A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)
1963-11-24 / 47. szám
A népművelési törvény és a Csemadok Négy éve lépett életbe a népművelési törvény, amely megteremti a lehetőségeket a CSKP határozatainak teljesítésére. a kulturális forradalom megvalósítására, s az eddigi tapasztalatokból kiindulva lehetővé teszi a népművelés magasabb színvonalra emelését. Ezen túlmenően megmutatja a szocialista népművelés irányát és továbbfejlődésének lehetőségeit. Jelentősége mindenekelőtt abban rejlik, hogy megold ia a népművelés legfontosabb kérdéseit: a népművelési tevékenység szervezését, irányítását és ellenőrzését, a népművelési intézmények megalakítását, kiépítését, a különféle típusú népművelési intézmények fő küldetését, a nemzeti bizottságok népművelési intézményeinek Jogi helyzetét, gazdálkodási szervezetét és módját, a népművelési dolgozók politikai és szakismereteinek gazdagítását ... Mindebből logikusan következik: amilyen mértékben megvalósulnak e célkitűzések, olyan mértékben valósul, Illetve valósult meg a népművelési törvény a gyakorlatban. Ismerve az elmúlt évek erényeit és gyengéit, Joggal elmondhatjuk: a népművelési törvény már nagyon sok helyen gyümölcsözött. Sok azonban még a teendő, sok helyen kell még a törvénynek érvényt szerezni. Mivel sok mindenre kiterjed, gyakorlati szerepéről részletesen lehetetlen beszámolni, akár Járási, akár csak városi vagy falusi viszonylatban vizsgáljuk. Ezért szólunk ezúttal mi Is csupán a lényegesebb eredményekről, illetve betartásával kapcsolatban észlelt fogyatékosságokról. Az érsekújvári és a rozsnyói Járásban jártunk. Mindkét helyen azt néztük meg, a népművelési törvény hogyan érvényesül a Csemadok munkájában. A rendelkezés ugyanis' nemcsak a nemzeti bizottságokra, hanem a Nemzeti Front mindegyik szervezetére, így a Csemadokra is vonatkozik. A Csemadokra vonatkozó fő teendőket — amely egyben a népművelési törvény tartalmi kifejezője — a Csemadok VIII. országos közgyűlése határozta meg. A Csemadok által mostanában elvégzett munka tehát azt fejezi ki, hogyan teljesítik a helyi csoportok a VIII. országos közgyűlés határozatait, és hogyan érvényesíti a gyakorlatban a Csemadok a, népművelési törvényt. Tevékenységének gerincét mind a rozsnyói, mind az érsekújvári járásban az elmúlt években Is a népművelési és a népművészeti munka képezte. A rozsnyói Járásban működő helyi csoportok különösen a népművészet vonalán értek el szép eredményeket. Ez azt bizonyítja, hogy a szervezetnek a Járásban lelenleg 63 különféle kulturális együttese működik, több mint 500 szereplővel. Az együttesek rendszeresen fellépnek, és sok ezer embert szórakoztatva nevelnek. Az érsekúivári járásban a népművelés szakaszán mutatkozik szép eredmény. A Tudományos Ismeretterjesztő Társaság előadóival közreműködve a Járás helyi csoportjai az elmúlt hónapokban például 1235 tudományos ismeretterjesztő előadást tartottak, összesen 48 895 résztvevővel. Ezen kívül a járás területén 226 hallgató részvételével nyolc népi akadémiát szerveztek. S az eredményeket — amelyek fényt vetnek arra, hogyan valósul meg a népművelési törvény az említett járásokban •— még tovább sorolhatnánk. A nevelés, a politikai és kulturális munka azonban nem a számoktól, nem a rendezvények mennyiségétől függ. Egyetlen olyan előadás, amely időszerű, és a hallgatóságot leginkább érdeklő kérdésről szól, többet ér, mint tiz olyan, amely elvont, senkit, vagy csak keveseket érdeklő problémákat tárgyal. Nem is hivatkozunk hát újabb statisztikára. Adatok felsorolása helyett inkább azt hangsúlyozzuk, hogy a Csemadok helyi szervezeteinek együttesel — nemcsak az említettek, hanem általában mindegyik — a több ezer embert megmozgató, zselizl területi és gombaszögi országos dal- és táncünnepélyen, valamint a szocialista dráma fesztiválján kívül számos járási dal- és táncünnepélyt és egész estét betöltő színvonalas műsort rendeztek. Ezen kívül részt vettek különféle kulturális brigádokban, felvilágosító munkával segítették az aratást és a begyűjtést, a munkaórák százait dolgozták le a falu és városszépítési akcióiján s nem feledkeztek meg az irodalmi estekről, az ifiúsági alkotőversenyek és az országos magyar szavalőverseny támogatásáról, a nyelvtanfolyamok, különféle együttesek és szakkörök szervezéséről sem. Az Irodalmi vitaesteken hazai magyar, valamint szlovák, cseh és szovjet szerzők műveit vitatták meg A hazai szerzők műveiről rendezett összejöveteleken legtöbbször a szerző is megjelent. Az említett tevékenység azért jelentős, mert ma már a Csemadok munkájában nem csupán a mennyiség a fontos. Nagy gondot fordítanak a minőségre is. A helyi csoportok színjátszói éppen most foglalkoznak azzal a gondalattal, hogyan javíthatnának munkájuk színvonalán. Az ismeretterjesztő előadások, a különféle esztrádműsorok és irodalmi rendezvények minősége szintén javul, az igények maradéktalan kielégítésére törekszenek. a népművelési törvény gyaKoriatí megvalósítása kifogástalan — be Is fejezhetnék. Cskhogy a népművelési törvény végrehajtása nem mindenütt zökkenőmentes. A nemzeti bizottságok páldául számos helyen még ma sem tesznek eleget maradéktalanul a törvénynek, nem teremtik meg a jó és hatékony népműveléshez szükséges feltételeket Sok helyen elmulasztják az ellenőrzésre és irányításra vonatkozó elvek betartását, nem egyesítik a trveket. Pedig a népművelési törvény egyértelműen kimondja: „A nemzeti bizottságok hagyják jóvá körzetükben az egységes népművelési tevékenység tervét. Ezt a tervet az Illetékes szervek a Nemzeti Frontba tömörült társadalmi szervezetekkel ez EFSZ-ekkel, a tudományos és kulturális Intézményekkel közösen dolgozzák ki és teljesítését közösen értékelik. A népművelési tevékenység tervének öszeállításánál a járái s a HNB-k a magasabb típusú NB-k tervének elvéből, valamint a körzet szükségleteiből és feltételeiből indulnak ki.“ A lényeges tehát: egymást segítve, öszszehangoltan tervezni és dolgozni. Néhol, sajnos, mégis éppen ezt az elvei sértik meg. Az Érsekújvári Járási Népművelési Otthon például hosszú ideig elszigetelten dolgozott, s a Csemadokkal szemben a „miénk“ — „tiétek“ politikát alkalmazta. A helyzet csupán az utóbbi hónapokban változott. Ma jó az együttműködés Többek között már közösen szervezték a honismereti kört, s most az állandó irodalmi színpad megalakításán fáradoznak! Bár a társadalmi szervezetekre inkább a közös munka jellemző, a különállás az „önálló“ tevékenység — hol az egyik, & *0000 A felsorolt rendezvények tellát nem akármilyen, hanem színvonalas, értékes munkát jeleznek. A VIII. országos közgyűlés határozatának s egyben a népművelési törvénynek a Csemadok tagsága, így a mennyiségen túl minőségi munkával szerez érvényt. S amint tervei meggyőztek, erre törekszik a jövőben is Hatáskörében mindenütt érvényt akar szerezni a népművelési törvénynek, és sikerrel szerelné teljesíteni mindazt, amit a párt XII. kongresszusa határozott. Ennek érdekében szervezi a kulturális műsorokat és a politikai felvilágosító munkát úgy, hogy a népművelésen keresztül segítse elvégezni a ránk váró feladatokat s támogassa a fejlett szocialista társadalom építését. Különös tekintettel az új munkamódszerekre és a szocialista munkabrigádokra előadásokat tart, politikai, gazdasági és kulturális kérdésekről, úi együtteseket, népi egyetemeket és akadémiákat szervez. A Nemzeti Front többi szervezetével, valamint a művelődési otthonokkal, a szövetkezeti klubokkal és más intézményekkel karöltve mint eddig, most is lankadatlan szorgalommal végzi a népművelést, terjeszti a szocialista kultúrát. Ezzel — olyan benyomást keltve, hogy hol a másik fél részéről — még elég gyakori: Ez pedig mindenképpen káros. Egyrészt azért, mert szétforgácsolja az erőt, másrészt azért, mert — mivel nem ismerik egymás szándékát — a szervezetek vagy ismételgetnek, vagy keresztezik egymás tervét Az elszigeteltségnek, az egymástól függetlenül dolgozó „bázisoknak“ nincs helye, bárhol, bárki részéről nyilvánuljon Is meg Közös tervezés, közösen végzett munka, közös teherviselés szükséges mindenütt. Az erőt csak így állíthatjuk eredményesen a szocialista embernevelés szolgálatába, csak így szerezhetünk a népművelési törvénynek- maradéktalanul érvényt. A teendő általában mindenütt sok. A munka oroszlánrésze azonban a helyi nemzeti bizottságokra hárul. Szem előtt tartva a társadalom tényleges szükségleteit, a társadalmi szervekkel és a különféle intézményekkel egvü’tműködve a nemzeti bizottságok feladata a népműlési munkál is úgy szervezni. Irányítani és ellenőrizni, hogy — a helyei viszonyoknak megfelelően — a lehető legjobban érvényesüljön mind a párt irányvonala, mind a népművelési törvény. BALÁZS BÉLA
