A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)
1963-11-17 / 46. szám
Igazságszolgáltatás (Csallóközi a középkorban péWci*) Harmincadik számunkban beszámoltunk a Dunaszerdahelyre tervezett „Csallóközt múzeum“ lehetőségeiről és nehézségeiről. A szerdahelyt tdős Antal Sándor a múzeum gondolatának leghűségesebb hordozója. A leendő múzeumra már régóta gyűjti az anyagot. Az alábbtakban a középkori Csallóköz Igazságszolgáltatásáról számol be. Kálmán király, akit tudománykedvelése miatt Könyves Kálmánnak neveztak, az 1095— 111S években nralkodott. 57. zz. dekrétuma szerint „boszorkányokról említést tenni nem kell, mert Ilyenek nem léteznek.“ Ez a felvllágesodoti férfiú, kortársaitól eltérően, mentes volt az effajta babonás előítéletektől és feltevésoktól, Igyekezett népét meggyózni a tévhitek ártalmáról, törvény alakiéban rendezte ezt a sok gyötrelmet okozó problémát. Sajnos a tiltó rendelkezés dacára még a XVII. század végén is folytak boszorkányperek a gyanúsítottak ellen. E tévh|t annyira Szégyenkő a XV. századból a várkonyl templom terén begyökereaodott a köxtudatba, hogy azt sem Írott, sem Íratlan törvény nem tudta kiirtani. Súlyosbította a helyzetet, hogy az egyház kép viselői sem ellenezték a bozzorkányperek megindítását, nem világosították fel a népet a babona ártalmáról. Bél Mátyás Írja le a következő esetet, amely az 1670-es években történt Va|ka községben: Nagy szégyen egy községre, ha abban valakit boszorkányblróség elé idéznek. Vajkén ez egyszerú gyanúsításra történt, melynek alapján a hatóság letartóztatott 70 nőszemélyt és elhatározták, hogy vlzpróbának vetik alá őket. A szemtanúk következőképpen beszélik el az eseményt: A szerencsétlen núkel a Dunának ahhoz a szakaszához vezették, ahol a folyam vize lassabban folyt, azonban a víz mélyéségét nem ismerték. Itt az elfogott nőket vetkózésre kényszerltették, s csupán az ingüket hagyták meg. Ezek után kezüket és lábukat összekötözték és kötélen egyenként a Duna vizébe dobták őket. Testsúlyuknál fogva természetesen alámerültek. Az alámerült nőket a rájuk kötött kötéllel a vízből kihúz ták és mint ártatlanokat, illetve a vlzprúbát kiállottakat hazabocsátották. Azok a nők, akik nem merültek a víz alá, hanem a felszínen maradtak (valószínűleg azért, mert tudtak úszni), a vízből kihúzták és mint boszorkányokat a helyszínen elégették, mivel bűnösségük beigazolódott: nem állták ki a vlzprábát. Ez a kísérlet egész nap tartott. Egy szerencsétlen nő úgy merült a folyam vizébe, hogy mire kihúzták, már megfulladt. Halálát a vízpróba elvégzésével megbízott szolga okozta. A parton álló nézű tömeg, főképpen a nők, inegbotránkozva a hatósági közegekre vetette magát és azokat ütlegelni kezdte, mire a kirendelt karhatalom a tömeget szétoszlatta és így véget ért a szomorú esemény. A boszorkányperek közöl különösen érdekes Thassy Zsuzsanna esete, aki boszorkány hírében állott. 1693. novembor 20-án máglyahalálra ítéltetett. s 1893. novombelr 21-én Komáromban megégették. Az Igazságszolgáltatás terén ez idó tájt rendkívül zavaros viszonyok uralkodtak. A job bágy elsőfokú bírósága a földesúri szék volt, melynek ítélete ellen a megyéhez fellebbeztek. A jogszolgáltatás terén külünösen a lopásra A XIV. században gót stílusban épült római katolikus templom kimondott kegyetlen büntetések és a boszorkányperek kötik le figyelmünket. A tolvajlás kegyetlen fenyítéséből következtethetőleg a tulajdon- és vagyonbiztonság nagyon gyenge alapon állott abban az Időben. Ennek oka a rossz szociális helyzet, a néptömegek nyomora volt. Komárom városának jegyzőkönyvei szerint a tolvajok gyakran halállal lakoltak bűneikért, csak néha válthatta meg magát pénzen (60 frt) a halálbüntetéstől. ANTAL SÁNDOR Dresdai riport 1045 február éjjelén, tehát közvetlenül a második világháború befejezése előtt — angol—amerikai bombatámadás érte Németország egyik legrégibb és legszebb városát. Nem sokáig tartott a támadás, de Drezdára annyi bomba hullott, hogy rombadőlt az óváros, világhírű központjával. a Zwlngerrel — beleértvén az ugyancsak híres Semperbaut Is (nevét építészéről, Gottfried Sempertöl nyerte), melyben a világhírű „drezdai galéria“ volt. A történelmi Í8lak romhalmazzá váltak. A Zwinger ma mégis áll és újból szép. Udvarán újból működik vlzsugár játékával a Nymhenbad, a Semperbau meg teljesen felépült — méghozzá — eredeti ulakjában. 1955. június 29-én kezdték építeni, 1956, június 3-án már megnyílt az egyik szárny, I960 októberében pedig a drezdai mügyűjtemény nógyszázadlk évfordulója alkalmából — az egész híres galéria. A képtár megnyitását az tette lehetővé, hogy 1955-ben a szovjet kormány visszajuttatta a hadsereg által megmentett világhírű képeket. A képtár forgalma ma nagyobb, mint valaha volt. A Zwinger lovasszobra előtt sűrű sorokban állnak az autóbuszok és személyautók. Igen sok Itt a csehszlovákiai látogató, akik útjukat rendszerint tovább folytatják Lipcse meg Meissen felé. A drezdaiak a Semperbau bejárata előtt elterülő Theaterplatzot, ahol a lovasszobor áll, egyszerűen Cedok- Platznak nevezték el, mert rendszerint Itt vernek tábort a csehszlovákiai autóbuszok. A forgalomra ml sem jellemzőbb, mint hogy egy jó óráig tartott, amfg egy csoporttal a képtárba be tudtam jutni. A mai drezdai képtár jBllege — „régi mesterek galériája“. A francia lmpreszszlonlsták a pllnltzt kastélyba kerültek, de még bővebb mértékben kapott benne helyet a XVII. század művészete, főként a németalföldi, kisebb mértékben az olasz mesterek. Rembrandt 12 eredetivel. Rubens 16-al, Van Dyck 10 képpel szerepel, de megtaláljuk mellettük Verméért Frans Halsot és a többieket Is. A drezdai képtár leghíresebb darabja kétségkívül Raffael. Slxtusl madonnája. Mérete 2,65X1,96 tn. Egy ízben valamelyik nyugati tőkés megkérdezte a képtár Igazgatóját: mennyire becsüli a Raffael kép értékét, mire az másik kérdéssel válaszolt a kérdezőnek: mennyire becsüli ön a nap értékét? Valaha, amikor egyik szász fejedelem megvette a képet, azt mondják 12 000 000 zechinost, tehát 6000 ló értékét fizetett érte. A kép előtt állandóan nagy csoportok állanak, néhányan órákon át nézik a képet, nehéz Is betelni szépségévelt A drezdai képtár ma újból a vllágérdeklödés központjában áll. MARTONVÖLGYI LA$ZL0 17
