A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)

1963-07-07 / 27. szám

Erőn Jenő grafikusművész Budapest«» a Lenin körút 83. szám alatti Derkovits Gyula teremben Kron Je­nő grafikusművész mutatta be több évtize­des munkásságénak, érdekes eredményeit, melyek nem ismeretlenek a csehszlovákiai dolgozók előtt sem, hiszen Kron Jenő busásé ideig Sslovákiában dolgozott. Mikor a Tanácsköztársaság bukása után emigrációba kényszerült, Kassán telepe­dett le, s életének erről a korszakáréi Tomas Strauss műtörténész a Bildende Kunst hasábjain Így számolt be „A szociál­­forradalml művészet Szlovákiában“ cimtt tanulmányában: „A kritikai szocialista fes­tőművészet megteremtésében kiemelkedő része van Kron Jenő (sz. 1882) grafikus művészi és pedagógiai tevékenységének, akinek tehetsége nemcsak formal és tech­nikai téren, de tartalmilag is megnyilvá­nult. Nagyerejű rajzai, grafikái felkeltették a fiatalok érdeklődését, s nagy sikere volt Kassán, a Kelet-Szlovákiai Múzeum termeiben megnyitott festőiskolájának, melyből a szlovákiai képzőművészetnek olyan, később neves mesterei kerültek ki, mint J. Jakoby, J. Kollár, L. Feld, J. Coll­­nassy, K. Sokol, J. Fabln! és mások.“ Kron Jenő már 1814-ben nagy sikerrel szerepelt nemzetközi kiállításokon. Szép­­fvfi pályáját csupán a háború, majd a ha­difogság akasztotta meg. 1817-ban Orosz­országban szemtanúja volt a szocialista forradalom kibontakozásának és 1818-ban a haladé eszmék ismeretével tért haza. Művészetével segítette építeni az új tár­sadalmat, előbb Magyarországon, majd Szlovákiában. A fasizmus előretörése után Olaszországban folytatta munkásságát. Művészi pályafutásának félszázadoa ju­bileuma alkalmából Milánóban gyűjtemé­nyes kiállításon mutata be művelt, aztán, mikor már lehetővé vált, visszatért Ma­gyarországra. Hazatérése után, 18S7-ben a Magyar Képzőművészeti Szövetség ter­meiben mutatta be műveit, s a kiállítás anyaga sikerrel szerepelt Kassán is. Művészetének megbecsülését és értéke­lését jelzi, hogy munkáiból többet meg­szereztek a külföldi múzeumok. Grafikái vannak Rómában, Genovában, Prágában, Bratislavában, Kassán és másutt. A Magyar Nemzeti Galéria Is több művét megvásá­rolta. Mostani kiállítása bizonysága annak, hogy Kron Jenő, — túl a nyolcadik év­tizeden — a friss alkotóerővel, magas­fokú technikai tudással dolgozik. Filozó­fus-művész, aki nem pillanatnyi látvá­nyok megörökítő)». Grafikai alkotásain a szocialista humanizmus és a művészi ér­zékenység ötvöződése tükröződik. M. ABONYI ARANY Még nemrégen az volt a szó kás, hogy gyermeket csak ak kor fényképeztek, ha már lega­­alább 1 éves volt. E rossz szo­kás mlett ma sok szülő nélkü­lözi az olyan felvételeket, me­lyeken gyermekei első napjai vannak megörökítve. A gyermekfényképezésre minden gép megfelel, ha lehet­séges vele röviden exponálni, pl. legalább 1/50 mp, vagy még jobb 1/100—125 mp. Ez azért fontos, mert a gyermek nagyon mozgékony, nyugtalan. Ha fek­szik, kezecskéi és lábacskái kl-S. PaulovlC felvétele fényképezzünk! Gyermekeket fényképezünk számlthatatlanul, csaknem szüntelenül mozognak ős hosz­­szabb megvilágítási Idővel élet­lenek lennének. Ugyanez az eset, ha már négykézláb mász­kál, járni kezd vagy már tel­jesen önállóan mozog. Ha nyári napsütésben fény­képezünk, mondjuk 8 vagy 11 fényrekesz mellett 1/125 má­sodpercet, akkor majdnem bi­zonyos, hogy a kép sikerülni fog. Bajosabb lesz azonban a fényképezés a lakásban, de er­ről később még szólni fogunk. Csecsemőket igyekezzünk ak­kor fényképezni, ha ébren van­nak. A gyermekfényképezés fő elve: maradjunk észrevétlenek. Ne igyekezzünk a gyermek fi­gyelmét hívással, játékszerrel vagy más módon felhívni. Úgy­se nagyon veszt figyelembe, fő­leg ha valamilyen érdekes já­ték van a kezében. Az Ilyen fényképezés rendszerint ideges­séggel vagy sírással végződik, az eredmény pedig gyermek­fénykép gyötört vagy fáradt aircklfejezéssel. Ezért Jobb, ha e gyermeket akkor fényképez­zük, amikor legjobban elmerül a játékban vagy más cselek­ményben. Az Ilyen felvételek természetesebben hatnak. Nem baj, ha a felvétel pillanatában a gyermek felénk néz; rend­szerint elcsodálkozik, ml Is le­het a kezünkben és ekkor kell vele gyorsan cselekednünk — a kioldót megnyomni, mert agy másodperc töredéke után már egészen más a helyzet és eset­leg kevésbé természetes. Na­gyobb gyermekeket fényképez­zünk Inkább akkor, amikor nem néznek gépünk lencséjébe. Ha a lakásban fényképezünk, természetesen sokkal kevesebb fény áll rendelkezésünkre, mint kint. Itt mindenekelőtt nagy érzékenységű 21—25°DIN- es filmet alkalmazunk, sőt gyakran Izzólámpákra Is szük­ségünk van. Persze 40 vagy 60 wattos égők nem sokat hasz­nálnak, legalább két 100, még jobb 500 wattos (29.—, Kős, 100 óra élet­tartam) égőre van szükségünk. Ha 500 wattos lámpákat kap­csolunk be, ellenőrizzük a vll­­lanyszámlálóóra adatl szerint, mennyi wattal terheljük meg lakásunkban az áramkört. A számlálón pl. 10 A (Amper) van feltüntetve. Tehát 10 Ax X220V-2200 W. A lakásban bekapcsolt égők és egyébb elektromos készülékek fogyasz­tásának nem szabad ezt az ér­téket túllépnie. A müfénynél való fényképezésnél a lencsét kevésbé rekeszeljük, sőt teljes nyílással dolgozunk, hogy le­hetőleg rövid expozíciós időt, pl. 1/25 vagy 1/50 mp, alkal­mazhassunk. Fontos a pontos élesreál lltás, miközben megkö­zelítőleg a szemek távolságára állítjuk be gépünket. Tapaszta­latból tudjuk, hogy jó negatí­vot készíthetünk pl. két 500 W égövei, melynek kb. 2,5 m tá­volságban vannak e felvétel tárgyától és pedig 3,5 rekesz­szel és 1/25 mp expozíciós Idő­vel, 21°D1N érzékenységű film­re. Előnyösebb helyzetben van­nak azok, akik villanófény ké­szülék (vaku) birtokában van­nak, vagy Ilyent kölcsön kérhet­nek. Ezekben különleges, ma­gas fényintenzitással bíró égő­ket alkalmazunk, vagy egyszeri villanással, az ún. egyesvaku­­lámpák vagy ún. örűkvaku, me­lyet Ismételten használhatunk. A mflíény és a villanófény al­kalmazásával egy későbbi cik­künkben részletesen foglalko­zunk. Befejezésül még egy tanács. Igyekezzünk, hogy a háttér a gyermek mögött, akár otthon fényképezünk, akár a szabad­ban, sima, egységes felület le­gyen, más személyek, bútor vagy egyébb zavaró részletek nélkül. így a gyermek arcocs­kája jobban kidomborodik és teljesen leköti azt, aki a fény­képet a kezébe veszi. Eduard Fevleöka felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents