A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)
1963-09-01 / 35. szám
Aranysárga levelek között A címet nem én találtam ikl, hanem úgy kaptam. Amolyan ajándék féle volt, s én úgy Is jegyeztem fel, mint ajándékot: hálával, köszönettel. Előszűr egy alacsony termetű, nagyba- Juszú, zömök ember — az izsalak „dohányos mestere“ — Bagln József 'használta ezt a kifejezést, amikor a dohányról beszélt. Két nevető szemű szőke lány é9 néhány fórfl segítségével rakták autóra a száraz dohánybálákeit. — Ezek az aranysárga levelek aranyat érnek — mondta ekkor Bagln József, és valami sajátos büszkeséggel, önelégülten simogatta meg tekintetével a dohányleveleket. — Ez Idén 7 ha-on termeltünk dohányt. Előzetes számításaink szerint 133 ezer koronát jelent szövetkezetünknek a bevétel; nagyobb lesz az összeg, ha az őszi Időjárás kedvez a dohánytörésnek. Hányszor kell lehajolni egy-egy dohánypalántához ez ültetéstől kezdve a törésen, szárításon keresztül a szállításig (1 kg dohányba 260 dohánylevél kell), amíg végcéljához érkezik a valóban arany sárgára érett és érlelt dohány 1 De mivel szép hasznot hoz a szövetkezetnek, megéri a fáradságot. Bagln elvtárs vázolta előttem a dohány feldolgozásának folyamatát. Kit nem érdekelt volna közelebbről ez a munka? Így jutottam el én Is a komáromi dohánygyárba, amely egyike köztársaságunk legnagyobb dohányfeldolgozó üzemelnek. , A gyár Igazgatójával, Radző FrantlSekkel a dohányátvételnél találkoztam. Kissé bizalmatlan pillantásokkal mért végig, de aztán mintha megnyugodott volna, barátságossá vált. — Tessék, rendelkezésére áll a gyér, sőt az alkalmazottak is — mondta mosolyogva, s ő lett az első „Idegenvezetőm", magyarázni kezdett, munkavezetőknek mutatott be, alkalmazottakkal ismertetett össze. Mellettünk dohánybálákat hordtak a sorban álló tehergépkocsikról, mázsálták, ellenőrizték minőségüket — osztályozták valamennyit. Stredansky Koloman elvtárs 25 éve osztályozza a dohányt. Egyetlen tekintettel, ujjainak egyetlen érintésével megállapítja az osztályokat, senki sem kételkedik a végleges eredményekben. — Először minden egyes termelővel megállapodunk az átvétel négy osztályában. Megismertetjük az átvétel feltételeivel, s így mindketten Ismerjük egymás kívánságait — mondta. A fermentálásnál (szárítás] dolgozik Belkő Júlia, az üzem egyik legrégibb alkalmazottja. 1825 óta dolgozik a gyárban, sokat látott, sokat tapasztalt már, rengeteg az élménye, emléke. A gyár régi ve-A fermentálást előkészületek A dohánygyár egyik részlege zetölröl, a felszabadulás előtti Időkről, meg az akkori munkáról beszélt. — Régente kazalos fermentálást alkalmaztunk. Kazalokba raktuk a dohányt, úgy szárítottuk a szabadban. Hússzorhuszonötször Is át kellett rakni, ha eső jött takargatni, né létünkre cipelni a meglehetősen nehéz ponyvákat. A dohány 25—30%-a befulladt, megpenészedett, ezt levonták az alkalmazottak béréből. Volt egy magyar mesterünk, Gáliénak hívták. •Ügy bánt velünk, mint az őrmester a bakákkal: ordítozott, durva, sártő szavakat használt minden ok nélkül. Ma milyen a munkánk? ... Nézzen körül! A fermentáló csarnok tágas, világos, pormentes. Csak a gépeket Irányítjuk. 1180 koronát keresek havonta. Slezák Jolán a legfiatalabb alkalmazottak közé tartozik. Észrevettem, hogy rámrám pillant, amíg munkatársaival beszélgettem. Talán várta is, hogy megkérdezzem: — Ezerkllencszáznegyvenhéttől ötventg dolgozott a gyárban, miért jött újra Ide dolgozni? , — ötventől nem dolgoztam, nevelni kellett a családot ('három gyermeke van}, de most ügy beszéltük meg a férjemmel, hogy Ismét dolgozni megyek. Mindjárt a dohánygyárra gondoltam. Itt már Ismerem a inunkát, szerettek Is, meg én Is megkedveltem ezt a helyet Már elköszönnék, amikor visszahív, kissé feszélyezett, bizonytalan a hangja. Látom, hogy mondana még valamit, biztatom is, hogy kezdje. — Van egy nagy problémánk, öten lakunk egy kicsi szoba-konyhás lakásban. A gyárban lenne egy nagyobb, két szobakonyha fürdőszobás lakás, a férjem is Itt dolgozik. Ígérték, hogy megkapjuk, de még mindig semmi. Nem lehetne valamit tenni, hogy... Hangjában a háziasszony és a családját féltő édesanya gondossága remegett. Megígértem, hogy Írni fogok az esetről. Redzó Igazgató elvtárs ott állt mellettem, aztán tovább vezetett Koneőná Mária és RubaC Martin minőségellenőrző mesterekhez, ök a dohány nedvességét ellenőrzik, papírra írják, könyvekbe jegyzik az eredményt. Megmutatja a hatalmas fermentáló kamrákat, amelyekben 120 C fok a hőmérséklet. 60 percig szárad Itt a dohány, s az automatikusan mozgó szerkezet tovább viszi az egész teherautónyi rakományt a gőzölűbe. Egy szintén automatikus szerkezet végzi a bálapréselésr, ahol 58 kilós csomagokba sajtolják az átgőzölt dohányt. Aknlre végig érünk a ,gyár munkarészlegén, déli 12 órát jelezve megszólal a mélyhangú sziréna. A korszerű mosdó és fürdőhelyiséget 'nézem még mag, s utána a gyár ebédlőiéibe lépünk. Ogy látom, Ízlik ez ebéd a gyár 120 alkalmazottjának, akiknek legnagyobb része nő... Az Igazgató Is megenyhült közben, bar rátságos a társalgásunk, bár 'keveset beszél magyarul, én meg minden szlovák tudásomat összeszedem, hogy megértsük egymást. Az Irodájába visz, feketével meg cigarettával kínál. A köztársaság területén 5200 hektáron terem dohány az Idén — tudtam meg tőle. Szlovákiában 1017 ha. Ebben az évben rekordtermés mutatkozik. Július 8-lg 1965 388 koronát fizettek ki 67 EFSZ-nek, Itt ÁG-nak. — Látja, Igazi aranylevelek, nemcsak minőségűikben, de értékükben is — mondta mosolyogva, (s én akkor hallottam aznap második alkalommal a kapott ajándékcfmet.) Mielőtt elköszöntem, Radző igazagtó elvtárs lelkemre kötött», hogy látogessam meg feltétlenül, ha utam Ismét Komáromba vezetne. A dohánygyár 'bejáratánál mosolyogva búcsúzott tőlem a Sötét egyenruhás portás... Egy-egy Ilyen béta «ftlya S8 kg. Kovács Miklós