A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)
1963-11-03 / 44. szám
zetévei. Az illúzió — ismerethiány. A motorizmus lerombolja az előítéleteket, az illúziókat azzal, hogy közelhozza a világot hozzánk, megmutatja a helyünket a világban, s egészséges elégedetlenséget szül. S haladni csak az elégedetlen ember képes. 3 Lovas nemzet a magyar — mondják. Nemsokára motoros nemzet leszünk, s lesz velünk együtt minden nép. A motor annyira természetes kiegészítőjévé vélik a környezetünknek, mint valamikor a ló volt. Ez a lovas hasonlat egyébként akkor Jutott először eszembe, mikor hónapokkal azelőtt Runyán Jártam, s az agronómust keresve a határban levagdosott lólábakra s egész tetemekre bukkantam: a motorlzmus a lovak tragédiája. S rábukkantam az agronómusra is. Ott szalonnázott őseinek kőnyugalmával egy szántás végében, s mellette ott állt egy kétszézötvenes Jáwa — ló helyett. Csakhogy a 16, ha hídon kellett átmenni, ha ingoványbán kellett tájékozódni — magától is megtalálta az utat. A motor irányítás nélkül biztos pusztulásba viszi utasát. A szakemberek célja ugyan egyre inkább az, hogy a motoros Jármüveket a lehető legkisebb megerőltetéssel, minnél kevesebb mozKováct István, a bátorkesxi tragédia tanu|a és résztvevőié emlékezik Ebben az évben 65 antő- és motorkerékpárvezető tanfolyam működik Bratislavéban dulattal — szinte csak szándékunkat közölve vele — lehessen vezetni. De a szándéknak akkor is Józanak kell majd lenni, ha ez megvalósul. Egyébként a motor a már idézett szellemként megbosszulja magát. Dürremat „Fizlkusok“-Jában a tudós Moeblus azon kesereg, hogy az emberiség a villamosságtanból csak annyit tud, hogy folkattantja a kapcsolót, ha tényre van szüksége, de lényegében a villamosság az emberek túlnyomó többségének tudatán kívül dolgozik. Legalább ennyire fenyegető, ha a motorlzmusból csak annyit értünk, hogy vezetni tudunk. Akkor kényére-kedvére pusztítanak és pusztíthatnak rajtunk a civilizáció betegségeként emlegetett Járműszerencsétlenségek. A számok itt is figyelmeztetők. Ez év augusztus végéig csak a komáromi járásban hetvenkilenc gépjárműbaleset történt, és ebből tizenkettő halálos kimenetelű volt. Az anyagiakban okozott kár: kllencvenhétezer-négyszáz korona. De ez a nagy szám is eltörpül az okozott tragédiák mellett. Kit ne rázna meg például a hetényl tizennyolc éves Senkár József története, aki születésnapján s esküvője előtt egy nappal lett motorkerékpárja áldozata. S még megrázóbb a bátorkeszlek esete. A Kolozsnémán szereplő tánccsoport harminchét tagja — kivétel nélkül fiatalok — a fellépés után késő este teherautóval igyekeztek haza. Az eső megeredt, a csúszós, felázott talajon csak lassan lehetett haladni. A baj így is megtörtént. Kovács István Csemadok-elnök, aki maga is szenvedő részese volt a szerencsétlenségnek, irtózva emlékszik vissza: Heten a felborult autó alatt maradtak, kettő közülük meghalt. Tizennyolc—húsz éves fiúk. A keszlek esetében a kocsivezető volt a bűnös. — De ne mindig a sofőrökben keressük a hibát — mondja Chodas Milan, a bratlslaval autóiskola Igazgatója. A szerencsétlenségekben rengeteg objektiv tényező is közrejátszik. Igen Jelentős közülük az utak minősége. A ml útjaink, sajnos, nem megfelelőek. Városainkban az utak túl forgalmasak és veszélyesek. Nincsenek aluljáróink. Köztudomású, hogy közelekedéshálózatunk jelen szakaszában már akadályozza a nemzetgazdaság fejlődését. S az okok? Különfélék. Általánosan ismertek között — mint például alkohol, gondatlanság stb. — Jelentős helyet foglal el az a — Jobb szó híján — virtusigény, amelyet másból nem tudok magyarázni, csak abból a Heisenberg tételből, hogy a modern ember a természetben egyre inkább saját magával kerül szembe. A meghódított természet egyre kevesebb ellenállást, harcot kínál. S a harc-, a virtus-igény a motorokban, a féktelen gyorsaságban, a kockázatban keresi a a teljesülést. S nemcsak ez a motorlzmus egyedüli árnyoldala. Valamikor a „marha“ szóval a kincset, a vagyont Jelölték. Most egyre inkább a motor, az autó kezdi kifejezni a Jó módot, a „rangot“. Jól emlékezünk a Kertesházak utcája című filmre. Egy orvos-házaspár látogatóba megy a szomszédba. Az út odáig körülbelül tíz méter, de autón mennek. Marcelházán B. Kálmán-nak három Jawa motorkerékpárja és egy Plonlr-Ja van. Chodas elvtárs szerint ezerkilencszázhatvanháromban körülbelül kétezer-száznegyvenöt ember kapott Bratislavában hajtási Jogosítványt. S e szám egyre szaporodik. De hányán járnak ezek közül a szomszédba autóval? Ismerek egy falut, ahol líét személyautó van. Az autók egész héten állnak, csak vasárnap használják őket a szövetkezeti tagok — templomba Járnak rajtuk. Ezekben az esetekben a motor, autó már a rangkórság eszköze és kifejezése. A motorlzmus befolyása az életstílusra nem mindig progresszív. 4 Lovas nemzet voltunk, motoros emberiség leszünk. A másfélezres lélekszámú Búcson „Találkozás“ Gyakori Bratislava utcáin az Így megcsúfolt személyautó minden harmadik embernek motorkerékpárja vagy autója van. Az öregebbek emlékezetébe még elevenen él az első búcsl motorkerékpár: tulajdonosa Domonkos József asztalos volt, aki már harmincnyolcban azon Járt udvarolni a szomszéd faluba. Némelyek tudják azt is, hogy „kfvaőkája“ először Gál Vilmos-nak volt 1953-ban, de ha ma vesz valaki egy motort, a kutya se figyel fel rá. Hozzászokunk motoros környezetünkhöz, mint a világűrben repülő szputnylkok tudatához. S azok észrevétlenül alakítanak át bennünket, területekben s kultúrákban gondolkodásra nevelnek, szétzúzzák velünk született proviclalizmusunkat, kicsinyességünket. s önelégültségünket. A televízió behozza a világot a szobánkba, a motor kivisz bennünket a világba. A valamikori elzártságból, személyes érdekek szabta kis körökből így nő ki az ember, Így nő valóban társadalmi lénnyé.
