A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1963-01-20 / 3. szám

1929- óta van vasúti összeköttetése. Most vé­­rossserte modern lakóhéztBmbök épülnek. tmCf-Érett már a gyapot... Alsumbajeva, a „Klrov“ kolhoz vezetője. Ti­zenöt nöl kolhozelnök van a körzetben. Az anyjuk még fátyolt hordott <s minden Jogtól meg volt loaztva. Itt vagy ott ezelőtt. Ml már zöld termé­szetbe ágyazott milliós nagyvárost talál­tunk, szellős, tarka új lakóházakkal. Amerre az ember néz — mindenütt épít­kezés és építkezés. 65 000 család kapott új lakást az utóbbi években, három éven belül további 200 000 hektár területet épí­tenek be. Az utcákon modernül öltözött fiatal emberek sietnek a dolguk után, beszélgető’ parasztok álldogálnak a tipi­kus hímzett sapkával a fejük búbján, tar­ka, szokszlnű selyemköntösben bevásárolni mennek az asszonyok. „Itt egy új szálló, jobbra a színház, ott a konzervatórium, amott a sportstadion — nem akarják meg­nézni? De a tavaly felavatott új pályaud­vart Igazán megnézhetnék.“ A tudomány­nak és a művészetnek ez a metropolisa egyben Ipari központ Is, mely az ország Igazi kincsét, a gyapotot dolgozza fel. Fe­­hár vattacsomókban kínálja termést a haragoszőld gyapotcserje. Itt az aratás ideje. A „Klrov“ kolhozban feketecopfos csicsergő leányhad vesz körül bennünket. Politechnikai óra az Iskola egyik osztá­lyában. A tarka fejkendők alól vidám fe­kete szemek csillognak elő, kérdezés nél­kül is pantomlmlkus „beszédbe“ kezdenek, amikor megtudják, hogy külföldiek va­gyunk. A tanítónőtől megtudjuk, hogy hét iskola, egy bentlakó iskola, saját kórház és kültűrház tartozik a kolhozhoz. Az egész falu, ahol két Lenin díjas és a Szó* cialista munka hőse cím hét viselője la­kik, fehérre és kékre festett csinos kis házakból áll, mindegyik tetején TV anten­nával. Gazdagok a kolhozok, módosak az emberek. Alsumbajevát, a kolhoz vezető­jét kinn találjuk a földeken. Gyorsan te­rítő kerül a földre és rá remek dinnye­piknik. „Gyapot? Hát persze, hogy ter­mesztünk gyapotot“ — derül a kérdésen. Ez az energikus, gesztikuláló asszony egy 6300 hektár kiterjedésű kolhoz vezetője, melynek jövedelme meghaladja az évi két­millió rubelt. Nem szükséges megkérdez­ni, hogy mint asszony hogyan győzi mind­ezt. Láttuk, hogyan adja ki az utasításo­kat s hogyan hajtják végre azokat, ho­gyan jönnek hozzá tanácsért, s hogyan ad tanácsokat. Az egykor Isteni eredetűnek tartott mohamedl törvény ma már a múlté. A sorsukat előre elrendelő, klsz­­mettől“ megszabadult emberek saját ere­jük tudatára ébredtek. Életet vittek a si­vatagba és mosolyt varázsoltak földjük komor arculatára, s ez a mosoly ott ra­gyog ma az emberek arcán is. A legen­dák századunkban, a szocializmus száza­dában élő valósággá váltak. LENA SZMOLNI Vannak még agyagházak éa tok halyölt meg égy kell a közös kútról hordani a vizet. Mint ahogy a szamár la még megmaradt a modern közlekedési eszközök mellett. Tipikusak azon­ban a téglaházak, a gazdag kolhozok, a zöl­­dellfi mezők. Ennek a kollektív gazdaságnak például a hatalmas knltúrházon klvöl két könyvtára, egy hegyi nyaralúja, egy rádióköz­pontja és több képzómttvészatl és zanal szakköre van. A második aratási napon egy Szamarkand melletti szovhozban. Uzbekisztán ma mér nemcsak a Szovjetunió részére termel gyepotot, de jelentős mennyiséget ezportál is — a legbonyolultabb textilgépekkel együtt. A csehszlovák textilipar gyapotszfikségletének je­lentős részét szintén llzbeklsztán fedezi.

Next

/
Thumbnails
Contents