A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)
1963-08-25 / 34. szám
Nagy Sándor munkaérdemrenddel kitüntetett elnök büszkén szemléli b cukorcirkot Hány éven keresztül küzdöttek már szövetkezeteink a takarmányhiánnyal? Ami volt, termett, kevés volt, többre lett volna szükség. Takarékoskodtak, hónapokon keresztül, hogy átvészeljék a telet, a hiányt, egy ideig. De csak egy ideig! Aztán újra, elölről kezdődött a kálvária, a gond, a takarmány hiány, mert kedvezőtlen volt az időjárás, nem esett eső, rossz volt a termés... nem termett kukorica. Vajúdott Csallóköz, Mátyusföld, de Bodrogköz is, és hiába tanácskoztak az elnökök, agronómusok, hiába cikkeztünk az újságokban, a takarmányhiány országos probléma maradt, ha olykor el ts hallgattuk... Hát senki nem akadt ebben az országban, aki a mezőgazdaság gondjaira, bajaira gondolt volna? A kutató, vagy kísérleti állomások dolgozói nem fáradoztak e probléma mielőbbi megoldásán? Kísérleti területeik, messzejutó parcelláik hektárokat számláltakI Teltek-múltak az évek, s a szövetkezetek tovább küzdöttek a problémával, amely országos volt és mindig új — mindenkinek fájó ... De ne így állítsuk fel a kérdést. A kísérleti és kutató állomások mindig elvégezték a munkájukat. Kutattak, kísérleteztek, hogy Elismerjék” az egyes növények tulajdonságát, termesztési módszereinek megfelelősségét. Földmüvesszővetkezett elnököknek magyarázták, miért kell porhanyúsítani a talajt, mit jelent a növényzet szempontjából az, ha a trágyát nem tavasszal, hanem ősszel szántják a földbe — egyszóval mindarról beszéltek, ami elengedhetetlenül fontos a talajfajták jó megműveléséhez. Hány gyűlésen és hány szövetkezetben hangzott el hasonló jó tanács? Nem tudjuk. Ám az ismert előttünk, hogy sokszor sokan megkérdezték a gyűlések után: — Van-e még türelmük? A van elégi Következhettek az érvelések, a valódi valóságok, az igaziak. — A jó magyarázatot szeretjük. Csak az a baj, hogy mi nem tudjuk megvalósítani azt a sok jó tanácsot, amit most hallottunk — jegyezte meg olykor egy borostásarcú nyírott bajszú bácsi — mert, más itt a baj: a nyári szárazság. Igen, a nyárt szárazság! Emiatt satnyult el a takarmány, lett silány, csenevész minden. Bokáig ért a silótakarmány, be fulladt, apadt lett a kukorica. Csallóközban — Sósszigeten — született meg a gondolat Bartalos mezőgazdasági mérnök agyában: Ml lenne, ha cirokkal kísérleteznénk!? A ciroknak talán lehetnek olyan sajátosságai, amelyeket elbír a száraz talaj is. Hátha... Hátha mégis sikerül? és ... és talán sikerült is. — Ma köztársaságunk területén egyedül csak Csallóköz tizenhárom földművesszövetkezetében kísérleteznek .a cirokkal Milyen eredménnyel? Lássuk csak előbb a cirok sajátosságait. A cirok jobban bírja a szárazságot a kukoricánál, hektárhozama — akár magban, akár silótakarmány szempontjából számítjuk — jobb a kukoricáénál — mondotta Mikulec József, a Dunaszerdahely járási mezőgazdasági központ fiatal mérnöke. És, mit igazol a gyakorlat? Látszatra eléggé kezdetleges eredményeket. A Sósszigeten működő Bartalos mérnök által kitenyésztett cirkot a járás tizenhárom szövetkezetében termesztik ugyan, de csak az első évben. Az eredmény tehát részint még a jövő titka. Az elkövetkező hónapok döntik el a végleges eredményt. A megfigyelések igazolják a feltevéseket: a kutatások eredményét. Mégis természetesen felmerül a kérdés: Mi hír, milyen eredmény született a járás 13 szövetkezetében? Eredménnyel jártak-e a hosszú évekig tartó kísérletek, vagy megmaradtak egyszerű feltevéseknek? Első utam Nagymegyerre •— Nagy Sán-10 ha területen zöldéi] a magcirok dór munkaérdemrenddel kitüntetett elnökhöz — vezet. Az év folyamán ő kísérletezett ugyanis legtöbbet cirokkal, tehát neki vannak természetesen legnagyobb eredményei is. Nagy Sándor elvtárs 17 ha-on termesztett ez tdén cirkot. Két egymástól teljesen eltérő fajtájú és természetű cirokkal próbálkozik. — Az egyik a magcirok, amelyik magjából — terméséből — ha-ként 45—50 métermázsa hasznunk lesz. A másik, a cukorcirok, amelyet inkább tömegtakarmánynak termesztünk. Az előre számított maghozam olyan lesz, mint a magctroknál, ám itt a sllótakarmány eléri a hakéntl 75—80 mázsát. A cukorcirok cukortartalma vetekszik a cukorrépa cukortartalmával. Es néztük, szemléltük a cirkot, amely magasan elborította az embert — és Nagy Sándor elvtárs véleménye szerint is — jól, nagyon jól bírja a szárazságot. Vetés után nem kellett kapálni, elég volt (dikotexel) permetezni, s a legnagyobb szárazságban ts szebben zöldellt, mint a kukorica. Mindezek után egy utolsó kérdés: hasznosabb lesz-e a cirok a kukoricánál? Milyen lesz a tápértéke, a fehérle, avagy a keményítő tartalma, száraz, vagy nem utolsó sorban zöld állapotban ...? A végleges összehasonlításban a kukorica került az első helyre, a verseny mégis — tekintettel a cirok mennyiségi, tömeges termesztése mellett — a cirok javára dőlt el. Nehéz lenne jóslásokba bocsátkozni, hogy a kukorica, vagy a cirok lesz-e a jövő takarmányálapja, mégis nagy reményekre jogosít fel bennünket a cirok. ■Néhány hektár cirkunk nekünk is van. Természetesen nekünk is csak az első éven, s ez elég nagy baj. Ha legalább az elmúlt évben kezdtük volnat, ma nagyobb kedvvel fognánk hozzá talán tömeges termesztéséhez — mondotta Piver Dezső a hodosl EFSZ elnöke. A jövő, az elkövetkező évek döntik el tehát az elsőbbséget a kukorica és a cirok között. Bizonyos, hogy nagy és fontos szerepet fog betölteni a cirok szövetkezeteink takarmányalapjában, s ezzel valószínűleg megoldódik az évenként visszatérő kérdés — a takarmány hiány. KOVÁCS MIKLÖS Lesz-e takarmány a cirokból? *
