A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1963-01-20 / 3. szám

1929- óta van vasúti összeköttetése. Most vérossserte modern lakóhéztBmbök épülnek.

tmCf-Érett már a gyapot...

Alsumbajeva, a „Klrov“ kolhoz vezetője. Tizenöt nöl kolhozelnök van a körzetben. Az anyjuk még fátyolt hordott <s minden Jogtól meg volt loaztva.

Itt vagy ott ezelőtt. Ml már zöld természetbe ágyazott milliós nagyvárost találtunk, szellős, tarka új lakóházakkal. Amerre az ember néz — mindenütt építkezés és építkezés. 65 000 család kapott új lakást az utóbbi években, három éven belül további 200 000 hektár területet építenek be. Az utcákon modernül öltözött fiatal emberek sietnek a dolguk után, beszélgető’ parasztok álldogálnak a tipikus hímzett sapkával a fejük búbján, tarka, szokszlnű selyemköntösben bevásárolni mennek az asszonyok. „Itt egy új szálló, jobbra a színház, ott a konzervatórium, amott a sportstadion — nem akarják megnézni? De a tavaly felavatott új pályaudvart Igazán megnézhetnék.“ A tudománynak és a művészetnek ez a metropolisa egyben Ipari központ Is, mely az ország Igazi kincsét, a gyapotot dolgozza fel. Fehár vattacsomókban kínálja termést a haragoszőld gyapotcserje. Itt az aratás ideje. A „Klrov“ kolhozban feketecopfos csicsergő leányhad vesz körül bennünket. Politechnikai óra az Iskola egyik osztályában. A tarka fejkendők alól vidám fekete szemek csillognak elő, kérdezés nélkül is pantomlmlkus „beszédbe“ kezdenek, amikor megtudják, hogy külföldiek vagyunk. A tanítónőtől megtudjuk, hogy hét iskola, egy bentlakó iskola, saját kórház

és kültűrház tartozik a kolhozhoz. Az egész falu, ahol két Lenin díjas és a Szó* cialista munka hőse cím hét viselője lakik, fehérre és kékre festett csinos kis házakból áll, mindegyik tetején TV antennával. Gazdagok a kolhozok, módosak az emberek. Alsumbajevát, a kolhoz vezetőjét kinn találjuk a földeken. Gyorsan terítő kerül a földre és rá remek dinnyepiknik. „Gyapot? Hát persze, hogy termesztünk gyapotot“ — derül a kérdésen. Ez az energikus, gesztikuláló asszony egy 6300 hektár kiterjedésű kolhoz vezetője, melynek jövedelme meghaladja az évi kétmillió rubelt. Nem szükséges megkérdezni, hogy mint asszony hogyan győzi mindezt. Láttuk, hogyan adja ki az utasításokat s hogyan hajtják végre azokat, hogyan jönnek hozzá tanácsért, s hogyan ad tanácsokat. Az egykor Isteni eredetűnek tartott mohamedl törvény ma már a múlté. A sorsukat előre elrendelő, klszmettől“ megszabadult emberek saját erejük tudatára ébredtek. Életet vittek a sivatagba és mosolyt varázsoltak földjük komor arculatára, s ez a mosoly ott ragyog ma az emberek arcán is. A legendák századunkban, a szocializmus századában élő valósággá váltak.

LENA SZMOLNI

Vannak még agyagházak éa tok halyölt meg égy kell a közös kútról hordani a vizet. Mint ahogy a szamár la még megmaradt a modern közlekedési eszközök mellett. Tipikusak azonban a téglaházak, a gazdag kolhozok, a zöldellfi mezők. Ennek a kollektív gazdaságnak például a hatalmas knltúrházon klvöl két könyvtára, egy hegyi nyaralúja, egy rádióközpontja és több képzómttvészatl és zanal szakköre van.

A második aratási napon egy Szamarkand melletti szovhozban. Uzbekisztán ma mér nemcsak a Szovjetunió részére termel gyepotot, de jelentős mennyiséget ezportál is — a legbonyolultabb textilgépekkel együtt. A csehszlovák textilipar gyapotszfikségletének jelentős részét szintén llzbeklsztán fedezi.