A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)
1963-10-20 / 42. szám
Mitjelent UNESCO Az Egyesült Nemzetek (ENSZ) 1946 éta működő Nevelésügyi Tudományos és Kulturális Szervezetét angol nevének (United Nations Educational, Scientific and Cultural Organisation) kérdődéiül szerint röviden UNESCO-nak nevezzük. Ez az első nagyarányú nemzetközi szervezet a szellem és a kultüra szolgálatában. Az ENSZ leg több állama egyúttal tagja az UNESCO-uak is. A szervezet a világ népeit együttmúdésre Ösztönzi a nevelésügy, a kultúra és a tudomány területén, s ezzel bozzájárul az Igazság, és az emberi szabadságok egyetemes tiszteletéhez. Ennek elérésére az UNESCO a következő fontosabb célokat tűzte ki maga elé: 1. az írástudatlanság felszámolása és biztosítása annak, hogy minden ember elsajátítsa a képességei kifejtéséhez szükséges elemi ismereteket; 2. az elemi oktatás kötelezővé tételének előmozdítása, a felnőttek iskolán kívüli oktatása és a foglalkozásukhoz szükséges továbbképzés feltételeinek megteremtése; 3. a nemzetközi felszültségek okainak tanulmányozása, és az emberiség egymásrautaltságának tudatosítása; 4. a tudomány fejlesztése és terjesztése; 5. az általános műveltség fokozása, terjesztése és a kulturális kincsek védelme; 6. az eszmék, emberi alkotások és személyek szabad forgalmának biztosítása. E feladatok végrehajtásának eszközei és médszerei az UNESCO- túl kezdeményezett nemzetközi egyezmények, a székhelyén működő közvetítő és tájékoztaté irodák, a nagy példányszámban kibocsátott monografikus és időszaki kézikönyvek és kiadványok, a világ különböző részein sűrűn megrendezett, különféle célú tanfolyamok, összejövetelek és konfreneclák, a gazdaságilag és kulturálisan fejletlenebb országokba küldött szakértők és bizottságok, a nemzeti létesítmények és tervek céljaira folyósított, főleg felszerelési támogatások, vándorkiállítások, továbbá a diákok, munkások, és szakemberek részére szervezett tanulmányi utazások és ösztöndíjak. A rendes évi munkaprogram végrehajtásán kívül az UNESCO három hosszabb időtartamra szélé, ún. nagy tervet dolgozott ki: 1. a latinamerikai elemi oktatás kifejlesztésére; 2. a sivatagi területek termékennyé tételére és 3. a Kelet és Nyngat kultúrájának kölcsönös megbecsülésére. As UNESCO fé szervei a Közgyűlés, a Végrehajtó Tanács és a Párizsban működé Titkárság. A szervezet programját és költségvetését (évenként kb. 12,S miillő dollár) a kétévenként egyszer ülésező Közgyűlés határozza meg. Taglal a kormányok küldöttei, akik idökűzönkéa fijraválasztják a Végrehajtó Tanácsot. A Végrehajtó Tanács 22 kormánykűldöttből állá testület, mely ávente legalább kétszer ülésezik, elökészfti és megvitatja a szervezet programját és költségvetését, két közgyűlési időszak között dönt a tontosabbb kérdésekben, és általában felelős e tervezett munka végrehajtásáért. — A Titkárság élén a főigazgató áll, akit a Végrehajtó Tanács választ, és a Közgyűlés oevaz ki hatévi időtartamra. A Titkárságon különféle országokból származó mintegy 1000 munkatárs dolgozik a nevelésügyi, természettudományi, társadalomtudományi, kulturális és tájékoztatási főosztályokon és egyéb osztályokon, valamint az adminisztratív szervekben és irodákban. — A szervezetet kiegészítik a tagállamokban működő nemzeti bizottságok, melyek kormánytanácsadókként, kulturális összekötőkként szerepelnek. Csehszlovákia — az UNESCO tagja 1948 éta — fokozatosan korié taxis tevékenységét a szervezetben és 19S3-ban kilépett belőle, mert a szervezet egyre Jobban az USA szószólójává vált. A nemzetközi feszültség enyhülésével 1954-ben újra belépett a szervezetbe. Ugyaniékor « Szovjetunió is tagja lett az UNESCO-nak, és ezzel éj szakasza nyílt meg az UNESCO tevékenységének. Dr. BAEOGH-DÉNES ÁRPÁD közelmúltban D. Morris, a Brit Zoológiái Társaság 'agja bejelentette a nyilvánosság előtt, hogy a londoni állatkert 32 majma — fest. Némelyik krétával ügyeskedik, a másik pasztellt és vlzfestéket használ, sőt olyanok is akadnak, amelyek olajfestményeket készítenek. A „szőrös“ művészek képeiből állítólag kiállítást is akarnak rendezni. A hír foggal lepte meg az egész világot, így a szovjet tudósokat ts, akik figyelni kezdték a lenlngrádl állatkert hétéves csimpánzát, Vegát. Amikor Vega előtt rajzolni kezdtek, annyira lekötötte öt a dolog, hogy a kezében tartott almáról is megfeledkezett. S nem tartott sokáig, Vega Is elkezdett festeni. A krétát, ecsetet vagy szenet látszólag úgy tartja, mint az ember. Arcán elmélyült kifejezéssel vonalakat és ■ pontokat visz energikus mozdulatokkal a vászonra, és néhol vastag rétegben keni rá a festéket. Érdekes kép, ám hiába keresnénk vonalat mögött a vonalak és színek tudatos komponálását. A csimpánz időnként abbahagyja a mázolást és kíváncsian körülnéz. Aztán ujjával végtgstmítja a vásznat, megszagolja és újra munkába kezd. Bizonyos céltudaosságot hát nem tagadhatunk meg tőle. Ám a képei csalódást okoz nak. Munkájában semmiféle fejlődést, művészi tökéletesedést nem fedezhetünk fel. Ha az első „képeit“ összehasonlítjuk azokkal, amelyeket egy éves kitartó tréning után festett, semmi különbséget nem találunk közöttük. Egyedül a mozdulatai és munkájának gyorsasága növekedett. A ,jnü* abszolút káosz és rendezetlenség benyomásáé kelti. Ha munkáját tüzetesebben megvizsgáljuk, felfedezzük, hogy a kép esetleges egyenesei és párhuzamosai nem azért keletkeztek, mert a „művész“ ezt úgy akarta, hanem mtndöszsze a kéz beidegzeit mozdulatainak az eredményei, és szabályosságuk a rajzolás sebességétől és nyomása erősségétől Wgg. A majmoknak természetesen sokkal kényelmesebb az emberi kéz mozdulatait utánozni, mint megjegyezni az egyes geometriát alakzatokat és formákat Tökéletesen tudják utánozni például a kört rajzoló kéz mozdulatait, sőt még a fef mozgását ts, s a végén mégis egy szabálytalan alakzatot rajzolnak fel. Nem lehet hát arról beszélni, hogy a majmok a szó valódi értelmében képesek lennének rajzolni és festeni, csupán arról van szó, hogy nagyon pontosan tudják utánozni egy festő mozdulatait. Ennyi hát a „mafom-müvészetnek“ az értelme. E tevékenységük természetesen nem segíti őket létfentartást harcukban, ezért nem Is fejlődik tovább bennük. De mtért érdeklt őket annyira a rafzolás? Ha a majom eleséget keres, állandóan valami nyugtalan hangulatban van. Nyugtalanságában sokféle, sokszor értelmetlen mozdulatot tesz; tárgyakat vesz a kezébe, egyik helyről a másikra helyezi őket, forgatta, tépi őket és így fokozatosan megnyugszik. Ezzel a tulajdonságával alapvetően különbözik a többi állatoktól, S ezek a szabálytalan mozdulatai képezik feltételezett alkotóképessége alapját. De ahhoz, hogy ebből a rejtett tehetségből valami, a primitív népek művészetére emlékeztető művészet fejlődjön ki, a malmoknak sok százezer éves munkára és gyakorlatra lenne szükségük. Csak azután kezdenék valóban ismerni a külső világot, és gondolkodhatnának átalakításán, így az eset csupán a kapitalista sajtó szenzációja maradhat. A Svát soctalizmu nyomán Festegető majmok
