A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)
1963-09-01 / 35. szám
A rákoknak több mint négy pár lábak van, több mint két pár tapogatöjuk (bajuszuk) és a víz tartalmazta oxigént Is be tudják lélegezni. Ollós ritkaságok Gyerekkorunkban nagy lelkesedéssel rákásztunk. Nem a rák leves miatt — életemben nem ettem rákot —, de a mulatság miatt, amelyet a rákászat izgalma nyújtott nekünk. Tavikagylók húsára fogtuk a rákokat, a húst zsinórra kötöttük és a vízbe dobtuk. Ehhez a műveletihez szükséges egy kis gyerekes nemválogatósság, de az eredmény biztos. Néhány perc múlva a rák elójön a part alól, és nekiesik a finom zsákmánynak. Amikor belévágja ollóját a húsba, a zsinór segítségével hirtelen ki kell rántani a vízből. A szárazon aztán hipnotikus álomba szenderltettük a rákot: ujjunkkal néhány másodpercig simogattuk a hátulját, mire »zonal álomba merült, amelyből csak percek múlva tért magához. A kokoflnsky völgyiben még néhány éve Is láttam Így fiúkat szórakozni. A rákok ma már lassan ritkaságokká válnak folyótokban és patakjainkban. Hogy miért? Szeretik a tiszta, csendesen folydogáló, magas partú vizeket, és az Ilyen folyó vagy patak mtnd nagyobb ritkaság. Folyószabályozások, a gyárak vízszennyezése; ez mind-mind ritkítja a rákok számát. Különlegességgé válik vizeinkben a rák. Vagy megpróbáljuk biztosítani a régi, megszokott életkörülményeiket? Hogy a „Rákok vannak a patakban“ kezdetű ének helyett ne Így kelljen majd énekelnünk: Rákok yoltak a patakban .. .1 jns. A Kvftty nyomán. Ügyesen kell meglógni a rákot, és főleg vigyázni, hogy az ember ujja ne kerüljön ollói közé A gyerekek örülnek a ráknak, a rák mér kevésbé a gyerekekneka békés együttélés? A második világháború után a szocialista világrendszer létrejöttével szükségszerűen felvetődött az a kérdés, hogy milyen legyen a viszony a szocialista és a vele ellentétes tőkés világrendszer között. Nyilvánvaló, hogy a két rendszer lényegében és érdekeiben teljesen ellentétes. De következik-e ebből, hogy okvetlenül fegyveres összetűzésnek kell kirobbannia közöttük, amely azután eldöntené, hogy ki marad a történelem porondján, hogy ki lesz a győztes? Erre a kérdésre mér Lenin adott választ, mégpedig olyat, amely a két rendszer békés együttélésének lehetőségét hangsúlyozza. Napjainkban — amikor mindkét rendszer a pusztító atomfegyverek birtokában van, és amellett a szocialista államok eddigi gazdasági, politikai és kulturális fejlődése mutatja, hogy békés versenyben túlszárnyalhatják a legfejlettebb tőkés országokat — az egyedül járható útnak a békés együttélés mutatkozik. A békés együttélés azonban nem jelent tétlen együttélést, hanem békés versenyt a két rendszer között gazdasági, politikai és kulturális téren. Tehát- a békés együttélés nem jelenti, hogy a munkásosztály lemond végcéljáról, a szocializmus teljes győzelméről az egész világon. A békés együttélésnek az az értelme, hogy a szocializmus győzelmét — a már megadott okokból — a békés együttélés viszonyai között, békés versenyben kívánja kiharcolni, mégpedig oly módon, hogy bebizonyítja a szocialista társadalom fölényét a tőkés társadalommal szemben. A békés együttélés elvei lényegükben a következők: 1. Területi sérthetetlenség és szuverenitás kölcsönös tiszteletben tartása. 2. Kölcsönös megnemtámadási kötelezettség. 3. Be nem avatkozás más államok ügyeibe. 4. A teljes egyenjogúság elismerése. S. A békés együttélés lehetőségének elismerése. Ezeknek az elveknek követése jelenti, hogy lemondanak a háborúról, mint a vitás kérdések megoldásának eszközéről. A békés együttélés követelménye az Is, hogy az államok közötti politikai és gazdasági kapcsolatok kölcsönös egyenjogúságon alapuljanak, és egymás javét szolgálják. Azonban a békés együttélés elvei nem alkalmazhatók a kizsákmányoló országok antagonista, ellentétes érdekű osztályai közötti viszonyra, mert a kizsákmányoló és a kizsákmányolt osztály között nem lehet békés együttélés, küzöttttk állandó harc, osztályharc folyik. A békés együttélés elvei ugyancsak nem alkalmazhatók a gyarmati és félgyarmati nemzeteknek a gyarmatosítók elleni harcéra, mert közöttük sem lehet békés együttélés. Végül nem lehet békás együttélés a szocialista és a polgári Ideológia között sem, mert közöttük is állandó harc folyik, és ez a harc a két osztály közötti valóságos ellentétet ideológiai téren fejezi ki. Ezért alaptalan a Kínai Kommunista Párt bírálata a békés együttélés elvéről. Bírálatában azt állítja, hogy a tőkés világrendszerrel való együttélés a marxizmus—leninizmus tanításéról és különösen az osztályharcról való lemondást jelenti. Ez nem áll fenn, mert a békés együttélés ilyen elvet nem tartalmaz. Ellenkezőleg. A békés együttélés éppen az osztályharcot fejezi ki, mégpedig az osztályharcnak egy ój formáját, mely a társadalom mai fejlődési szakaszában meghatározó szerepet játszik és arra hivatott, hogy eldöntse a szocializmus és a kapitalizmus közötti harcot. Hogyan, mivel győzhet a szocializmus? Nyilvánvalóéit csak Agy, ha jobb életet biztosit a dolgozóknak, mint a tőkés rendszer, és Így bebizonyítja fölényét a tőkés rendszerrel szemben. Ez pedig csupán a szocialista tábor országai népgazdaságának gyors fejlesztésével érhető el. A szocializmus nem szavakkal, hanem csak a hétköznapi valőság meggyőző és legyőző erejével győzhet. Nagyon találóan Irta a finnországi Kommunista Párt titkára: „Mi, kapitalista országok kommunistái, a szocialista országokban élő testvéreinknek ezt mondhatjuk: Semmivel sem segíthettek bennünket jobban, mint a szocializmus és a kommunizmus építésében elért sikereitekkel. A nép, a munkásosztály kérdi tőlünk: Ml a szocializmus? Mi a kommunizmus? Most ezekre a kérdésekre nemcsak a marxista—leninista gondolatok alapján válaszolhatunk, hanem elsősorban a szocializmus és a kommunizmus gyakorlatának alapján. E gyakorlat minden sikere... a legjobb agitáció a szocializmus és a kommunizmus érdekében.“ Dr. Balogh-Dénes Árpád
