A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)
1963-01-27 / 4. szám
'e\ t‘l& (re h í (ra id set Monaco, ez az alig másfél négyzetkilométer (149 hektár) kiterjedésű fejedelemség konfliktusba keveredett Franciaországgal, amelynek területébe be van ágyazva a CÖte el Azur partvidékén. Amikor III. Rainier herceg néhány évvel ezelőtt feleségül vette Grace Kelly dollárdlvát, a fejedelemség egyszerre meggazdagodott. Monaco megint attraktív lett, s megindult a francia tőke beáramlása. A miniatűr állam törvényei ugyanis kimondják, hogy az a vállalat, melynek székhelye monacói területen van, nem fizet adót. Az a francia, aki öt év alatt legalább egyszer monacói felségterületen tölt egy éjszakát, Jogot szerez, hogy céget alapítson Monacóban. Az engedélyért ugyan fizetni kell valamit a törpeállam pénztárába, de ez az összeg, ha nem Is csekély, még mindig lényegesen kevesebb, mint a francia adótételek. Monte Carlóban nem egy olyan hatemeletes üzletház akad, amelyek mindegyikében háromszázhatvanhét cégnek van a hivatalos székhelye. Hogy milyen összegeket vonnak így ki a francia államháztartás kezéből, azt csak sejteni lehet. A francia kormány először békés úton próbálkozott: 40 százalékos Jövedelmi adó bevezetését követelte az uralkodónál, amiből Rainier tíz százalékot megtarthatott volna. A herceg azonban visszautasította a franciák követelését, ragaszkodva hozzá, hogy országában továbbra se kelljen adót fizetni. Ralnlemek nincs szüksége adóbevételekre, elég neki az évi 5,2 milliót (mintegy 12,0 millió cs. koronát) kitevő clvllllsta; ez az összeg a Játékkaszinók, az opera és a luxusszállók bevételéiből ered. A francia kormány kénytelen volt drasztikusabb eszközökhöz nyúlni. Megindult a vámháború, lezárták a határt és mindenkit Igazoltattak, aki monacói területre akart lépni. Rainier herceg is mozgósította „haderejét’: 85 főt kitevő egyetlen karabélyos századának két szakaszát, a 45 főt kitevő tűzoltóságot és az 50 főt számláló rendőrséget. Néhány, forrófejű a „Monaoo Függetlenségének Megvédésére Alakult Blzottság”ban tömörült ős többek között azt követelte, hogy zárják el a Marseille—Ventimiglia vasútvonalat, amely kerek fél kilométeres szakaszon monacói területen halad ét, -és hogy építsenek egy atomerőművet arra az esetre, ha a franciák megszüntetnék áz áramszolgáltatást. A konfliktus végül is a francia álláspont győzelmével végződött. Határkllgazltásra került sor a két ország között, amire alig van példa a világon: az új határvonal egy templomon s egy keskeny utcán halad keresztül, melynek egyik oldala Franciaországhoz, a másik Monacóhoz tartozik. A legmulatságosabb azonban az, hogy a határvonal az AS Monaoo > futballpályáját Is kettévágja, úgyhogy az egyik kapu Franciaországban, a másik Monacóban van. Ha be volna vezetve a vízumkényszer a két ország között, a Játékosok most vízumot lobogtatva szaladgálhatnának a pályán. Hogy mik nem történnek a kapitalista világban?! — ta — » Rejtvénysorozatunk utolsó feladatában egy csodálatos fekvésű várost mutatunk be az olvasónak, amely minden év Júliusában egyetlen hatalmas színpaddá alakul át. Az „Ünnepi Játékok“ hetében a véros Európa művészeti zarándokhelyévé változik mind azóta, amióta Max Reinhardt, a „Játékokat” világhírűvé tette. Ám a városnak, amelyet a Möchsbergen trónoló vár ural, ez nem egyetlen nagyszabású kulturális eseménye. Hiszen éppen e napokban rendezik meg azt a szokványos ünnepi hetet is, amellyel városuk nagy szülöttje, a XVIII. század agylk legnagyobb zeneszerzője emlékének adóznak. A hangversenyeken ebből az alkalommal közismert bélés külföldi művészek lépnek fel. Ilyenkor a Getreide utcai 9-es számú épület, a nagy zeneszerző szülőháza, zarándokhellyé lép eI6. A Bástyakertben találjuk a „Varázsfuvola házacskát” és a Kapucinusok hegyén áll a nagy zeneszerző szobra. Amikor az Idegen megérkezik ebbe a folyó két partján elterülő remek városba, nem tudja, mit is bámuljon meg elOszOr, a kornyéket vagy a régi városrészt ódon utcáival, magastetős házaival, vagy pedig mégiscsak a modern városnegyedekben kezdje el körsétáját. Ha az óvárosba visznek el lépteink, a szűk sikátorokból hirtelen levegős terekre, kerülünk, ahol az olasz stílusban épített paloták megejtik a látogatót, aki aztán hirtelen, úgyszólván minden átmenet nélkül, modern felhőkarcolók, áruházak és gyárak kOzOtt találja magát. A száztfzezer lakosú város éghajlata meglehetősen zord és mégis az év bármelyik szakában a turisták és vendégek száma jóvei meghaladja az őslakosok kétszeresét, háromszorosát. Ez viszont nagyon Jót Jön a bennszülötteknek, mivel a város ipara Jelentéktelen, és a hazaiak lényegében az Idegenforgalomból élnek. Hiszen évente a várost átlag másfél millió turista látogatja meg, akik kOzül sokakat nem a város kies fekvése, sem az űnnept játékok vagy a nagy zeneszerző csipkeflnomságú zenéje, hanem a Mirabell kaszinó rulett-termei vonzzák. Ezek nek, a javarészt az Atlanti-Óceán másik oldaláról érkezett vendégeknek a kulturális események, még a Szikla színházban előadott Faust sem mond semmit. Dehát az Ízlésről nehéz vitatkozni — ha az ő esetükben egyáltalában lehetséges ízlésről beszélni. Kérdések: 1. Mi a nave a folyónak, amelynek két partján a váró» fekszik 7 2. Ki az a világhírű zeneszerző, akt abban a városban született? A vár az óvárat felett Az újváros egy része ét e Kapucinusok hegye 19
