A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)
1963-11-10 / 45. szám
Számvetés fegyelmezetten: Rozsnyó egy személyben város ás járási székhely. Mint ilyen, rendelkezik egy népes vezeti! réteggel. Mennyi lehet ex? Ha egybevetünk funkcionáriust, hivatalnokot, tanltét, orvost, mérnüküt, kultérmnnkást, égy ezerre tehető azok száma, akik hivatva lennének a szellemi élet kerekét forgatni. Mennyire forog ez a kerék? Falon, városon a nemzeti bizottság, a művelődési otthon hivatott a művelődést előbbre vinni. Bonyolultabb ez ott, ahol egyéttal járási székhely la a város. Miért?! üsszefonédnak az intézmények és ebbél eredően senki, semmiért nem felelős. Rozsnyén a vérosi nemzeti blzottség elnöke, Molnár Béla elvtárs a tőle megszokott szenvedélyességgel sorol fel mindent, ami röviden felsorolható. Méltat és jelent Az építkezés rövidre fogott vázlata világos vonalakkal mutat|a be, mit lehetett tenni a felszabadulás éta. Vargadombi Ez az új telep. Most kétszáz család lakja. Pelenkaváros volt a neve az építkezés befejezése után. Most Parkváros lehetne. Több ezer díszcserjét ültettek Itt a lakúk. Közművelődés, kultúrál A városháza második emeletét korszerűen átépítve városi művelődési otthonnak nevezték ki. Ez évben már hozzáértő vezetőt is kapott. Az igazgatú Varjú jézset. Ezenkívül van még a városban egy bár-kévéház: Karszt széllé. Majd a Gömör-Orava vendéglő, borozúval. A Havran-korcsma. A Volovec étterem. Ezeket sofolja fel Molnár elvtárs, mint a művelődés lehetőségeit. Történtek kezdeményezések a klubélet megteremtésére , de sem a bányatelepen, sem bent a városban nagy eredményt nem értek el. Alakul a kép vagy inkább tagolódik a beszélgetés alatt? Molnár elvtárs hivatali szobábája lassan megtelik felelős vezetőkkel. Labancé István, a volt Városi, most járási Múzeum Igazgatója, Vajda, József, a járási Művelődési Otthan igazgatója, a Csemadok járási titkárai, Sxőllős Sándor és Bohus László, és Varjú Júzsef, a városi Művelődési Otthon vezetője. Az együttes vélemények tagolják a közművelődés képét. Fölöttünk, a második emeleten a díszes előadóterem. Valamikor, egy központi bizottsági határozat értelmében, a Magyar Területi Színház flékrészlegét kellett volna itt elhelyezni. Az akkori dogmatikus Időkben olyan segítséget kapott ebben a törekvésben a város a járási szervektől, hogy egy juhász nevezetű ember eldöntötte: Már bizony Rozsnyén a komáromi színház részlege nacionalizmust szüli így volt. A megváltozott idők nem tűrték meg e régi nézetet, de ama járási döntés máig érvényben maradt. Alakni, tagolódik a kép. A rozsnyél énekkar 99 éves korában vegetatív életét éli. Nincs közős pártolója. Az utóbbi kilenc évben a Csemadok próbálta felszínen tartani, de ma azon áll vagy inkább bukik, hogy nincs karnagya. Klubélet, általános szellemi pezsgés nincs. Ml van? Működik a nemzeti bizottság mellett egy összeforrott kollektíva, amely a polgári ügyeket intézi. Ez a társadalmi közösség hasznos és áldozatkész nevelőmunkát végez. Tagjai nemcsak a házasságkötések, névadó ünnepségek alkalmával működnek közre, de tanácsadésxerepet is vállalnak. Külön problémája ugyanis Rozsnyónak a 700 cigány származású polgár. Velük szemben valóban sok türelem, megértés szükséges. A szellemi áramkör őket Is be kell, bogy fogadja mágneses terébe. A járást Művelődési Otthon munkája leginkább a termelés szakaszára tolódik. Ex Is fontos. Oa Vajda jézset Igazgató szerint, tőlük zaba nem kéri számon senki a kultúrát. Fontos a plakát, transzparens, hirdetőtábla, röplapok. Pedig az Intézmény júl képzett emberekkel rendelkezik, és igen gazdag segédeszközökkel. A Csemadok? A színjátszás talán most újra Indul, hiszen Krausz Zoltán személyében képzett rendezőjük lehetne. Klubélet, művelődési pezsgés már nem tapasztalható. A diákság tanuláson kívüli művelődése is széttagolt. Nincsenek magas színvonalú Önképzőkörök, szellemi viták. A maga szakaszán ugyan a kilencéves magyar Iskola mindent megtesz. Karéneklés, tánc nem hiányzik. Ezenkívül az iskola plonlrszervezete Is első a járásban. Oe mégis csak elszigetelt jelenség ez, mert Bocsarszky Pál Igazgató és Strauss Gizella plonlrvexető, ha meg is tesznek mindent az ügy érdekében, a falakon belül marad a haszon. Ugyanígy az egészségügyi lskoléban. Rékai tanárnő kezdeményezése, hogy Irodalmi kör alakult a diákokból. Külön kis áramkörök. Nem képesek bekapcsolódni a város sürgető igényébe.. Bár ez az Igény nemigen észlelhető. Ki Igényli, mondjuk az egészségügyi Iskolások szándékét, hogy Irodalmi színpadot létesítsenek. KI például azt, hogy az énekkar megérje a századik évfordulót? Ggy test a dolog, mintha a k:zlöny mezsgyéi határolnák el egymástól a törekvéseket. Vélaszt kérünk a közművelődés nevében... Egy főmérnök gondjai: A rozsnyól vasércbányák üzemi főmérnöke Batta István. Születési helye Feled. Műszaki tanteretek és a diploma megszerzése: Ostrava. Véleményét akartam tudni, 0 a gondjaival kezdte. A kétórás beszélgetés alatt, reggel hattól nyolcig, huszonkét telefonhívás, ugyanannyi Intézkedés. Személyesen tizenegy alkalommal keresték fel ez Idő alatt. Eközben a gondok felsorolása: Balesetvédelem! Nehéz megoldani, ha maga a bányász nem tartja be a legelemibb szabályokat. Munkaerőhullámzás. Iskolázás, nevelés gondjai. Hivatástudat. Pénz. Ezernyi megoldatlan gond, ami mind az értelemre vár. Eszmecserék, szellemi viták, közügyek, művelődési Ide térek, mert hiszen a termelés felsorolt gondjaiban elsősorban az Igazodik el, aki tökéletesen ismeri. Ebben az estben csak tanúnak kérem Batta főmérnököt, akinek összegező válasza ennyi: szükség volna egy általános művelődési központra. Az üzemi klub nem képes ezt a szerepet betölteni. Százötven műszaki dolgozónk van. De nem laknak a telepen. Nincs szellemi együttélés, Így nem Is hathat az értelmiség szélesebb körben. Pedig a kultúra Igénye magas. Minden Itt játszó színházat megnézünk. Hetente kétszer moziba járunk. Ha egy cintényért összeülnek, ott vagyunk. Eszmecserék? Szellemi viták? Ilyesmi nincs. A hivatási Ez marad. Es úgy látom Batta Istvánnak ez a legtöbb, bár nyugtalanul figyeli az általános szellemi élet pangását. Pedig vannak rpró áarmk:rök, csak a rész nem bír egyesülni egésszé. V Múzeum: Fontos tényező a művelődés szempontjából. Bér Inkább csak a bányászati, mint a társadalmi vonatkozású ismereteket dolgozza tel, mégis jelentős szerepet tölthetne be a város közművelődésében. A múzeum köré csoportosult szakmai értelmiség aktív és Igen jelentős munkája nincs hatással a város szellemi életáre. Labanca István igazgató ezt úgy értékeli, hogy az a munka, amit a különböző szakkörök végeznek, snkkal szélesebb körben mutatkozik meg. Ezt nem Is vitatom, hiszen a beszélgetés közben a kassal vízművek mérnöke keresi fel a múzeumot, mivel a barlangkutatók csoportja pontos képet tud arról adni, mennyi is az értékes vízmennyiség a környékén. Ez az érdeklődés valóban azt bizonyltja, hogy az értelmiség nem pihen, megtalálja helyét, még akkor is, ha nem egy központi Igényű szándék ösztönzi. A múzeum Is egy kis mágneses pont, mely kialakult a nagy mágneses mező hiányában. Hangyaszorgalmú munkát végez a maga területén. Több ezer társadalmi vonatkozású anyag vár itt feldolgozásra. A munkásmozgalom különböző dokumentumai kérnek helyet és szakembert ... Felelősség: A városkép elnagyolt lehet. Kimaradhatott sok fontos körülmény, apró de lényeges emberi szándék. Odakűnn jártam a Nyerges-hegy alatt Molnár elvtérssal, ahol a vadásztársulat pihenő parkja van. Egy újabb kulturéUs pólus. Góc. Agyaggslamblövészet, sétányok, halastó. Az őrtorony Nevessetek Molnár Béla elvtárs jó Szerencset kíván egy villaszerű épület, ketrecben két róka meg egy bagoly. De mindez csak akkor jó, ha része az egésznek. Es most idézek a város krónikájából: ......... a társadalmi életet a közös érdfk céljából történt társulások mozdították elő. A folytonos eszmecsere, mely a társulatok körében folyt, a kevésbé művelt és tapasztalt polgárnak alkalmat adott a tanulásra ... “ Szaretem ezt a várost. Talán nálam senki Jobban nem szeretheti. De mert szeretem, áppen ezért kívánom, hogy több folelősséget éressen önmagéval szemben. GYURCSÖ ISTVÁN (Foto: Varga Gy. Vajda J. és a szerző)
