A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)

1963-09-15 / 37. szám

„A Losontzl víz hasonlít a Rónyai ferdó-vlz­­hex“ — mondja a krónika. Hit Igen, hason­lít, amikor van. Egy hitig, míg Losoncon vol­tunk, nem volt. Reggelente kénytelenek vol­tunk borban mosakodni, vagy elballagni a Tu­­gir-patakra. Csak ax a baj, hogy így nyíron ax is gyakrabban sxárax, mint nedves. FO Is a teje eleget ax illetékeseknek, dehit attól még a losonci vixcsapokból nem indul meg a vix. Egyedül megblxható ,,források“ ax ar­­téxi kutak. De axért mér épül ax öt-nyolcszáx­­exer köbméter vtxet befogadó nagy vixtéroló a fürdőn tói. Csak ax a baj, hogy lassan. A virosban él és dolgoxlk Sxabó Gynla, kör­­ismert grafikusunk és festőnk. A nagytebetsé­­gö mfivésx nagytehetségó vltatkoxó la. A kép­­xömfivésxet elsőrendű feladatit a dokuraenti­­clóban létja. Ennek megfelelően fametsxet-soro­­xatai korokat fognak it és doknmentilnak, emberi sorsokról, korfordulókról, hiborúkról, forradalmakról vallanak. Jelenleg ax „Ecce vita“ című 21 lapból álló művén dolgoxlk, amely a 18 évvel exelőtt megkexdett „Ecce homo“ soroxat folytatisinak litsxik. Ax „Ecce vita“ egyébként a pirt megalakulóéinak 40. évfordulójira hirdetett pilyéxatra késxfll. Kü­lönösen felfigyeltető egyik darabja. Egy gyer­mekét tartó anyit ibrixol, amint ax eget kémleli. Ax anya arcán aggodalom és sxoron­­gás van. Gyermekét féltőn sxorltja mellébex: semmi kétség, hogy ax égen bombixót lét. A park melletti csendes villa sxobii sxinte kiállítási termeknek hatnak, hívják a látoga­tókat. S Sxabó Gyula is kiváló héxigaxda, s kiváló magyaréxója művelnek. Nagytudisá, emberséges ember, s nem kisebb mfivésx. Próbil a Csemadok táccsoport­­ja. Persia tudnak népi táncokat is, nemcsak twistet, de a kisstílű esxtridműsor mindent befogad. S mig folyik a próba, Nóta Béla, aki éppen a napokban tórt haxa egy köxpontl rendező-tanfolyam ról, arról besxél, hogy a csoport­ban éppen most folyik a „váltás“. A próbiló csoport teljesen fiata­lokból ill. Husxonöt a teljes lét­­sxim, s abból nyolc pir a tán­cos. Voltak már Ipolynyéken, Csibon, s még néhány környéki faluban, de mindenhol esxtrád­­műsorral. Így próbálják megol­dani a kexdetl anyagi nehézsége­det. De a „váltás“ éppen ezért nem folyik xavartalanul. Ax idő­sebbek Csárdáskirálynőn, KOsxlvfi ember fiain a Titkárnőn „mlve­­lődött“ Ixlése valahogy nem bírja el ax ó asxtridjukat. Megfagy­­xem, nekünk is ax volt ax érzé­sünk, hogy még kezdetnek is tál alacsony a fiatalok mércéje. Kü­lönösen ami ax apró vlllámtréfá­­kat, felszínesen viccelődő Jelene­teket illeti. Dehát: ahol forron­gás, sőt villongás van, abból min­dig ki szokott sfilni valami. Vár­juk ki a végét. Huszonöt fiatal, köztük a táncokat betanító tehet­séges Duray Eva, a jeleneteket rendező Dedák Sándor, s a tervek­kel elképzelésekkel tele Nóta Bé­la — Ígéret és biztosíték. A ter­vek szerint a kezdeti könnyű mű­fajt csakhamar követi a komo­lyabb műfaj is: Télapóra tervezi az irodalmi színpad ax első be­mutatóját. A rendezést Ferenci Ferdinánd és Nóta Béla vállalja. Terveznek azonkívül egy nagy esztrádmfisort is, s januárra egész estét betöltő színdarabot. — Ké­pünkön Dániel Máriát és Gyurko­­vlcs Istvánt, az együttes teheteé­­es táncosát látjuk. Losoncnak erős munkásmozgalmi móltja van. A járási párttitkárság termében értékes vörös zászló függ a falon, rajta bárom nyel­ven: Világ proletárjai egyesülje­tek! Történetét Slnka Gyula bácsi, a kommunista párt losonci alapí­tó tagja mondja el; „1925-ben a választások előtt nyilvános népgyfilés volt a mun­kásotthon körül. A jelszót Vojtász László, akkori párttltkár adta ki: Nem engedjük leszerelni üzemein­ket! A népgyűlést csendes tün­tetés követte. Százhúsz rendőrt vonnltattak ki ellenünk, de mi így is áttörtük a kordont. Erre a rendőrparancsnokság katonai se­gítséget kért. A tüntetést kétna­pos statárium követte. A vezető titkárt s több funkcionáriust le­tartóztattak. Az esetnek nagy volt a visszhangja s 1927-ben. az Ok­tóberi Forradalom 10. évforduló­ján a moszkvai Dinamo-gyár em­lékzászlót is küldött a bátor lo­sonci munkásoknak. A Párt azóta is hűen őrzi a becses emléket,“ — fejezi be Gyula bácsi az emlé­kezést. Jellegzetes utcarészlet. A loson­ci utcákról sem hiányozhatnak délntánonként a fiatalok. Dél­után az utca van velük tele s a strand, este meg a Slovan, s rit­kábban ax ój kultúrháx táncter­me. Egyelőre még a Slovan a népszerűbb. Különösen most, hogy a kassai konzervatórium fiatal hallgatói játszanak benne estéről estére, persze nem Beethovent, hanem vérforraló dzsesszt. Dehát ha twist, akkor legyen twist Lo­soncon is.

Next

/
Thumbnails
Contents