A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)
1963-10-27 / 43. szám
Odvas fogak alkonya Néha megtörténnek Ilyen gyanús esetek; az egyik városkában vagy faluban tömegesen kezdenek romlani az emberek fogai. Az ok természetesen valamilyen külső körülmény. A tudósok ebből a feltevésből indultak ki, és kutatni kezdték a táplálék, de főleg a víz hatását a fogakra. Számúéi Cserkinszktj és Rafael Gabovics szovjet tudósok vezetésével egész tudós kollektíva vizsgálta e kérdést, megfigyeltek és kivizsgáltak közel 50 000 gyermeket. Néhány fárásban a lakosság körében fogzománc foltok fordultak elő. Érdekes, hogy itt a fogszuvasodás meglepően ritka Jelenség. Voltak ellenben városok, sőt járások, ahol a la kosság legnagyobb részének romlott a foga, azonban fogzománc foltokat egyetlen esetben sem fedeztek fel. A külső körülmények íéghajlat, táplálék, víz) vizsgálata bebizonyította, hogy az Ivó vízben lévő fluor koncentrációja hatással van a fogszuvasodásra. Minél kisebb a fluor koncentrációja az ivóvízben, annál több fogromlás észlelhető. MILYEN ADAG FLUORT? Egészen könnyűnek tűnik a dolog. Az Ivóvízben szabályozni kell a fluortartalmat! Am a probléma mégsem ilyen egyszerű.. Azok a szabályok, amelyek az emberi szervezet számára szükséges anyagok (még a cukor és a konyhasó Is) mennyiségét megszabják, fokozott mértékben érvényesek a fluorra. A fiziológiai mennyiségnél nagyobb adag a szervezet mérgezését és megbetegedését okozhatja. Hogyan határozzuk hát meg a legoptimálisabb adagot? A tudósok, a kísérletekből kiindulva -eddig csupán a feltételezett normális adagot állapították meg A kérdés kényes, mert minden szervezet másképpen reagál a felvett anyagokra. A szovjet tudósok úgy vélik, hogy a fluor hatása a fogakra a szervezet leggyorsabb és legjobban megfigyelhető reakciója erre az elemre. A fluor ugyanis lerakódtk a csontokban, és valószínűleg a gyermekek fizikai fejlődésére ts hatással van, előidézhet különféle megbetegedéseket és befolyásolja a csontok fejlődését és felépítését. Megállapították például, hogy az évekkel nő a fogak fluortartalma, maximumát 8 az integráció? Latin sző, («lanté*« általános értelemben: egyesülés, egyes részeknek egy egésszé valé egységesülése, beilleszkedés, politikai értelemben: egységesítés, beolvasztás. A nemzetközi politikában integráción az államok közötti nagyobb politikai és gazdasági egységek közös célok megvalésitására való kialakításét értjük. A szó közhasználaté értelmében a II. vllágháboré után jelentkező integrációs törekvésekről elsősorban Nyugat-Európa viszonylatában beszélünk. Ezeknek az integrációs törekvéseknek célja, hogy Nyugat-Európa országait politikai, gazdasági és katonád szempontból tömöritsék, és bizonyos közős intézményeket hozzanak létre közöttük. Nyugat-Európa integrációs folyamata az Amerikai Egyesült Államok pártfogásával indult meg azzal a szándékkal, hogy Nyugat-Európa államait amerikai vezetés alatt összefogja, integrálja és az Így kialakuló európai közösség szélesebb keretébe egyenjogú társként bekapcsolja Nyugat-Németországot is. A valóságban az integrúclő Európa kapitalista és szocialista országainak szembeállítására, vagyis Európa szétszakftására irányul. Az európai integrációs politika ily módon bozzájárult Európa kettéosztásához, Kelet- és Nyugat-Európa egymástól való elválasztásához és egyben a nyugatnémet felfegyverzés egyik hathatós eszköze tett. jóllehet az európai integráció amerikai kezdeményezés eredménye, az egyes integrált intézményeknél bizonyos fokú önállósulási törekvések mutatkoznak az amerikai tűlsállyal szemben. Nevezetesen az az igyekzet mutatkozik, hogy Nyugat-Európa az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió, e két nagyhatalom mellett mint én. „harmadik erő“ felléphessen a nemzetközi élei porondján. Különösen a De Gaulle vezette Franciaország Igyekszik erre és emiatt az Amerikai Egyesült Államok és Franciaország között bizonyos feszültség mutatkozik. Az integrúclő hirdetésével és valóra váltásával azt akarjuk bizonyítani, hogy a nemzeti szuverenitás korlátozásával lehetséges megszüntetni a kapitalista Európa válságát és megteremteni — kapitalista viszonyok között — a gazdasági és a szociális haladás új lehetőségeit. A politikai, gazdasági és katonai integráció gyakran összeszövődik egymással, s néha az egyik vagy a másik jelleg domborodik ki. Ez az európai integráció intézményeinek különböző jellegéből következik. Az európai integrúclő egyes intézményei: 1. Eszak-atiantl Szerződés (NATO), 2. Nyugateurópai Unlú (katonai és politikai), 3. Európa-Tanács (politikai), 4. Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet (OEEC), 5. Európai Fizetési Unió (EFU) 6. Európai Szén- és Acélközösség, (Montán-unió), 7. Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac), 8. Euratom (Európai Atomközösség), 9. Európai Szabadkereskedelmi Társulás. Nem vitatható, hogy a nyugat-európai integráciús törekvéseket bizonyos sikerek koronázták. Ez elsősorban abban mutatkozik, hogy a nyugat-európai gazdaságot számottevő mértékben sikerült integrálni, egységesíteni. Ennek kapcsán a nyugat-európai országokban általában emelkedett a termelés, és a lakosság élete is ennek megfelelően alakult. Ez persze nem jelenti, hogy azokban az országokban megszűntek az osztályellentétek és az embernek ember általi kizsákmányolása. Mivel a bizonyos sikereket felmutató kapitalista integráció végeredményben a szocialista világrendszer ellen irányul, a szocialista államoknak annál inkább meg kell valósítaniuk saját népgazdaságuk integrációját egybefogását, mert — tekintettel a termelőerőknek egyra jobban érvényesülő nemzetközi jellegére — csak Ilyen módon vehetik fel sikeresen a gazdasági harcot a kapitalizmussal, és csak így arathatnak végleges győzelmet a kapitalizmuson. — A kapitalista integrációval szembe kell helyezni a sokkal több lehetőséggel rendelkező szocialista integrációt! DR. BALOGH-DENES ÁRPÁD '••••••••••••••••••••••••••••••••»•••••••••a kb. a negyvenedik év körül ért el. Gabovics szovjet tudós sze rlnt a csontokban felhalmozódott fluormennyiség valamilyen formában összefügghet az aggkor kóros változásaival, pl. törékeny csontok stb. 1 LITER VlZ, 1 MILLIGRAM FLUOR A moszkvai, lentngrádl és kijevi Közegészségügyi Intézetek sok kísérletet végeztek állatokon, vizsgálják a mesterségesen elfluorosított víz hatását a testre és a szervezetre. Így akarják megállapítani: mennyi a legalkalmasabb adag ebből az elemből az ivóvízben. Az eredmények azt mutatják, hogy az optimális koncentráció szerint egy liter víznek egy milligramm fluort kell tartalmaznia. Közel 7000 gyereken végzett megfigyelések azt mutatták, hogy optimális mennyiségű fluort tartalmazó víz használata esetében 11—17 százalékkal csökkent a fogak romlása. A Svet soclalizmu nyomán - Prandl Sándor felvétele
