A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)

1963-10-20 / 42. szám

A kralupy ( gigául látképe Néhányan a „Kauéuk“ építőt körül. Valamennyien az üzemben maradnak dolgozni továbbra iz: JlFlna Burlanková, géplakatos, Ivan Pelák a hőerőmű szakembere, és Jósét Dittricb aktív CSISZ funkcionárius, a „Kauéuk“ élé krónikája — Jól tudom, hogy a versemet rajtam kí­vül senki sem fogja elolvasni, de ez olyan gyár, amelyről írni kénél S minden este törékeny tollat vesz a kezé­be. A barátai ilyenkor már alszanak, A hőerőmű tetején, kezdetben a fiatalok zászlaja lengett. S joggal. S nemcsak azért mert az építkezésen a munkások fele mindig fiatal volt, hanem azért Is, mert a CSISZ-ls­­ták további százai dolgoztak a „Kauöuk“-nak szállító száznegyven más üzemben Is. Álljon itt egy történet róluk! Rozsdamentes könyök­csövekre volt szükség. Az ügy nagyon el­húzódott, beszéltek róla az ellenőrző napo­kon, Igazgatói, sőt miniszteri „színvonalon" is. Sajnos, eredménytelenül. Aztán a CSISZ ellenőrző csoportjának tagjai érintkezésbe léptek a kladnőí fiatalokkal, s a szükséges rozsdamentes könyökcsövek nemsokára Kra­­lupyban voltak. Minden hivatali huzavona nélkül, A CSISZ zászlót később levették, de most június elsején újból megjelent az ál­lam zászlaja mellett. S teljes joggal. Az elmúlt tél nagy károkat okozott. Sok­szor felbosszantotta a szerelőket. Próbálja meg például az ellenőrzésnél a csővezetékbe vizet engedni, akkor, mikor szinte biztosra iehet venni, hogy azt a fagy szétrepeszti S kezdeni kell majd az egészet élőiről. Ezért volt a gyár üzembehelyezésének az Időpont­ja három hónappal elhalasztva. Kevés ember tudja viszont, hogy a próbaüzem megnyitá­sának eredeti terminusa — 1964. január 1- volti A megnyitás előtti napokban a művezető­vel szóba se lehetett állni. Ogv is mondhat­nánk, hogy az építkezésen aludtunk, de ez nem volna igaz. Ugyanis szinte egyáltalán nem aludtunk. — Mit akarsz, mesére nincs idő...! — A megnyitás? Igen, készülünk rá, na­gyon sürgős. Minden jót! — S te még itt vagy? — Ugye hogy szép építmény? Az bizony. — S Prajer mérnök arca baráiségosabbra húzódik. — Volt itt egy nyugatnémet szerelő. Mikor az építkezésünket meglátta, elismerően bó­lintott, de később nagy megnyugvással kö­zölte, hogy önáluk egy Ilyen mű két évig ké­szül. Ml az egészet egy és egy negyed év alatt szereltük össze — mondom én. Erre a német mérnök valahogy megszűnt érdeklődni, kér­dezősködni. Egész sor olyan városunk van, amelyek­nek nevéhez valamilyen termény neve adja az állandó jelzőt: Pilzen — PrazdroJ, Strako­­nice — motorkerékpárok, Olomouc — sajt stb. S a sor végére felzárkózik a Prágától északra elterülő kis várps: Kralupy — kaucsuk Szöveg: N. Vízdal. Képek: Ü. BeéváF. Ford.: -—tőr—-burait még ebbeh az évben. Mit röhögtök? Hogy nem lesz kész? Tudjátok mit — az első üze­mi CSlSZ-konferenciánk már az új ebédlő­ben leszl S úgy történt. A szerelők tenyerén vastag a bőr. S állan­dóan rozsdás a vasaktól, s a törések rajta a szerelökulcsok pontos alakját formázzák. Egy Ilyen szerelőtől kapni egyet!... Minden rendes szerelőnek van öngyújtója, mert egyébként cigarettagyújtésnál egész doboz gyufát elpazarolna. A szerelő keze hozzá van szokva a fagyhoz, esőhöz és szélviharhoz. Mindent sziklaszllárdan fognak. £s ez negy­ven sőt ötven méter magasan a löld felett nagyon fontos. És képzeljék el, hogy isme­rek egy szerelőt (a nevét nem árulom el, mert megharagudna érte), aki a „Kauőuk­­ról" verset kezdett írni. Szeptember régén befejeződött a próbaüze­meltetés első szakasza 7

Next

/
Thumbnails
Contents