogatta a Ramjáma és a Pamcsatán tra című ballettek, valamint a különböző népi, cigány és gudzseratai táncok kosztümjeit és dekorációit. Egyébként a felsorolt táncok próbált rendszeresen, látogattuk. Megcsodáltuk a nagyszámú, karcsú, törékeny termetű táncosnőiket, amint súlyos hajkor onájuk alatt, mindig mosolygó szájjal s Jó kedvvel. táncoltak. Ismételték a táncfiguráikat számtalanszor. Érdeklődéssel néztük a színpad egyik oldalán törökülésben játszó zenészeket, akik karmester nélkül is nagyszerűen megértették egymást. A zenekar előtt' egy énekesnő, vagy énekes állt, s felváltva énekelték vagy mesélték a tánc tartalmát, s adták elő a táncosok zeneszámait ts, akik az éneket csak Imitálták. Az énekesek sokszor maguk Is játszanak, hangszeren kísérik saját magukat. Napokat töltöttünk ezek között a csodálatos művészek között, s rajtuk keresztül megismertük és megszerettük egy nagyon gazdag nép táncművésze tét. Dr. LibuSe Salábává jegyzetel alapján feldolgozta: — tőr — • • • * * •
