A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)
1963-09-15 / 37. szám
Járványügyi szakemberek a természetes pestls-gécban. A sivatagi homokbuckák kSzt elhullt tevét találtak. Az orvosok védőruhában közelítették meg, mert érintése veszélyes lehet. J. Ribczinszkij. J. Sisina Fehér sorompo Himlő, kolera, pestis a Szovjetunióban nem ismerik ezeket a betegségeket, s ez az orvosok érdeme. A különösen veszélyes Járványos betegségek megszűnése a szovjet egészségügy egyik legnagyobb győzelme. Az orvosoknak azonban állandóan számolnlok kell a Járványok sajátosságaival. Az, hogy ma nincsenek, nem biztosíték arra, hogy holnap nem ütik fel a fejü-A KOzpontl Pestiselhárité Állomás nyozzák a kórokozékat t (M. Gracsov és J. Csernlsov leivé két. Ebből a meggondolásból erednek a fertőzés megelőzését szolgáló intézkedések és különleges szolgáltatások. Az Egészségügyi Világszervezet folyóirata, a „Világ egészsége“, igen nagyra értékeli ezt a példaszerű szervezést. Hőmérővel a határokon Hetenkétn kétszer érkezik Genfből Moszkvába az Egészségügyi Világszervezet Irodájának a világ Járványügyi helyzetéről szóló tájékoztatója. Az utóbbi években a hírek között ilyeneket találunk: „Kolera Afganisztánban ...“, „A Delhi légikikötő járványveszélyes ...“ „Angliában hetvenhét himlőmegbetegedést Jegyeztek fel...“ Ezek a Jelzések arra figyelmeztetnek, hogy a „mikro-diverzánsok“ átléphetik a Szovjetunió határát is. ... Taskent a Szovjetunió legfontosabb déli légikapuja. A fertőzés veszély itt a legnagyobb: nincsenek messze tőle azok az országok, amelyekben az emberek még nem szabadultak meg a himlő, pestis, kolera átkától. A külföldről érkező repülőgéphez, a nap bármely órájában száll is le, egészségügyi kocsik és orvosok vonulnak ki. Megvizsgálják az utasokat és megmérik hőmérsékletüket. Az ellenőrzési igazolás: az oltási bizonyítvány. \ Az orvos vízumával De mi történik, ha mégis bekerül az országba a fertőzés? Az utóbbi évtizedekben mindössze egy ilyen eset töregyik laboratóriuma. Itt tanulmá- i kutatják ellenszereiket. Z mijeiéin*** ... a kapitalizmus általános válsága? A kapitalizmus általános válsága az egész tőkés világrendszer átfogó válsága, amely kiterjed a kapitalizmus minden területére, a gazdasági és a politikai életre egyaránt. A kapitalizmus általános válsága nem azonos a túltermelési gazdasági válságokkal, amelyek a gazdasági élet megrázkódtatásai és időszakos jellegűek, míg a kapitalizmus általános válsága egész történelmi Időszakot ölel fel. A kapitalizmus általános válságának alapja egyrészt az, hogy a tőkés világrendszerről egyre újabb országok válnak le, másrészt a kapitalizmusról levált országok egyre növekvő gazdasági, politikai és katonai erővel rendelkeznek. A válság korszakában a kapitalizmus további fejlődése akadozik, a szocializmus fejlődése pedig gyors ütemben halad tovább. A kapitalizmus általános válságának fő tartalmát a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet határozza' meg. Azonban a kapitalizmus általános válsága nem egyszeri aktus, hanem a gazdasági és politikai megrázkódtatások, valamint az osztályharc hosszú időszaka. A kapitalizmus általános válságában két szakaszt különböztetünk meg. Az első szakasz az első világháború Időszakában kezdődött, és szorosan összefügg a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal. Az első világháború meggyengítette a világkapitalizmust, és kedvező feltételeket teremtett frontjának áttöréséhez. E kedvező feltételek között Oroszországban törte át először a világkapitalizmus frontját a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, mert a cári Oroszország a kapitalizmus leggyengébb láncszeme volt. A Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak jelentősége abban van, hogy a gyakorlatban megmutatta a Marx-Engels hirdette szocializmus megvalósításának lehetőségét, tehát egy olyan új, haladó társadalom megvalósítását, mely felválthatja a kapitalizmust. A szocialista Oroszországgal megindult ez a folyamat, a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet folyamaté. Ezért jogosan állítható, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal megkezdődött a kapitalizmus általános válságának első szakasza. A második világháború után megkezdődött a kapitalizmus általános válságának második szakasza, amelyet a kapitalizmus általános válságának elmélyülése jellemez. Ennek a második szakasznak legfőbb jellemző vonásai a következők: 1. A kapitalizmus gyarmati rendszerének válsága, mely számottevően hozzájárul az egész kapitalista rendszer meggyengítéséhez, és a második világháború utáni időszakban a kapitalizmus egész gyarmati rendszerének szétesésére vezetett. Ez a gyarmati kizsákmányolás területének egyre fokozódó összeszűkülését vonja maga után, ami pedig növeli a kapitalista országok gazdasági és politikai nehézségeit. Igaz, hogy a kapitalizmus a neokoloniallzmus segítségével Igyekszik ezeket a nehézségeket ellensúlyozni. 2. A kapitalizmus általános válságát jellemzi a létrehozott termelőberendezések kapacitásának az elégtelen felvevőpiacok miatt való kihasználatlansága, mely nemcsak a gazdasági válságok időszakában jelentős, hanem a megélénkülés, a fellendülés Idején is. Így például az Egyesült Államok feldolgozó ipara az 192S—1929 közötti felendülése Időszakában termelési kapacitásának 80 %át, 1930—1934-ben pedig mindössze 60 °/o-át használta ki. Ez az iparág 1937-ben kapacitásának csak 78 %-át hasznosította. A kapitalizmus általános válságának időszakában az iparvállalatok krónikus kihasználatlansága következtében a munkanélküliség Is állandó, krónikus jelleget ölt. Hivatalos adatok szerint 1959 elején a munkanélkülieknek az egész kereső népességhez viszonyított százalékos aránya Kanadában 8,9 %, Olaszországban 8,9 %, Belgiumban 7,2 %, az Egyesült Államokban pedig 6,1 % volt. 3. A kapitalizmus általános válságának legjelentősebb és meghatározó vonása a világnak két rendszerre való szakadása és a köztük folyó harc, mely rányomja bélyegét az egész gazdasági és politikai fejlődésre. A harc fő formája a két rendszer közötti békés gazdasági verseny. A szocialista országok gazdaságára jellemző a tervszerűség, az egyenletes és igen gyors ütemű fejlődés. A kapitalista országokban a gazdasági fejlődés a szocialista országokhoz képest jóval lassúbb ütemű. Egész sor országnak a szocialista fejlődés útjára lépése és a gyarmati rendszer szétesése következtében a kapitalizmus uralmának területe összeszűkült. Ez azonban még nem jelenti a kapitalista termelés bővülésének megállását. Hiszen a második világháborút követő első évtized alatt a kapitalista világ Ipari termelése majdnem kétszeresére növekedett. Tehát a kapitalizmusnak még van bizonyos fejlődési lehetősége. Ez a fejlődési lehetőség azonban a szocialista államok fejlődéséhez képest nem eléggé számottevő ahhoz, hogy megakadályozhatná a kapitalista termelésnek a szocialista termelés által való túlszárnyalását. Ez pedig majd a szocializmns fölényét és általános győzelmét jelenti. — Eszerint fennáll a kapitalizmusnak fenti értelemben vett általános válsága, mely a szocialista országok kellően hatékony közreműködésével a szocializmns teljos győzelmét teszi lehetővé. DR. BALOGH-DENES ÁRPÁD tént. Ezerkilencszázhatvanban az Indiából hazatért A. Kokorekin festőművész hozott lappangó himlőt Moszkvába. A Szovjetunió egész járványügyi szolgálata megmozdult. Egy hét sem telt el, és máris felkutattak és elkülönítettek ezerkétszáz embert, akikről feltételezhető volt, hogy közvetlen vagy közvetett kapcsolatba került a beteggel. A fővárosnak és peremterületeinek minden lakóját beoltották. Ez hétmillió emberi Az ellenőrzés hat napig tartott. Mindössze negyvenhat himlőmegbetegedést állapítottak meg. A halálos áldozatok száma három volt. Minden harapás élelmiszeren, vagy minden korty vízen, minden egyes ruhadarabon, minden használati tárgyon, egy szóval mindenen, ami kapcsolatba kerülhet az ember egészségével, rajta van az orvosi „vizűm“. A Szovjetunió c. folyóiratból.
