A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)
1963-09-15 / 37. szám
Németh Marika és Baksay Árpád Rátonyl Róbert, Baksay Árpád, Németh Marika és Hornra Pél Honthy Hanna éa Erdélyi Jéxsef Ilyen címmel számoltak be az olasz és az osztrák lapok a Fővárosi Operettszinház ausztriai és olaszországi vendégszerepléséről. És még Jóformán el sem csitult a zaj, amit a Csárdásklrálynő és a szereplők körül csaptak, a budapesti Fővárosi Operettszinház Bratlslavában folytatta közép-európai körútját. Ml a sikerük titka? A három felvonásos operett csodálatos szárnyalású muzsikája s az a borongást, szentimentalizmust és érzelmességet áttörő életkedv, amely a darabból árad. A Csárdásklrálynőt először 1915. november 17-én a bécsi Johann Strauss Theater mutatta be. Említésre méltó, hogy az operett világvárosában ötszázszor Játszották megszakítás nélkül a sziveket hódító, az arcokra mosolyt, derűt csaló halhatatlan darabot. Persze Bécs csak a kezdet volt ahhoz, hogy az operettet diadal kísérje további útján Berlinben, Hamburgban, Stockholmban, New Yorkban, Párizsban és Londonban. Tizenhét év alatt a világon harmincezer, otthon pedig hétszáz előadást ért meg. Képzeljük el, mennyit játszották azóta, hiszen első bemutatója óta Immár 48 esztendő telt el! Érthető, hogy nálunk is nagy érdeklődés előzte meg a bemutatkozást. Békeffy István és Kellér Dezső sziporkázó szellemességü szövegkönyve, Szinetár Miklós kitűnő rendezése és Fülöp Zoltán korhű díszlete s nem utolsósorban a színészek televízióból ismert Játéka rengeteg embert vonzott az előadásra. S a hat előadás közönsége nem csalódott, nagyszerűen szórakozott. Fokozta az érdeklődést és a várakozást Honthy Hanna, Kossuth-dIJas, érdemes művésznő, a Csárdásklrálynő főszereplője, aki századunk második évtizedében Bratlslavában kezdte művészi pályafutását. Bebizonyosodott Itt Is, hogy a Kálmán-operett Cecília szerepére nálánál Jobbat, rátermettebbet sem otthon, sem a világon nem lehetne találni. Bájos, megnyerő hangjával, finom humorával örökre belopja magát csodától szívébe. Németh Marika Sylviája, Mednyánszky Ági temperamentumos Stázija, Baksay Árpád Edvinje és Rátonyl Róbert komikus, nevettető, szellemes Bónlja maradandó élményt Jelent. De Ferencz László főhercege, Csorba István Miskája, Csákányi László hercege és a többiek figurája is tökéletesen beleilleszkedett a Játék képébe. Külön kell szólnunk Bónl (Rátonyl) névtelen cicáiról, akik üde és tökéletes táncukkal nagyszerűen hozzájárultak az előadás páratlan sikeréhez. A budapesti Fővárosi Operettszinház színészei egy letűnt kor világát érzékeltetik, ugyefogyott és nehézkesen mozgó figurák mosolyogtatnak és emlékeztetnek. Nyilván a szatirizált korhflség, a gyönyörű hang és a hibátlan színészi Játék kényszeríti a nyugati sajtót s bennünket is az elismerésre: világszínvonalú teljesítményi M. /. A Városi Nemxetl Bixottság épületében ünnepélyes keretek küxütt adták át a város aranyérmét Honthy Hanna, Kossnth-dijas, érdemes művésxnfinek Játék: világszínvonalon /
