A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1963-01-27 / 4. szám

A tánckar lány-tagjai jórészt a # magyar tizenkétéves Iskola tanulói közül kerülnek ki 'ií$Z W A többi hozván ezvanlóre mei A többi hogyan egyenlőre megoldatlan marad, törjék a lejüket rajtuk a szakirányltók, dr. Roekovényi, Hemekárné L. Olga éa Suba Emil •lvtáraak (akiknek egyébként önzetlen ét lel­­kliemeretee munkájukért dicséret Jér). Nem akarunk nagyképfi tanácsokat osztogatni, an­nál Is inkább nem, mert a célunk sem az volt. De ml is volt valóban? Fel akartuk hívni a Kassán inneni és téli nyilvánosság figyelmét a lelkes együttesre, megmutatni, hogyan készülnek legközelebbi bemutatójukra, milyen hogyanokkal küzdenek. S főleg: meg akartuk mutatni, hogy most még esetleg akad Rejter József, s vállalkozó szellemű műszaki főiskolások is akadnak, akik felajánlják segítségüket, s megoldódnak a gyakorlati problémák is, de ezekre az ösz­tönös, alkalomszerű megoldásokra számítani nem lehet. A hivatalos szervekre van itt szük­ség, hogy segítsék, „felkarolják* az egész­séges kezdeményezést, űgyszolván nevet ad­janak a gyermeknek. S gondolt-e már vajon Ilyesmire a Csemadok kassai kerületi vezető­sége? TÖZSEB árpád 17 Ülésezik a vezetőség: hogyan tovább? Folyik a vita a hazai magyar kultú­ra és nápmUvolés hogyanjáról és miértjéről. Aa egyik vitézó a statisz­tikai adatokon tellelkesedve indoko­latlanul darülátó, a másik a helyi viszo­nyokba belekeseredve az egyetemes kultúra vészharangját kongatja. Van aki a lehetősé­gek szegényességét s a bürokráciát ülteti a vádlottak padjára, s van aki a közönyt; az érdektelenséget, a lelkesedés-hiányt átkozza. A legifjabb „Ifjú Szivek“, a kassal ma­gyar főiskolások és középiskolások népmű­vészeti és szin|étszó együttese a hogyanok­kal küzd. Az együttes pár évvel azelőtt alakult, szin­te pontosan olyan „összehajolásokból“, mint bratlslavai névrokona. A különbség talán csak annyi, hogy még mostohább körülmé­nyek között kezdte a működését, mint az, mart Kassán még csak az sem Igen volt, akiktől ruhákat kölcsönözhettek volna. De hát a kezdeti nehézségeken már szerencsé­sen túl vannak. Ma már a ruha nem akadály — ha csak akkor nem, mikor fellépés köz­ben valamelyik lámpalázas lány a másik szoknyáját veszi tel, az meg szegény minden sarkot összekutat miatta. A tizenkétéves is­kola szülői munkaközösségének a segítségé­vel s a saját bevételükből megvásárolták a legszükségesebb kosztümöket. A mintegy száz tagú együttesnek ma már ének- és zenekara (népi és tánczanakara), szín Játszó és irodal­mi köre, irodalmi színpada ás esstrádcsoport­­]a van. Legutóbbi fellépésük Alsóláncon nemcsak erkölcsi, de nagy anyagi sikert la hozott. Az együttes körül hát látszólag min­den rendben van, de csak látszólag, mert most éppen agy csomó hogyanon rágódnak. Ugyanis: — a tánckar a Melyiket a három közül? c. tréfás cselekményes tánccal aratja fellépés­ről fellépésre a legnagyobb sikert. De lénye­gében az sem más, mint a többi számaik: a Párnáz tánc, a Martos! tánc, vagy a Kendős tánc: népszokások ténofeldolgozása. De ho­gyan tovább? — az énekkar műsorában egyelőre klaazl­­kus szám még nincs, s zenekaruk is csak népi és tánczenére van. Itt a fejlődés ho­gyanja világos, osak az a baj, hogy nincs emberük, aki a partitóra-szétlrást vállalná. — az Irodalmi színpad a kassai kerületi alkotőversenyen első díjat nyert, de a de­cember 15-re tervezett ú] bemutatót kény­telenek elhalasztani február elejére, mert a technikai berendazéaek nagy anyagi befek­tetéssel Járnak és szakembereket igényelnek. S ami talán még a legfontosabb: Január vizs­ga-időszak a főiskolákon, s ki teszi le Ma­joros Pista helyett a vizsgát, ha ő eltán­colja a tanulási időt? — a színjátszó csoport leginkább csak észt­­rádműsort ad. Hiányzik az állandó rendező, a gondos szakember. Ezek a hogyanok foglalkoztatják az együt­tes vezetőségét. De a gyűlésükön olyan lel­kesedést tapasztalok, amelyet Idősebb bra­tlslavai rokonunk is megirigyelhetne tőlük. Először Rejter József tanító Jelentkezik, s be­jelenti hogy a bratlslavai Ifjú Szivek zene­karában Játszó öccse hajlandó a partitúrákat szétlrni. Az irodalmi színpadról Czére Glta, egy pergő nyelvű, csípősen fogalmazó kislány beszél, s kiderül, hogy a műszaki főiskolá­sok segítségével megoldható a fellépések technikai oldala is, csak utána kell Járni. Próbál a tánckar Takács 0. felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents