A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)
1963-09-01 / 35. szám
MEBMÜVEIETIEN TERÜIETEK így níxatt ki Mólók, a nígybőnapoa iráni kislány, amikor kfirházba kerlllt. A falsa képen mindössze 3 kilöt nyom, nz nlsö képen tlzhúnapl gondos ápolás és mogfaleia táplálkozás ntán már 7,3 kilő ■ súlya, egészséges gyermek benyomását kelti. A kis Mólók az elégtelen táplálkozás következtében fellépO vitamin-betegségek, a kwashiorkor áldozata volt. Akadnak olyan iráni területek, ahol 10 gyermek kOzlfl B kwashlorkorban szenved — Is hány Int kOzfilfik körházba? Az Éhség FOldje: £szakkelat-Brazllia 23 milllö lakosa a nagybirtok és az aszály kettős Igáját nyOgl. Megesik, hogy két éven át egyetlen esőcsepp sem éri a földeket. Az állatok számlán pusztulnak, d.'gkeselyők kopaszt ják le csontjaikat, a parasztok százezrei vándorbotot fognak, s az amúgy is. túlzsúfolt nagyvárosokban keresnek menedéket. nak nincsen földje, a gazdaságok 87 százalékában nincsen semmilyen gép sémi Hosszasan sorolhatnék még a példákat, de mindenütt az Éjszaka Leányának mai szentháromságával találkoznánk: éhínségtudatlanság-kizsákmányolás. Kalóriatérkép M. P. V. Sukhatme, a FAO (az ENSZ specializált élelmezésügyi és mezőgazdasági szervezete) statisztikai osztályának igazgatója nemrégiben összeállította a világ lakosságának kalórlatéAépét. Eszerint a normális élethez szükséges napi minimális mennyiség 2300 kalória. Európa, Észak-aAmerika ős Óceánia lakosai napi 3100 kalóriához jutnak, ami a minimumnál 20 százalékkal több. a Közel-Keleten és Latln-Amertkában az átlag 2400 kalória, tehát még mindig elegendő, de a Távol- Keleten csak 2050, tehát a minimálisnál 11 százalékkal kevesebb. Sukhatme kalória-térképe azonban nem eléggé részletes, nem vizsgálja a kalóriamennyiség összetételét (fehérje, zsiradék, szénhidrát stb.) és vitamintartalmát. Kiderülhet ugyanis, hogy megvan ugyan a napi szükséges kalória-mennyiség, de ez rendkívül egyoldalú, nem tartalmazza a szükséges fehérjét és vitamint. A tudósok megvizsgáltak például néhány észak-amerikai, perui, indiai és ceyloni családot, amelynek azonos volt a kalórlaszlntje.- növényi fehérje állati fehérje (grammban) Egyesült Államok 93 63 Pern 52 13 India 51 fi Ceylon 46 9 Egytálétele» népek Az emberiségnek háromnegyed részét úgynevezett egytálételes népek alkotják, vagyis a naponta elfogyasztott kalóriamennyiség túlnyomó részét egyfajta alapétel alkotja. Akadnak egészen szélsőséges példák: az eszkimók többsége kizárólag húst fogyaszt, a kenyai maszalk csak tejet és tejtermékeket, az indiaiak és a bantu négerek többsége csak növényi táplálékot. Ami a többieket illeti, az egytálétel — az országtól függően — rizs, gabona, kukorica, köles, manióka, banán stb., amelyet egyszerű szósszal, vagy gazdagabb, olajat, zsírt, húst, halat tartalmazó mártással öntenek le. Az egytálétel-kultusznak igen sok oka van. Afrikában ma is tartják magukat olyan babonák, miszerint a tejivás a nőket meddővé teszi, a tojásfogyasztás megszünteti a szerelmi vágyat, a haltól leprát, a foltos banántól himlőt kap a gyermek. Akadnak egészen kirívó példák: a kongói Klkwittben a férj néhány éve még eltaszlthatta feleségét, visszakérhette a menyasszonypénzt, ha megtudta, hogy az asszony tojást evett, s ily módon elfojtotta magában a szerelmi vágyat! A nyugat-afrikai mohák és gurmák a fulbéktől vásárolt vajból szappant készítenek és azzal mosnak, noha a vaj természetes állapotban történő elfogyasztása jelentős mértékben enyhítené súlyos vltaminhlányukatl Érdekes az a példa is, hogy Marokkóban az egy főre eső évi cukorfogyasztás 40 kilogramm, vagyis napi 11 dekagramm, amelyet a mentás tea cukrozására használnak fel. A marokkói átlagcsalád két havi jövedelmét költi, teára és cukorra, annyit, mint a marokkóinál tizszerte magasabb őletszlvonalú országok lakói! Az arányosabb és változatosabb táplálkozás a marokkóiak esetében is kedve zően hatna ki az általános egészségi helyzetre, a várható élettartamra. Az egytálétel-kultusz, amely nem kts mértékben az elmaradottsággal és a tudatlansággal függ össze, súlyos mértékben kihat a csecsemő- és gyermekhalélozásra. Míg a fejlett ipari országokban 100 élveszületett gyermek közül 10—30 hal meg első életévének betöltése előtt, az egytálételes országokban 100—300 az arány. Még súlyosabb a halálozási arány az 1—4 éves gyermekek esetében: minden svéd gyermekhalálesetre 4 haláleset jut Portugáliában, 24 Indiában és 50 Afrikában! Ebben az esetben a statisztikailag nehezen megfogható rejtett éhínséggel állunk szemben, amelynek az egyoldalú, fehérjében, vitaminokban stb. szegényes táplálkozás az oka. Rövid áttekintésünk is rávilágít arra, hogy az Éjszaka Leányának uralma ellen vívott harc rendkívül bonyolult és sokrétű, tudományos, gazdasági, társadalmi feladat. Ebben a harcban komoly szerep vár az ENSZ-re és specializált szervezeteire, így az UNESCO-ra és a F-AO-ra: szervezik a világméretű harcot az Írástudatlanság ellen, a korszerű agrotechnikai módszerek népszerűsítéséért. A FAO Líbiában működő kísérlett gazdaságaiban például egyedül a jó vetőmagvak felhasználásával Ötven százalékos termésnövekedést értek el. Mindez azonban csak csepp a tengerben. Komoly eredmény csak akkor születhet, ha a népeknek az emberibb életért vívott harca elválaszthatatlanul összefonódik a békés egymás mellett élés politikájának erőteljes érvényesülésével, ha az általános és teljes leszerelés megvalósításának eredményeképpen felszabaduló hatalmas erőforrások azt a célt szolgálják, hogy az emberiség horizontjáról. mindörökre letűnjön az Éjszaka Leánya, az éhínség réme. MAKAI GYÖRGY Leánya ellen i
