A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)
1963-11-03 / 44. szám
150 évvel ezelőtt született a múlt század nagy müvészforradalmalnak vezéralakja, Wagner Richard zeneszerzfi, költő, filozófus és dramaturg. Életcéljául az új opera-stílus megteremtését tűzte ki. Véget vetett a könnyed, látványos, csak szúrakoztaté dalművek sorának* s megteremtette az egységes cselekményű, komoly mondanívalöjú zenedrámát. A kisebb jelentőségű kezdeti sikerek után a „Bolygó hollandi“, a „Tannhäuser“, a „Lohengrin“, a „Mesterdalnokok“, „Tristan és Isolda“, a „Nibelung gyűrű“ és a .,Parsifal“ jelentik fejlődésének egy-egy állomását, S vele született meg tulajdonképpen a német nemzeti opera, melynek hőse mér maga a német nép. Wagner a szövegkönyveit is saját maga irta. Valamennyi irodalmi remekmű. Wagner előtt az operák nagy és kis áriákból, recitatívókból, duettekből, indulókból, táncokból, finálékból, egyszóval különféle ún. lezárt zeneszámokból állottak. Wagner zenéjének vastag fonatából sem hiányoznak a régi operaírás eme kellékei, de azok sohasem öncélúak, hanem összefüggő, „végtelen dallamként" követik a dráma menetét. Wagner a német művészvilágnak Goethe óta talán a legnagyobb alakja volt. Születésének 150 évfordulóján az egész világ cső dálattal emlékezik ró. Kántor Antal, Kassa Richard Wagner a német zenekül tésxet nagy alakja ROkk Gabika és Leopold Rudolf a „Negyvenéves fiatalember“ című zenés vígjáték főszereplője Két 150 éves évforduló 2. Október 3-án este Komáromban a rendeltetésének átadott új Művelődési Otthonban Verdi-estet rendeztek. A komáromiak a nagy olasz zeneszerző születésének 150. évfordulóját méltón akarták megünnepelni: vendégszereplésre meghívták a bratisla vai Nemzeti Színház szólistáit. Az előadás előtt a nézőtér méhkashoz hasonlított. Minden szék megtelt. A nézők arcán várakozás és érdeklődés ült. Mindenki látta a kát nappal előbb bemutatott TV-filmet Verdi életéről. Az érdeklődők most zenéjét akarták hallani. S csemegének Ígérkezett a bratislavai művészek fellépése is. Végre szétnyílt a függöny. A közönséget Neuman tanár üdvözölte szlovák és magyar nyelven. A műsor ismertetése a későbbiekben sajnos csak szlovákul folyt, s Így sokan nem értették meg az előadást. A nézők nem egyszer néztek hihetetleuül össze: mi az, Komáromban már nem akad konferáld, aki két nyelven beszél? Oe sajnos, nemcsak ez volt az egyedüli „sajnos“. A későbbiekben ugyanis a zenét egy árva zongora jelentette, s az átélt művészi előadások helyett papírról. olvasott s énekelt árlaszővegeket kaptunk. Ez alól csak Svobodová és Beránek művészek voltak kivételek, akik egyébként is a legsikeresebben szerepeltek. A taps tehát sokszor nem az előadóknak, hanem csak a zeneköltőnek szólt. Ma, a televízió korában mér a vidék sem fogad el akármit. A zenekart nem pótolhatja teljesen a zongora, s a kosztümöket sem a szürke utcát ruha, s a sárga félcipő. S kottával kézben ide-oda mászkálni a színpadon s énekelni — még 150 év távolságából is sértés a nagy olasz zeneszerzővel szemben. Cséplő László, Komárom Űiécói ó/zínhá/zi tevéi Az Idei őszi bécsi színházi évad három árdekeszáget, — ahogyan azt nyugati újságíró körökben mondani szokták, — három storyt tartogatott a szenzációt kerező és mondjuk meg őszintén, szenzációt hajszoló bécsi közönségnek. A főcsemege: a 75 íves íenállásét Un neplő és állami támogatással möködfi Burgtheater két nagysxabásó premierrel, az „Eszter“ és a „Világszínpad“ című nyugaton nagy sikert aratott müvekkel láp a közönség elé. Azt talán nem Is kell elmondanom, hogy pompás rendeléssel és szt&rparádéval köszönti a jubiláló szlnbéx a közönséget. A második érdekesség: a magánkéiban lévé Jozefstadt-Theatur, a Volkstbeater és a Rajmnnd-Theater anyagi csődje. A három szlnbéx kapni nehezen nyíltak meg az őszi évadra, a színházak csődbe jutottak, nem tudták fizetni a színészeket, a művészeket és a technikai személyzetet, akik zztrájkba akartak lépni. Hosszá tárgyalások után a sztrájkot csak az utolsó pillanatban elkerült az illetékeseknek megakadályoznlok azzal, hogy mindhárom magánszínház szubvenciót, anyagi gyors-segélyt kapott ás novembertől pedig engedélyezték a belápdljak húszszázalékos emelését. A harmadik szenzáció, és azt hiszem olvasóinkat ez érdekli majd a legjobban: Rökk Gabika premierje a Jozefstadt-Theaterben, mely a szubvenció segítségével megnyitotta a kapuit. — Hogy ki Rökk Gabika? A világhírű Benz cirkusz volt csillagának, majd a harmincas évek egyik legnagyobb revű és filmsztárénak, a magyar származású Rökk Marikának a leánya, aki a közel négyévtizedes sikeres színpadi és a háború alatti években nem éppen sikeresnek mondható politikai „szereplés“ után, ma a frankfurti, hamburgi és a müncheni revttszlnpadok sztárja. Neház a sztárgyermek sorsa . .. állapíthatjuk meg a Jozefstadt- Tbeater „Negyvenéves fiatalember“ cfmú zenés komédiájának a premierje után, melynek a zenéjét a hazánkban Is Jól Ismert Róbert Stolz szerezte, az egyik főszerepet pedig Rökk Gabika játszotta. A fiatal színésznőnek nehéz feladattal kellett mindjárt az első szerepében megbirkóznia. A nagy raflnáltságot, s ugyanakkor szentlmentalltást megkövetelő Igényes szereppel Gabika bizony nem tudott megbirkózni, mimikáié sokszor tipikusan a műkedvelők játékára emlékeztetett és ami tóién a legkínosabb volt: a kislány nem tud énekelni, s bizony nagyon Idegenül is mozgott a világsikert jelentő deszkákon. Talán naiva-azerep közelebb állt volna egyéniségéhez, a színpadon cgyügyően mozgú kecses alakjéhoz, mint az énekes komikus főszerep. Rökk Gabika tehetséges, de sokat kell ma|d a bécsi Színművészeti Főiskolán tanulnia — ahová ősszel rlatkozott be, — hogy világhírű mamája nyomdokában haladhasson FEDERMAYER ISTVÁN 17 Gloseppe Verdi — J. Boldlnl olasz impresszionista festő munkája
