A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)
1963-11-10 / 45. szám
A „látható meleg“ kifejezés első pillantásra talán szokatlannak tűnik, bár a meleget valóban gyakran láthatjuk. Például a felhevített acél vörösen vagy egész fehéren izzik. Szabad szemmel azonban csak a magas hófokú meleget láthatjuk — rendszerint úgy 500 Celsius-fokon felül, amikor az izzó tárgy látható sugarakat bocsát ki. Látásunk nem teszi lehetővé a normális szobahőmérsékletre melegedett (20 C°) tárgyak felmelegedésének megfigyelését, bár ez néha nagyon hasznos és célszerű lenne. A villanyszerelők például bizonyára szeretnék látni, amikor melegedni kezd az elektromos vezeték valamelyik csatolása, hogy meghúzásával megelőzzék az üzemzavart. A villanymotorok tervezői is szívesen látnák előre, hogy a motor különböző részei milyen arányban melegesznek. Tény, hogy minden melegedő test különféle hullámhosszú elektromágneses- sugarakat bocsát ki, amelyeket láthatóvá lehet tenni. Am az alacsony hőfokon történő sugárzás láthatóvá tételét szolgáló berendezések nagyok, bonyolultak és drágák. A Csehszlovák Tudományos Akadémia Elektrotechnikai és Optikai Intézetének dolgozói nagyon ügyesen oldották meg a transzformátorok és villanymotorok alacsony hőfokon történő hőváltozásainak láthatóvá tételét. Kísérleteikhez már a 19. században ismert optikai módszereket használtak. Módszerük a fénynek valamilyen közegben történő törésére van alapozva. A fénytörés nagysága és jellege ugyanis melegedés hatására megváltozhat. Ha a felmelegltett felületet párhuzamos sugárnyalábbal világítjuk meg, a megváltozott fénytörés helyén eltér a sugarak iránya. S ha az eredetileg párhuzamos sugarak képét beárnyékoljuk, feltűnik az elhajló sugarak képe, vagyis láthatóvá válik a felmelegedett részeken a fény törése. Átmeneti bOjelenségak kát felmelegedő, folyadékba merített porcelán bangeren Látható meleg Mitjelent-EURATOM Az atomenergiinak Ipari, mezőgazdasági, orvostudományi, valamint hadászati kihasználásában elért gyors haladás a nemzetközi életben kifejezésre jutott. A tőkés államok az atomenergiában kitűnő eszközt láttak poziclúik megerősítésére. Ezért a tőkés világban nagy hajsza Indult az atomenergia forrásai és fejlesztése ntén. Ez jót kifejezésre az Európai Atomenergia Szövetségben is. Angol elnevezése alapján (Enropen Atomic Energy Community) közhasználatban röviden Euratomnak nevezik. Az Euratomra vonatkozó szerződést Franciaország, a Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luzemburg a közös piacra vonatkozó szerződéssel egyldőben, 19S7. március ZS-én Írták alá Rómában. Az Euratom célja az atomenergia fokozott előállításéhoz és az ezzel kapcsolatos találmányok hasznosításához szükséges műszaki feltételek megteremtése a tagállamok egyflttműködése útján. Eszerint az Euratom kifelé olyan szervezetnek mutatkozik, mely csupán gyakorlati gazdasági okokból Jött létre azzal a céllal, hogy elég energiaforrást biztosítson tagállamainak. A szerződés szerint az Euratom tevékenységi köre a következőkre terjed ki: az atomkutatás támogatása, az Ismeretek és tapasztalatok terjesztése, a beruházási tevékenység koordinálása, közős beruházási programok kidolgozása, közös atomerőművek létesítése, az ásványok, nyersanyagok és különleges hasadó anyagok (plutonium és dúsított arán) kizárólagos joggal való beszerzése és elosztása, biztonsági ellenőrzés. A szerződés értelmében egy évvel életbe lépése után a hasadó anyagokra és az atomipar részére szükséges egyéb termékekre vonatkozóan a tagállamok között meg kell teremteni a közös atompiacot (behozatali ás kiviteli vámok és mennyiségi korlátozások eltörlése, közös vámtarifa). Az intézmény szervezete hasonló a közös piac szervezetéhez. Szervei a következők: közgyűlés, a tagállamok -képviselőiből álló Tanács, az öttagú Európai Bizottság mint végrehajtó szerv, amelyet munkájában a 20 tagú Tudományos és Technikai Bizottság támogat, továbbá a 7 tagból álló Bíróság, valamint a Gazdasági és Szociális Bizottság. Az intézménynek két költségvetése van: igazgatási, valamint kutatási és beruházási költségvetés. Az utóbbi kiadásait Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság egyenként 30 százalékban, Olaszország 23 százalékban, Belgium 9,9 százalékban, Hollandia 6,9 százalékban és Luzemburg 0,2 százalékban fedezi. A beruházásokra fordítandó alaptőke 215 millió dollár. A beruházások fedezésére az Euratom a tagállamokban és más államokban kölcsönöket vehet tel. A szerződés nem tesz különbséget az atomenergia békés és katonai célú felhasználása között, és ezért az Euratom az atomfegyverkezés szolgálatéba is állítható. A Bizottság 1958. július 9-1 első jelentése szerint az Euratom területén felépült vagy tervezett 8 ipari atomreaktor kapacitása 800 megawatt (azóta persze megnövekedett). A hat állam urántermelése évi 700 tonna volt akkoriban az Amerikai Egyesült Államok 8000 tonnájával szemben. Az Euratom az Amerikai Egyesült Államokkal 1958. június 24-én előzetes megállapodást, majd november 8-án egyezményt Irt alá, amely közös 10 évre szóló programot tűz ki az atomkutatásra és a reaktorok építésére. Az első öt évben 100 millió dollárt ruháznak be 50—50 százalékos megosztásban, és e megállapodás szerint 1963-lg a reaktorok kapacitása eléri a 1000 megawattot. A második ötéves időszakban a beruházások összege 350 millió dollár. Az egyezmény alapján az Amerikai Egyesült Államok 20 évre biztosítja a fűtőanyagot. Az Euratomhoz való csatlakozás formálisan lehetővé von téve valamennyi európai országnak. Csakhogy az Euratom jellege és szoros kapcsolata a többi, szocialista országok ellen irányuló nyugateurópai szervezetekkel, lehetetlenné teszi a szocialista országok tagságát ebben a szervezetben. Ebből nyilvánvaló, hogy az Euratom is Nyugat-Európa politikai-katonai integrációjának, egységesítésének egyik alkotórésze. A Szovjetunió mér többször rámutatott erre a tényre, és felhívta a figyelmet arra, hogy az Euratom nem járul hozzá az európai országok gazdasági és politikai együttműködéséhez. Ellenkezőleg, megnehezíti az enrópal biztonság kérdéseinek megoldását, mert e kérdések megoldási módja nem kereshető egyes országoknak más európai országok ellen Irányuló tömörítésében. Márpedig az Euratom is lényegében a nyugat-európai országok e célból történő tömörítése. Dr. BALOGH-DfiNES ÁRPÁD A hőváltozások láthatóvá tételára irányuló kísérleteknél az EF Meopta refraktográfot használták a kutatók. Ezt a műszert eredetileg más célokra tervezték, ezért kissé át kellett alakítani. A kísérletekkel tulajdonképpen a refraktográf felhasználósának lehetőségeit is kiszélesítették, mert a kutatóintézet dolgozói által klklsérletezett módszereket az ipar bármely területén — de főleg a gépészetben — használni lehet. Az említett módszer további előnye, hogy a hőváltozósok azonnal megjelennek, s így a nagyon gyorsan lefolyó hővóltozásokat is meg lehet figyelni és fényképezni. A Svét v obraiech nyomán
