A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)

1963-10-13 / 41. szám

Tízezer atmoszféra

hatalmas erő. Minden négyzetcentiméterre tfz tonna súly nehezedik. Különleges kamrákban ilyen nyomás alatt próbálják ki a Jövő yegyipari berendezéseit. Ismeretes, hogy a nyomás növelése több vegyi folyamatot meggyorsít. Ugyanakkor azonban ilyen nyomás hatására másképpen viselkednek azok az anyagok is (nevezetesen a fémek), amelyekből az Ipari berendezéseket gyárt|ák. Mit tegyünk tehát? A kísérletek megadják a megoldást: igen sok esetben a berendezések fémrészeit műanyagból készült részekkel helyettesítik és a berendezések formáját is másképp alakítják. Az eredmény kettős előnyt jelent: fokozott szilárdságot és olcsóságot.

N. Bobrov felvétele a leningrádi Vegyipari Tudományos Kutató Intézet Szilárdvizsgóló Laboratóriumában készalt.

Üt a Föld belsejébe

A ma embere kutató tekintetét a világűr felé fordítja, sok millió kilométeres űrutazások tervén mungálkodik. Am a Föld belsejének kutatását sem hanyagolja el, noha ez valamivel bonyolultabb feladat, annak ellenére, hogy itt nem százezer vagy millió, csupán néhány kilométerről van szó. Földünk ugyanis még mindig egy hatalmas izzó golyó, melynek szilárd felülete csupán tojáshéj vékonyságú. A tudósok kiszámították, hogy a kontinenseken a szilárd földkerék 30—50 km, az óceánok alatt pedig helyenként megközelítőleg 5 km vastagságú. Mivel a Föld izzó belseje úgyszólván kimeríthetetlen energiaforrást jelentene az ember számára, a szakemberek a mélyfúrások lehetőségét tanulmányozzák. Az egyik ilyen lehetőség a tengerfenéken történő mélyfúrások megvalósítása. A tudósok feltételezik, hogy a Föld magvát — lásd a képen A — izzó állapotban lévő fémgolyó alkotja, mely a földgolyó nyomása következtében egy 300 km átmérőjű kompakt blokkba van préselve. E golyó (C) izzó vasból és nikkelből álló külső burka a Föld középpontjából kb. 3400 km távolságig terjed. Ez a tömeg állandó mozgásban van és elektromos áramlásokat okoz, melyeket a Föld felszínén mérhetünk. E mag és a földkéreg között 2900 km széles, izzó ásványi anyagokból álló köpeny húzódik (B), melynek hőfoka — azokon a helyeken is, ahol a földkéreggel érintkezik — jóval magasabb 100 foknál.

Me4líehetősen érdekesek a Földünk jövőjéről való k-lönbözö nézetek és elképzelések. Az általánosan hangoztatott feltevés ellenére, mely szerint a földgolyó kihűl és az emberiség megfagy, egyes csillagászok úgy vélik, hogy a földgolyó hőmérséklete emelkedni fog, és végül a fokozódó nap-sugárzás és radiáció a Földet lakhatatlanná teszi az ember számára. Fennáll a lehetősége, hogy esetleg átköltözhet a Marsra, ám százezer esztendő leforgása alatt ott is oly magas lesz a hőmérséklet, hogy lehetetlenné tesz bármilyen életet. Eközben földünkön elpárolognak az óceánok, fölolvad valamennyi fém és amikor néhány milliárd esztendő múlva kisugározza a Nap minden eddigi energiáját és kialszik, a Föld már csupán kozmikus por-tömeg formájában fog keringeni a világűrben.

ford.: —péti

Hit jelent—

Interparlamentáris unió

Párizsban 1699-ben létrejött az Interparlamentáris Unió, a különböző államok törvényhozó testületéinek együttműködésre irányuló önkéntes nemzetközi szervezete.

Célja az egyes parlamentek nemzeti csoportokba szervezett tagjainak olyan közös együttműködésre való egyesítése, melynek keretében az illető államok — akár törvényhozás, akár nemzetközi szerződések útján — érvényre juttathatják azt az elvet, hogy a népek között felmerülő viszályokat nem erőszakkal, hanem választott bíróság útján kell elintézni. További célja, hogy megerősítse és fejlessze a demokratikus intézményeket, valamint hozzájáruljon a béke és népek közötti együttműködés ügyéhez.

Tagjai a parlamenteken belül alakult nemzeti csoportok. Az Unió tagjainak száma 85. Legfőbb szervei: Az Interparlamentáris Konferencia, az Interparlamentáris Tanács és a Végrehajtó Bizottság. A konferenciákon rendszerint megvitatják a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításával, a leszereléssel, a gazdasági együttműködéssel, valamint egyéb nemzetközi jogi problémákkal összefüggő kérdéseket. A konferencia javaslatai és határozatai ugyan nem kötelezőek az egyes államokra, mégis van Jelentőségük, mert a konferencián elfogadott határozatokat az egyes parlamenti küldöttségek saját országukban propagálhatják és meg Is valósíthatják. Az Interparlamentáris Konferencia rendszerint évenként tart ülést, és a parlamenti csoportok által kijelölt küldöttek vesznek részt rajta.

Az Interparlamentáris Tanács az Unié legfelsőbb szerve, amely a nemzeti csoportoktól kijelölt 2—2 tagból áll. A Tanács elnökét három évi Időtartamra a konferencia választja meg. A Végrehajtó Bizottság az Unió igazgatási szerve, elnöke a Tanács elnöke. Nyolc különböző nemzeti csoporthoz tartozó tagját a konferencia választja négy évi időtartamra a földrajzi megosztás figyelembe vételével. — Az Inter parlamentáris Iroda a nemzeti csoportok központi szerve. Feladata a konferenciák és a Tanács határozatainak végrehajtása. Működést a Végrehajtó Bizottság Irányítja, melyet a Tanács által négy évre kinevezett főtitkár vezet.

Az Unió az egyes kérdések tanulmányozására ás a Konferencia elé terjesztendő javaslatok előkészítésére állandó bizottságokat alakit. Az állandó bizottságokba egy évi időtartamra minden nemzeti csoport egy-egy tagot küldhet, jelenleg a következő állandó bizottságok tejtenek ki tevékenységet: A politikai és szervezési, a jogi, a gazdasági és pénzügyi kérdéseket tanulmányozó bizottságok, a tegyveres erűk csökkentésének bizottsága, a nem autonóm területek és nemzetiségi kérdések bizottsága, a szociális és emberbarát! kérdéseket tanulmányozó bizottság, a szellemi kapcsolatok bizottsága. Az Unió három havonként megjelenő közlönyt ad ki „Bulettln Interparlamentaire“ címmel.

Amíg csak a kapitalista államok parlamenti képviselői voltak az Interparlamentáris Unió tagjai, addig az Unió csupán a kapitalizmus érdekelnek szemszögéből folytatta tevékenységét. Amióta azonban a szocialista országok és más békeszerető államok Is képviselve vannak benne, megnövekedett a lehetősége annak, hogy az Unióban Inkább érvényesüljenek azok a nézetek és elvek, melyek az emberi társadalom haladásának általános érdekeivel összhangban vannak.

Ezt tanúsítják az Interparlamentáris Uniónak a napokban Belgrádban megtartott 52. értekezletén elfogadott határozatok is. Ezen az értekezleten egyhangú határozatot fogadtak el a világfejlődés kérdéseiről, a világűrrel kapcsolatos jogról, a faji megkülönböztetés kiküszöböléséről, az ENSZ feladatairól a béke és világblztonság megszilárdításában, atommentes övezetek létesítéséről a világ különböző részein és a moszkvai atomcsend-egyezményről. Ezek a határozatok a békés együttélés fontos megnyilvánulásai, és hozzájárulnak a nemzetközi feszültség enyhítéséhez. Dr, BALOGH-DENES ÁRPÁD