A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)

1963-11-03 / 44. szám

Nem mumus

a matematika

Valóban olyan nehéz dolog a matematika? Sokan mondják, hogy a mtematikának neki kell ülni és mindennap megoldani néhány példát, különben nem megy a dolog. Ez igaz. A matematikát nem lehet „bemagolni“, azt érteni kell. S hogy bebizonyítsuk, aki érti a matematikát, maga is íel tud fedezni ezerféle érdekes fogást és trükköt a számokkal, szovjet forrásokból kiválasztottunk néhány példát. Lám, a matematika egészen érdekes Is leheti

Mindenki tudja, hogy ha tízzel szorzunk, a szorzandó után egyszerűen egy nullát Írunk. Próbáljunk hasonló módszerrel számolni olyan esetben, amikor a szorzó nagyobb szám, mint tíz. Például ha tizeneggyel szorzunk egy kéttagú számot elég, ha a szorzandó két tagjának összegét a két tag közé tesszük.

34XII“374; (3 + 4“7)

53XIX“583; (5 + 3“8j

Ha a szorzandó tagjainak öszszege nagyobb, mint 10, akkor

Az egészet összeadjuk: 250+ + 58 “308. Ez az eredmény. Egy másik példa: 18X13; 18 + + 3-19; 190; 8X3-18; 190 + + 18-208.

az eredményben az első számot 1-gyel növelni kell.

84X11-924; (8 + 4-12)

58X11-838; (5 + 8-13)

Ugyanilyen könnyen szorozhatunk nagyobb számokat is, pl; 413 527X11. Az első és utolsó szám ugyanaz marad, vagyis

4..... 7 és közéjük beírjuk minden két szomszédos szám összegét: 4 + 1 — 5; 1 + 3 — 4;

3 + 5-8; 5 + 2-7; 2 + 7-9. Az

eredmény tehát 4 548 797. Ha a két szomszédos szám összege nagyobb mint 10, akkor az előtte lévő számot 1-gyel növelni kell.

Két kétjegyű, 10 és 20 közé eső szám összeszorzásánál még egy egyszerűsítést használhatunk. Például: 17X18. A szorzandóhoz hozzáadjuk a szorzó egyes helyértékű tagját: 17 + + 8-25. Hozzáírunk egy nullát: 250. Az egyes helyértékű tagokat összeszorozzuk: 8X7 — 58.

Még könnyebb szorozni az olyan számokkal, amelyek egyenlő tízes értékűek és az egyes belyértékű tagjaik összege 10. Például: 73X77 vagy 42 X X48. Először a tízeseket szorozzuk össze, úgy, hogy a második tagot 1-gyel növeljük. Az eredményhez hozzáírjuk az egyes hely értékű tagok szorzatát.

Például: 74X78; vagyis 7X7 + + 1 vagyis 7X8-58. 4X6-24. Az eredmény 58 24, vagyis 5624.

52X58; 5X6-30; 2X8-18;

az eredmény; 3018.

A Svet sociallzmu nyomén —duba—

Mit jelent

ENCIKU KA

Pacom in Tonis — Bökő a Földön

Encikllka (görög sző) pápai körlevél, mely rendesen általános érdekli egyházi, de világi kérdésekkel Is foglalkozik, és kifejezésre juttatja az lrányadé katolikus álláspontot. Nevüket bevezető szavaikból nyerik. A Pacem In Terris — Béke a Földön nevű encikllka a katolikus egyház egyik legjelentősebb enclklikájának mondható. Kiadta XXIII. János pápa ás minden Jóakaraté emberhez intézte.

Az encikllka vlzzgálat tárgyává teszi az emberek, valamint a nemzetek közötti kapcsolatokat, ás olyan elveket állít fel, amelyekre valamennyi ember békés közösségét fel lehet építeni. Ezek ez elvek az encikllka szerint: Igazság, Igazságosság, szeretet ás szabadság. Figyelemre máltá, hogy nem sorolja közijök a bitet, pedig az előbbi pápák enclklikálban a hit volt a fű követelmény.

Az encikllka abból a fö elvből indul ki, hogy minden emberi lány ésszel és szabad akarattal megajándékozott személy. Az ember sérthetetlen Jogok és kötelességek alanya. Az emberi jogok közé sorolja főképp a létre, emberhez méltó életmédra, a kulturális Javakban való részesedésre stb. való Jogot. Gazdasági, szociális kérdésben továbbra is a magántulajdon álláspontján áll, beleértve a termelési eszközök magántulajdonát Is. — Megemlékezik korunk Jellegzetes vonásairól Is, és ilyennek tekinti a munkásosztály gazdasági, szociális emelkedését, a nőik belépését a közéletbe és számos, azelőtt más nemzetektől uralt nemzet felszabadulását. Tehát lényegében ügy Jellemzi korunkat, mint a szocializmus.

A továbbiakban az encikllka foglalkozik a legfontosabb kérdéssel, a politikai közösségek közötti kapcsolatok kérdésével. Hangs&lyozza, hogy egyik közösség sem tektntbetl magát fölérendeltnek a többi közösségekkel szemben, és a fejlettebb államoknak kötelességük segíteni a kevésbé fejlett országokat. Ha pedig az államok között érdekellentétek merülnek fel, nem erőszakkal, hanem kölcsönös megegyezéssel kell azokat megoldani. Rámutat, hogy a nemzeti érdekeket alá kell rendelni az általános emberi érdekeknek. A nemzetiségi kisebbségeknek és a politikai menekülteknek pedig ugyanolyan Jogokban kell részesülniük, mint a többi polgároknak.

Azután azt a követelését nyilvánítja, hogy szüntessék meig a nemzetközi feszültséget, ás teremtsék meg a bizalom légkörét. Ennek előfeltétele — az encikllka szerint — a fegyverkezési verseny megszüntetése. Ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet az atomfegy verek pusztító hatáséra, és követeli, hogy hagyják abba a lázas fegyverkezést, s tiltsák be az atomfegyvereket, hogy sor kerüljön az ellenőrzéssel biztosított leszerelésre. Ennek érdekében minden emberhez fordul, különösen az államférfiakhoz.

Utolsó részében az egyház arra buzdítja híveit, hogy vegyenek részt a közéletben, sajátítsanak el tudományos és szakismereteket, valamint technikai tudást. — Amikor az encikllka arra buzdítja híveit, hogy vegyenek részt a közéletben, tudatában van annak, hogy a híveknek érintkezniük kell más gondolkodésúakkal. Ezért a katolikus egyház megengedi híveinek, hogy együtt működjenek olyan mozgalmakkal is, melyek hasznos gazdasági, szociális és politikai célokat követnek, még ha ellentétes Is politikai felfogásuk.

Az enciklikának új eleme, hogy a katolikusoknak megengedi idegen (értsd szocialista) társadalmi rendszerekkel való együttműködést, és Így tulajdonképpen elfogadja a kommunista és nem kommunista államok közötti békés együttélés elvét. Mivel okolja meg a Vatikán ezt a lépést? Az Osservatore Romano, a Vatikán lapja azzal magyarázza, hogy az encikllka különbséget tesz „tévelygés“ és „tévelygők“ között. AZ egyház ellenszegül a tévelygésnek, de ez nem gátolhatja a tévelygőkkel való együttműködést a mindennapi élet kérdéseiben.

Az encikllka tartalmából kitűnik, hogy sok tekintetben összhangban van a világbéke-mozgalommal, melyet a szocialista országok kezdeményeztek. A Vatikán, nevezetesen XXIII. János pápa tudatára ébredt annak, hogy a néptömegek békevágyának egyre nagyobb a súlya, és az egyháznak lépést kell tartania ezzel a világmozgalommal, ha nem akarja elveszíteni a tömegekre gyakorolt befolyását. „Béke a Földön“ az első pápai dokumentum, mely teljesen a békének van szentelve, és ezért jogosan nevezik béke-enciklikának vagy a békés együttélés encikUkájának.

Az enciklikának világszerte nagy visszhangja volt. Ez azzal magyarázható, bogy benne kifejezésre futott minden jóakaratú ember békevágya. Ezért a szocialista országok is kedvezően fogadták. Azonban bosszankodva fogadták a béke-enciklikát a fegyverkezést szorgalmazó katolikus államférfiak. (Adenauer, De Gaulle, Franco) éa a szélső jobboldali kapitalista körök valamennyi kapitalista országban, s ezt kifejezésre is juttatták egyes jobboldali lapok. Kifogásolták, hogy XXIII. János megdöntötte mindazt, amit XII. Pius felépített (tőképp a Vatikán nyílt, kommunistaellenes irányzatát), és XXIH. János békepolltlkáját megengedhetetlen baloldaliságnak minősítették. — Mindez nem tudja elhomályosítani a béktj-encikllka nagy jelentőségét.

Dt. 8ALQGH-DENES ÁRPÁD