A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)

1963-09-01 / 35. szám

Szárnyra kelt az L-29 Ma mär nem újdonság a su­gárhajtású repülőgép. A legtöbb ember meg sem fordul a léglö­­késes gépek dörgő moraja halla­tára. Az utőbbi időben azonban még a közömbösek érdeklődését is felkeltette egy AJ formájú gép, az új gyakorlú re­pülőgép. Ebben még nem volna semmi érdekes. Hiszen a repülőgépparkot Idő­ről Időre fel kell újítani, a legújabb tí­pusokkal kiegészíteni. Az AJ gyakorló gép azonban nem akármilyen ám — hanem' az első Csehszlovákiában terve­zett és gyártott sugármnghaitású repü­lőgép, jelzése L-29, hazai tervezésű M-7IU típusú motorral. „Szülei“: Zdenék Küblié munkaérdemrenddel kitüntetett mérnök, Karel Tornái és J. Rada mérnö­kök. További rokonság: a kiváló kutatók és műszaki dolgozók egy csoportja, ame­lyet 1962-ben Klement Gottwald államéi j­­jal tüntettek ki. Szimbolikusan sok-sok névtelen tervezőmérnök, konstruktőr, ku­tatóintézeti dolgozó, mester, technológus, munkás részesült a magas kitüntetésben, akik a prototípusok elkészítésében és a sorozatgyártás megindításában működtek közre, hiszen nélkülük a legmerészebb terv is csak terv maradt volna. S velük Az L-29 az alsó csshszlovik tarvssásá sugár­­meghatáeá repülőgép. Kitűnő tulajdonlásainál fogva nagy sikerre számíthat e világpiacokon Mielőtt megkezdődnék az ÚJ gép berepülé­se, a technikus kipróbálja a műszereket ^ JKOTT együtt a berepülő pilóták Is, akik a gé­pet az első bizonytalan gyermekléptektől a repülőművészet legmagasabb fokéra emelték. De hét miért is van szükségünk ilyen repülőgépre? Hogy megadhassuk a vá­laszt, be kell pillantanunk a sugármeg­hajtású repülőgépek pilótájának kikép-R. Duchoó, a Repftlőgépkntatö Intézet bere­pülő pilótája, K. Tornádéi, az egyik terve­zővel zési programjába. Mint kezdő, könnyű légcsavaros Iskolagépen éli ét a „légi ke­resztelőt“. Ezen sajátítja el — először in­struktorával a hátsó ülésen, majd önál­lóan — a repülés minden csinját-binját, egészen az alcrobéciőig. Aztán a tanaié átkerül a nehezebb légcsavaros gépre. Ez már hasonlít az igazi harci gépre, igénye­sebb a kezelése, és harci mozdulatokat lehet vele gyakorolni. Most jönnek az­tán a tanúié pilóta számára a legnehe­zebb pillanatok. Átkerül a légcsavaros­ról a sugármfivű gépre. Ez egyelőre még csak instruktorüléses iskolagép, de any­­nyira eltér a motoros gépektől, hogy ezen mér a pilóta jelöltnek sok érát kell eltöltenle. S ezek a levegőben eltöltött „berepült“ órák rengeteg üzemanyagot és karbantartási munkát igényiének! Az eredmény ugyan a sikeresen befejezett pilótakiképzés, ami azonban igen költsé­ges. Az új csehszlovák L-29-es sugármeghaj­tású Iskolagép igen jelentős változást hoz a kiképzés két szakaszán. Megkönnyíti a pilóta kiképzését azzal, hogy — légcsa­varos gépen történt rövid kiképzés után — a kezdet kezdetétől fogva egészen a harci kiképzésig ugyanazon a gépen re­pülhet, tehát megtakarítja a teljesen el­térő tulajdonságokkal rendelkező egyik gépről a másikra való áttéréssel járó ne­hézségeket. Azonkívül az egész kiképzés olyan gépen folyik, amely lényegesen gazdaságosabb az eddig használt kétülé­ses harci iskolagépeknél. A konstruktőr számúra egy Ilyen gép megtervezése a legnehezebb feladatok közé tartozik. Micsoda követelményeket támasztanak a repülők, a mechanikusok, a gyártó vállalatok! Mennyi különböző megoldást koll választani, hogy ki lehes­sen elégíteni a sokszor homlokegyenest ellenkező s mindamellett elkerülhetetle­nül fontos követelményeket. Az ilyen iskolagép könnyen kezelhető, de azért nem öli meg, hanem éppen el­lenkezőleg, kiváltja a pilóta egészséges reakcióját. Az iskolagépnek eléggé szi­lárdnak kell lennie, mivel a tanuló piló­ták legtöbbször nem éppen a legfino­mabban bánnak vele — ez a szilárdság azonban nem szabad, hogy a gép önsú­lyának rovására menjen. A pilóták sze­retik a legnagyobb sebességet kihozni a gépből, do ugyanakkor leszálláskor las­san akarnak földet érni a géppel, nem beszélve arról, hogy a fel- és leszállás legtöbbször füves repülőtéren történik. A gyakorlati kiképzés szempontjából szükséges, hogy a gépnek olyan felszere­lése legyen, mint egy igazi vadószgépnek — katapult-Ulés, kllmatlzéciőe berende­zéssel ellátott túlnyomásos kabin, tarta­lék be nzintart ély ok a szárnyak alatt, bom­­bafelerösfték stb. Mindamellett háromszor is meg kell fontolni minden egyes gramm súlytöbbletet. S ezzel még csak felülete­sen érintettünk néhány legszembetűnőbb problémát és nem beszéltünk a motorról, a gyártás menetéről, a karbantartásról stb. Teljes mértékben rászolgáltak tehát az L-29 tervezői és kivitelezői a Klement Gottwald óllamdfjra. Tudjuk, hogy az éj gépnek nemcsak a honvédelem terén lesz nagy szerepe, hanem külkereskedelmi té­ren is eredményeket hoz, mint ez egész világon elismert „Tréner“ típusú cseh­szlovák légcsavaros iskolagépek. Szöveg: Vícla v Németek Képeik: Karel Masojídek Utolsó előkészületek ax első starthoz: a ka- A csehszlovák L-29-esen tanulnak majd a tapult-filfis beszerelése szovjet sznperszőnlkns repülőgépek Jövendő pH ötéi

Next

/
Thumbnails
Contents