A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)

1963-08-18 / 33. szám

1919. augusztus 17-én elfogták Budapesten Horthy legényei, és miután Putnokon több társával meztelenül hajszolják és verik végig a főutcán, Miskolcon az ellenforradalmi bíróság elítéli hat ás fél évre. Koslner Imre nevéhez a Hor­thy bíróságok tárgyalásai során a „cinikus vádbiztos“ jelzőt ra­gasztották. Szavaiban most nem cinizmus, hanem határozottság, hellyel az emlékező ember el­­lágyulása van. Hetven éves, de a kor nem látszik meg se tes­tén, se emlékezetén. Szavai nyo­mán feltámad egy hősi múlt, mi­kor a város proletárgyerekei másfél hónapig minden héten kétszer látogatták csoportosan a városi fürdőt felügyelőnő kí­séretében, s a diktatúra nekik adta a város legszebb parkját is. Irigylésre méltó memória, s irigylésreméltó múlt. A ma: gondok és lehetőségek A jelen Rimaszombatban Is tarka, sokszínű. Fut szalad, ve­szekedik, örül és szeret a ri­maszombati palóc ma Is, hogy majd évezeredek múlva erről is kövsk valljanak az elkövetkező nemzedékeknek. A fiatalok a nagy meleg miatt • most a Tátra helyett a városkertbe Járnak táncolni, vagy megállnak a Fő­téren a korlátnál diskurálni s a Tátrában hordószámra fogy a sör. A diákok változatlanul Mtk­­száthot és Jókait olvassák, a vá­roskertben Tompa szobra vi­gyázza a diáklányok szerelmi találkáit, s a városkert mögötti strand itt is tömve van délu­tánonként hösülnl akarókkal. A dohánygyár mögötti új telep modern házalt veri a fény, a játszótereken gyerekek kacag­nak s fiatalasszonyok pletykál­nak. — Szombatban minden van, csak művelődést otthon nincs. — panaszkodnak. — Sót, ahogy újabban halljuk, a Tátra szálló nagytermét is el akarják venni tőlünk. Ml Igaz ebből? Krigovsk? Jozef képviselő, a HNB építkezési szakosztályának helyettes veze­tője válaszol.. — A művelődési otthon ügye valóban rosszul áll. Pedig 1956- lól negyvenhat levelet Irtunk és küldtünk el különböző helyekre az érdekében. 1958-ban elkészül­tek a tervrajzok is, 250 ezer ko­ronánkba kerültek, de az Iskola és Kulturális Ügyek Megbízotti Hivatala nem hagyta őket jóvá. Így az egész „precesszió“ kezdő­dött elölről. Jelenleg a régi kész tervek irattárunkban porosod­nak, az új tervekre meg senki­nek sincs pénze. A jövő év ter­vében ugyan Ismét szerepel a kultűnház, de állítólag Közép­­szlováklában fontossági sor­rendben a mienk csak a hetedik helyen áll. Így hát a valószínű­ség megint csak nem nagy. — Tervünk van nekünk ren­geteg — füstölög tovább Kri­­govsky elvtárs —, csakhát a bü­rokrácia rengetegén átvergődni nagyon nehéz. 1970-lg le kéne bontani a „Sereg“ cigánytelepet Is. Évente negyven lakással ké­ne többet építeni, hogy a most ott lakó százöt családot fokoza­tosan szét tudjuk helyezni. Je­lenleg ez a munka Is áll, a fő­bűn ős az építkezési vállalat. S az ő lelkűkén szárad az a tény is, hogy nálunk a lakás­­szövetkezetek nem örvendnek valami nagy népszerűségnek. De •azért eredményt Itt is tudunk felmutatni. A felszabadulás óta kétszázkét lakás épült. Az Új­telepen, amely már most Is sű­rűn lakott, 1965-ig 556 lakásnak kell állnia. 1965-toen kezdik az ún. Malomárok telep építését, amelyben 500 lakás lesz. Tervek, gondok, bosszúságok. Bevezető ábrándjaink mellé a jelen legtöbbször ökölbeszorított kéz. — Megvigasztalódnt kime­gyünk az épülő cukorgyár Im­­ponzás objektumaihoz. Csak hát Itt se zavartalan az örömünk, mert úgy hallottuk, hogy az építkezés éppen leállóban van. Kellemesen csalódunk, mert a munka teljes tempóval folyik. Éppen a fő csarnokon dolgoz­nak. Most készülnek a dlffuző­­rök, a hatalmas katlanok és a kazánház is. Az építkezés nem áll le, csak befejezésének ha­tárideje .tolódott el egy évvel. Üjabb munkalehetőséggel szapo­rodik Rimaszombat városa. A konzervgyár, az építkezési vál­lalatok, a dohánygyár, a tejgyár s a helyi nyomda közül kétség­telen, hogy a cukorgyár foglal­koztatja majd a legtöbb mun­kást. így lesz Rimaszombat las­san valóban Gömörország fővá­rosa. A gömöri palócnak nem kell nyakába vennie a fél vilá­got, hogy megélhessen. A jelenről nem kövek valla­nak, hanem mai hús-vér embe­rek. S ez a jelen: gond és le­hetőségek. Lehetőségek, .amelye­ket a rimaszombatiaknak úgy kell valóra váltaniok, hogy Idő­vel, mikor már csak kövek és régi (>aplrok vallanak róluk, a jövő Rimaszombat lakói büsz­kék legyenek rájuk. Idill vagy utópia Színhely: rózsaszínűre festett emeletes ház, szövetkezeti la­kás. Mihalldesz Lászlóék vendé­gel vagyunk. A férfi a textil­­elosztó raktármestere, az asz­­szony szép fettete asszonyka, tanítónő. Két gyerekük van, a kislány harmadikos, a kisfiú ősszel megy először iskolába. Holéczy Miklós tanár A lakáé kétszobás, összkom­fortos, a bűtor mutatós, modern. A konyha, fürdőszoba és előszo­ba néhány berendezési tárgyát a lakással kapták. A szobák be­rendezését .tv-készOlék és vllég­­vevő rádtő egészíti ki. A megszabott összeg befizeté­se után egy esztendeig nem kellett részleteket fizetniük, hogy ez alatt az Idő alatt telje­sen berendezhessék a lakást. Most 80 koronás havi részle­tekben törlesztik a vételárat, mivel központi fűtés nincs. Egye­lőre olajkályhával fűtenek, s ter­vük az, hogy Idővsl belső köz­ponti fűtést szerelnek fel. Hű­tőszekrényre emlékeztető kis kazánt helyeznek el a konyhá­ban, melyből a szobákban fel­szerelésre kerülő fűtőtestekbe árad majd a meleg. Az asszonyka a nyltrai Peda­gógiai Intézet távhallgatója, nemrég érkezett haza a nyári összpontosításról. A tanulás és vizsga után most új erőpróba várja: festés lesz a lakásban, holnap kezdi .meg az előkészü­leteket. El kell mondanunk róla, hogy a helybeli irodalmi szín­pad állandó tagja, elsősorban szerelmes verseket szeret sza­valni. A gyerekeknek nagy örömük van: a napokban planinót kap­tak szüleiktől, Míg az anyuka Nyltrán volt, a kislányt az apa mindennap magával vitte mun­kahelyére, hogy ne maradjon egyedül Itthon. A kisfiú a szem­közt lévő szlovák óvodába jár, mivel magyar óvoda nincs a városban, csak a távoleső, kül­városnak számító Tamásfalván. Kilenc család lakik a házban, s Mihalldeszék szaval szerint nagyon Jó barátságban élnek egymással. A minap az egyik szomszéd — szenvedélyes hor­gász — gazdag zsákmánnyal tért haza, s a kertben nagy va­csorát rendezett a ház lakói számára. A másik szomszéd au­tótulajdonos, s lakótársait gyak­ran belnvltálja kocsijába. A kertben lévő hintát és más játé­kokat a ház gyerekei közösen használják. Mindaz, amit ebben az épü­letben látni, a jövő város laká­saira, kollektív házaira emlé­keztet. S ezt a lakók közötti egyetértés, az Intenzív társadal­mi élet, s az új alakuló erkölcs teszi. Folytatása a 8. oldalon (Prandl S. felvételei) Tompa Mihály szobra a város­kertben Az Űj telep Az épülő cukorgyár A régi városháza (kapuval)

Next

/
Thumbnails
Contents